Főoldal » A szupermenek köztünk járnak?

A szupermenek köztünk járnak?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

 

A szupermenek köztünk járnak?

„Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét!”

/Kurt Vonnegut/

 

A szupermenek, köztünk kell, hogy járjanak, mert olyan elvárásokkal kell szembenézniük a munkavállalóknak, amelyeknek hosszú évek alatt vérrel és verejtékkel megszerzett tudással lehet csak megfelelni és gyakorlatilag szupermennek is hónaljig kell rántani a nadrágszíjat, hogy meg tudjon felelni azoknak.

 Az alábbi linkek egy Uniós pályázatról szólnak, kisebbségek a közigazgatásban vagy valami hasonló hagymázas elképzelés, de ezt is úgy oldottuk meg, hogy az ember zsebében kinyílik a bicska. Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy pályázaton nyert 533 ezer Ft-os havi bérrel rendelkező önmagát romának valló kormánytisztviselőnek? Miért kell bárkiből is félmilliós fizetésű kormánytisztviselőt faragni pályázati pénzből? Ki fizeti ezeket a szakembereket később, vagy elmennek munkanélküli segélyre, ha lejár az egy év? Miért nem olyan romákat támogattak, akik az önkormányzati hivatalokban dolgoznak közizgágaként és helyben segítik a gyakran írástudatlan társaikat? Sok roma ismerősöm nem hallott ezekről a pályázatokról és soha esélye nem lesz ilyen fizetásre (és nekem sem sajnos), pedig talán némelyikük megérdemelné. Amikor hallottam anno az ÁROP kezdeményezésről az egyik legigazságosabb programnak tartottam, de ez is magyar program lett. 

  Nem fűzők hozzá több kérdést bár rengeteg lenne.

 http://www.palyazatmenedzser.hu/az-nfu-torekvese-a-romak-munkaero-piaci-felzarkoztatasa-kapcsan/?awt_l=FuGFs&awt_m=3eYf8kRHrOz4mMk

 „A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Államreform operatív program keretében Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” című ÁROP-2.2.9-10/A.-2010-0015. sz. projekt vonatkozásában 1 fő foglalkoztatását kezdte meg 2010. április 1-jével, mely 2011. április 1-jével zárul. A megítélt támogatási összeg 6.407.912 Ft, mely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt célja a romák integrációja a közigazgatás területén, mindezzel munkáltatóként jó példát mutatni a foglalkoztatásban, és mindezzel elősegíteni a romák társadalmi integrációját. Kedvezményezett neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. www.nfu.hu Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. www.vati.hu”

Az ANTSZ 5 szuperment szerződtetett, lásd alább:

  

http://www.antsz.hu/portal/portal/AROP-2-2-9-10-A-2010.html?menuid=36b14906-fd60-11df-a4c8-750b74d8af5d

 

“Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program
“Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” című pályázat

A jogutódlással megszűnt Egészségbiztosítási Felügyelettől került átvételre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz a Romák foglalkoztatása elnevezésű projekt. A projekt keretén belül 5 fő – magát romának valló – munkatársat foglalkoztat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kormánytisztviselőként.

Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu
Közreműködő szervezet: Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
Közreműködő szervezet címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.www.vati.hu
Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Támogatói okirat kelte: 2010. március 24.
Támogatói okirat-módosítás (jogutódlás)kelte: 2010. november 8.
Projekt azonosító száma: ÁROP- 2.2.9-10/A-2010-0001
Támogatói okirat azonosító száma: 780/2-141/2010/K/2
Támogatás összege: 26 258 226 Ft
Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás
A projekt megvalósításának befejezése: 2011. március 29.
Projekt fenntartási kötelezettség: 1 év”


A kormánytisztviselőkről szóló törvény és az ÁROP program linkje:

 

http://www.kozszolga.hu/korm%C3%A1nytisztvisel%C5%91i%20t%C3%B6rv%C3%A9ny

  

http://eupalyazatiportal.hu/arop_programleiras/

 

Jártam néhány állásinterjún, folyamatosan követem a munkaerő-piaci követelményeket, próbálom összeszedni azokat az információkat, amelyek összehozzák a kereslet, a kínálat a követelmény és az érte járó díjazás úgynevezett ár-érték arányát.

Amit én írok és érzek, az a legátlagosabb átlagember írásai és érzései. A környezetemben, a baráti körömben, ismerőseim között található munkanélküli, nyolc osztályt végzett sofőr, érettségizett vállalkozó, többdiplomás értelmiségi. A különböző tanulmányok és felmérések, statisztikák és vizsgálatok mind egy speciális szegmensét vizsgálják az életünknek és nem húzhatók rá egyértelműen az átlagember mindennapjaira. Természetesen az én életem sem etalon az átlagemberek érzéseinek kifejezésére, de talán közelebb áll egy vidéki diplomás középkorú, eléggé szánalmas életet élő, nem a képességeinek megfelelő munkát végző, filléreket kereső többszörösen átlagember önsajnálata ahhoz, amit a minisztériumban ülő köztisztviselő ír Budapesten. Időnként hatásvadász vagyok, patetikus és talán demagóg is. Engedtessék meg ez nekem.

Alább pár szó a kompetenciákról, és még alább összehasonlítás egy átlagember gondolatai minderről.

