Főoldal » Ausztrália turizmusföldrajza

Ausztrália turizmusföldrajza

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

AUSZTRÁLIA Természeti adottságai A legkisebb kontinens. K-ről a Csendes-óceán, Ny-ról és D-ről az Indiai-óceán határolja. Partvonala tagolatlan, hosszát 37 ezer km-re becsülik. Legnagyobb szigete a kontinenstől D-re Tasmania. ÉK-i partjai előtt húzódik a világ legnagyobb és egyik legszebb természeti képződménye a Nagy-korallzátony, Unesco világörökség. Mintegy 3000 sziget, zátony, korallpad és lagúna együttese 2030 km hosszúságban, a szigetek között átjárók, csatornák. Természeti szépsége és gazdag élővilága nagyon sok turistát vonz, akik a víz alá épített üvegfalú laboratóriumokból és hajókból gyönyörködhetnek a látványban. Az ország minden jelentős városa – kivéve Canberra – a tengerparton fekszik. Ausztrália éghajlata változatos.

A K-i parton húzódik az ország fő hegyvonulata, a Nagy-Vízválasztó-hegység. Ny-i része sivár pusztaság, K-i, É-i része félsivatagos. Van számos kisebb hegye, legtöbbjében gyönyörű hegyszorosok, melyek szépségét a vörös és sárga sziklák csak fokozzák. Hosszú elszigeteltsége befolyásolta fejlődését, és páratlan zoológiai csodákat hozott létre.

Történelmi adottságok Ausztrália őslakói már 50 ezer évvel ezelőtt benépesítették az országot. Ezt mutatják a temetkezési helyek és más régészeti bizonyítékok. (Nullarbor-síkságban egy barlang mélyén sziklába vésett rajzok kb. 20 ezer évesek lehetnek, a világ legrégebbi sziklarajzai közé tartoznak.

DK-i része James Cook csendes-óceáni utazása után (1788) kezdett benépesülni. Bár már korábban is jártak itt európaiak, de ők a kereskedelem és gyarmatosítás szempontjából értéktelen területnek találták. Később büntetőtelepek létesültek, majd a 19.sz.közepe felé szabad telepesek is érkeztek, akik lerakták Perth, Adalaide, Melbourne városok alapjait. Ausztráliát az arany tette híressé.

Turizmus Napsütötte ország, tengerparti üdülés. Vannak síelési lehetőségek is a Snowy-hegységben, amely a Nagy-Vízválasztó-hegység része. Az ország életében fontos a sport (szörf, horgászás, krikett, rögbi, tenisz, lóversenyzés) és a kultúra. Tasmaniában is rengetek a tengerparti strand, nemzeti parkok, gyarmati épületek vonzzák a turistákat.

A Kakadu Nemzeti Park és Nyugat-Tasmánia Nemzeti parkjai Unesco világörökség. Canberra – főváros Sidney – Operaház, olimpiai létesítmények Melbourn – Victoria állam parlamentje, Kincstár, olimpia – 1956 Adelaide – kormánypalota, parlament

ÓCEÁNIA A Csendes-óceánban szétszórt szigetvilág, a szigetek száma több ezer. Legnagyobb szigetei Új-Guinea és Új-Zéland. Óceánia három fő szigetcsoportra osztható: Új-Guineától DK-re Melanézia: Salamon-szigetek, Fidzsi-szigetek Új-Guineától É-ra Mikronézia („kis szigetek”): apró korallszigetekből álló szigetcsoport, Mariana-szigetek, Marshall-szigetek Csendes-óceán közepén Polinézia („sok sziget”): Új-Zéland, Hawaii, Húsvét-szigetek, Szamoa, Tahiti A szigetcsoportokon különleges helyi kultúrák fejlődtek ki.

Sok kis szigetország számára az idegenforgalom jelenti a gazdaság alapját (különösen a Fidzsi-szigetek és Tahiti esetében).

ÚJ-ZÉLAND Síparadicsom, gejzírek, hőforrások (Rotorua vidéke), jégvájta mélyedésekben kristálytiszta vizű tavak (Manapouri-tó), jégmezők, gleccserek (Fox-gleccser), tiszta levegő, érintetlen tengerpart, nevezetességek – idegenforgalom az egyik fő bevételi forrás. Fővárosa Wellington, sok viktoriánus korból származó épület (Parlament, Egyetem, Szent Pál-Székesegyház).

Pápua Új-Guinea – Ez a vidék a kőkorszaki népek utolsó fellegvára, ünnepségeik ma már csak turista látványosságnak számítanak. Fidzsi-szigetek – Kialudt vulkánok, trópusi esőerdők, korallzátonyok. Az idegenforgalom a 90-es évek elején indult ismét növekedésnek. Húsvét-szigetek – Chiléhez tartozik, vulkanikus sziget, itt találhatók a világ leglenyűgözőbb és legrejtélyesebb faragott szobrai (600-nál is több furcsa kőfej, melyet a szigetlakók polinéziai elődei faragtak több mint 1000 évvel ezelőtt), fő bevételi forrás az idegenforgalom.

Tahiti – „igazi déltengeri paradicsom”-nak nevezik sokan, korallzátonyok szegélyezik, nagy az idegenforgalma, a turisták kedvelt célpontja ez a sziget, a sziget szépségét Paul Gauguin tette halhatatlanná.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?