“A kompetencia”

“A szakirodalom megfogalmazása szerint a kompetencia az arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. Hat összetevője van:

  • az ismeretek, a tudás
  • a személyes értékek
  • a készségek-jártasságok
  • a személyiségvonások
  • a motivációk

A kompetencia a gyakorlatban nyilvánul meg, azaz a cselekedetek és a tevékenységek űzésekor derül ki meglétük. Ahhoz, hogy feladatunkat, munkánkat ne csak képesek legyünk ellátni, de sikerre is vigyük azt, miközben mi magunk is érdekeltek és motiváltak vagyunk a kivitelezésben, szükségünk van arra, hogy rendelkezzünk a megfelelő kompetenciákkal. Ezt felismervén egyre inkább terjedőben vannak a kompetencia alapú interjúk, illetve tesztek mind a hazai, mind a külföldi munkaerő kiválasztási porondon.

A kulcskompetencia fogalmat Dieter Mertens munkapedagógus vezette be az 1970-es évek elején. A kulcsképességeket ő az alábbiakban nevezte meg: problémamegoldó képesség és kreativitás, tanulási és gondolkodási képesség, indokolási és értékelési képesség, a felelősségvállalás képessége, önállóság és teljesítőképesség.” Forrás: alább

 Kulcskompetenciák meghatározása Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által létrehozott B munkacsoport szerint (Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. Európai Tanács, 2004. november.

[Implementation of “Education and Training 2010” Work Programme. Working group B “Key Competences”. Entrepreneuship Education and learning. November, 2004.])

“… A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, amelyek az egész életen át tartó tanulás alapját képezik, a kötelező oktatás és képzés végére kell elsajátítani. A meghatározás szerint a kulcskompetenciáknak két alapvető ismérvük van. A „kulcs” címkét viselő kompetenciák transzferábilisak (egyik helyzetről a másikra átvihetők) és többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy változatos szituációkban és kontextusokban alkalmazhatók.”


 “A kulcskompetenciák mindannyiunk számára szükségesek és hasznosak ahhoz, hogy sikeres életet élhessünk, vagyis a sikeres élet előfeltételei. A kulcskompetenciákkal nem rendelkező embernek nincs esélye arra, hogy személyiségét kiteljesítse, jó állást találjon, a társadalom aktív tagja lehessen. A transzferabilitás, a többfunkciósság és az életben való siker nemcsak a foglalkoztathatósággal hozható összefüggésbe, hanem az élet egészén horizontálisan és vertikálisan átívelő számos egyéb dologgal is, amelyek nagy vonalakban három területre vagy „csoportra” oszthatók, és a modern társadalomban való élethez és munkához nélkülözhetetlenek. Olyan magánélet, amely lehetővé teszi, hogy az egyén kiteljesíthesse a személyiségét – a családot, a barátokat, a szabadidős tevékenységeket stb. beleértve –, és megbirkózzon a modern, komplex társadalom és környezet támasztotta gyakorlati feladatokkal és problémákkal.

Olyan munka, amely elsősorban jövedelmet biztosít, de a személyiség kiteljesítésének a forrása, és befolyásolja az élet minőségét is. Részvétel a társadalom életében és hozzájárulás annak további fejlődéséhez, aktív állampolgári szerepvállalás a különböző szinteken a civil szervezetek iránti elkötelezettség stb. révén.” 

 Forrás: Halász Gábor: A vállalkozói készség fejlesztése, In: A kompetencia, Kihívások és értelmezések,

http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=kompetencia-06_vallalkozoiegyüttműködés

 

Általános iskolával együtt, egy mai átlagos munkavállaló, aki a munkaadók szemében még csak nyersanyag, 15 évig ül az iskolapadban. Ez csupán a Bsc diplomára elég, tanfolyamok és képességfejlesztő tréningek nélkül. Ehhez jön még egyéntől függően a mesterképzés, a specializáció, a különböző szakképesítések és még a jogosítvány is. Költsége több millió forintra rúg. Ezek a befektetések. Vannak olyan szerencsések, akik születésüknél is jól helyezkedtek és olyan szülőkhöz „csapódtak” akik fedezni tudják a gyermekük ilyen irányú „hobbiját”. A szerencsétlenek, akik jóval többen vannak, nincs olyan felmenőjük, akik fedeznék a költségeit, ráadásul még nem is olyan tehetségesek, hogy közpénzből, vagy más pályázati pénzből tanulhassanak, azok már vesztesei az életnek. Egész életükben demotiváló és demoralizáló munkát fognak végezni alamizsnáért és még azt is számon kérik tőlük, hogy miért nem hasznos tagjai a társadalomnak?

 A legkülönbözőbb álláshirdetéseket átnyálazva, és az álláspaletta legfurcsább igényeit is áttekintve mondhatom, hogy olyan elvárások vannak a magyarországi munkaadók részéről, amelyek esetleg még teljesíthetőek is! De nem annyi fizetségért, amit erre szánnak.

 Legyenek a munkavállalók diplomások, nyelveket beszélők, lehetőleg informatikustudással rendelkező jó kiállású maximum 30 éves dekoratív megjelenésű férfiak, tíz éves vezetői tapasztalattal rendelkezők, akik képesek 18 órát dolgozni, havi több milliós hasznot kitermelni, és mindezt minimálbérért.

 Erre mondják, hogy sarkított megfogalmazás. Igen. Nem számítom bele azt, hogy vannak nagyon jó munkahelyek, jó fizetésért, ahol megbecsülik a munkavállalót. A mai vidéki munkalehetőségek ebben az országban ezt nem kínálják, de a fenti kívánalmakat várják el a munkavállalótól.

 Aki nem hiszi, üljön vidéken helyi járatra, menjen egy-két faluba, hallgassa meg az igazán közembereket.

 Miért nem vállalkoznak? Miért nem tanulnak többet? Miért nem képzik magukat? Miért nem teremtik meg maguknak a lehetőséget a jobb életre? Mennyiben hibásak a saját nyomorukban?

 

Ugye ezek nem komoly kérdések?

 

 

 

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?