Főoldal » Az internet, mint információforrás

Az internet, mint információforrás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A XXI. századra az információ jelentősége az élet szinte valamennyi területén felértékelődött. Az információ nem csupán az üzleti szférában bír nagy jelentőséggel, hanem olyan hétköznapi tevékenységek során is, mint pl. a tanulás vagy az ügyintézés.  Az internetes fejlesztések fő területeit is éppen az információkeresés és a közösségi szolgáltatások alkotják és az elektronikus dokumentumok száma is folyamatosan nő. [2.] Az eNet és a Magyar Telekom közös, Jelentés az internetgazdaságról című kutatása szerint a digitális bennszülötteknek is nevezett 15-30 éves korosztály számára az internet vált a legfontosabb információforrássá. [5.]

A 80-as években vált lehetővé az interneten történő információkeresés, melyben az áttörést a gopherek és world wide web megjelenése hozta. [1.] Mára az internet hatalmas információhalmazzá duzzadt, melyben komoly kihívás megtalálni azt az információt, amire szükségünk van. Ennek pedig több oka van:

  • Az interneten nincs fent minden
  • Az internetes keresők csak a web egy kisebb hányadát tudják elérni.  A web nagy része a keresők számára láthatatlan. Ez az ún. mély web.
  • Az internetre bárki bármit feltehet, az információk hitelességét nehéz megállapítani.
  • Az interneten ugyan sok minden van, de nem rendezett formában.
  • A sok információt meg kell tudni szűrni (az is gondot jelenthet, ha egy témában túl sok az információ, netán azok még ellent is mondanak egymásnak)

Az interneten leggyakrabban az internetes keresőket használják arra, hogy választ kapjanak a kérdéseikre. A keresők használatához nem szükséges érteni azok működését, elég tisztában lenni a használatukkal. A keresőknek két fő típusát különböztetjük meg:

  • indexelő keresők és a többszörösen indexelő keresők, más néven metakeresők
  • linktárak

Az indexelő keresők, mint pl. a Google is egy saját adatbázisba gyűjti össze azoknak a weboldalaknak a linkjeit (és meghatározott adatait), amelyeket a kereső robotja elér, és amelyek megfelelnek az indexeléshez szükséges feltételeknek. A kereső program által elért weboldal információit beolvassa és továbbítja egy központi helyre, ahol feldolgozza őket, és ha a kritériumoknak megfelel az oldal, akkor indexelésre kerül, vagyis bekerül a kereső adatbázisába. [1.] Vannak bizonyos kritériumok, amelyek alapján a kereső kizárja egy weboldal indexelését, ez lehet tartalmi vagy formai indok. A keresők megtagadják az indexelést, pl. ha egy weboldal tartalma törvényt sért. A weboldal indexelése során a kereső programja a weboldal kódjának head részéből olvassa ki a főbb információkat, mint a cím (title), leírás (description), szerző (author) és a kulcsszavak (keywords). Ezeknek az adatoknak a megadása, különösen a cím és a kulcsszavak jó megválasztása megkönnyíti a weboldal kereshetőségét, elősegítve, hogy elsősorban azok találják meg az oldalt, akik számára valóban fontos az oldalon lévő tartalom.

Az indexelő keresőben a keresés általában egy vagy több kulcsszóval történik és a kapott találatokat bizonyos rendezési szempontok alapján rendezve jeleníti meg egy találati listában. Ezek a rendezési szempontok keresőnként eltérők. Több indexelő kereső alkalmaz klaszterezést, ami azt jelenti, hogy a találati listában szereplő weboldalakat csoportosítja hasonló tartalom vagy elhelyezkedés alapján.  Hasznos, amikor olyan kulcsszóval keresünk, amelynek több jelentése is van, ilyenkor a kulcsszó jelentései szerint csoportosítja a találatokat. [4.] Az üzleti szférában a találati lista élén lenni komoly reklámértékkel bír, ezért az üzleti tevékenységet folytató szervezetek és személyek között komoly verseny folyik a találati lista első helyezéséért.

Az indexelő keresők minősége függ a kereső adatbázisának méretétől, annak frissességétől és a találatok rangsorolásának módszerétől. [3.]

A metakeresők olyan keresők, amelyek több indexelő keresőben hajtják végre a keresést és a kapott találatokat egy egységes találati listában jelenítik meg. [3.]

A linktárak többnyire intellektuális tevékenység eredményeként jönnek létre, jellemzően hierarchikus felépítésűek és általában az osztályok és az alosztályok mentén lehet böngészni bennük. Bár az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szellemiségén alapulnak, sok linktár nem követi az ETO osztályait. Az osztályok megállapítása gyakran egyéni szempontok alapján történik. Adatbázisuk kisebb, mint az indexelő keresőké, de általában jobban megszűrt információkat tartalmaznak.[1.] A tematikus adatbázisokat általában az adott téma szakértői állítják össze, ezért sokuk elsőrendű információkat tartalmaz.

Ilyen információforrásnak számítanak a könyvtárak weboldalairól elérhető tematikus és általános adatbázisok. Ezek között vannak fizetősek is, de az adott könyvtárban lehet tájékozódni afelől, hogyan lehetséges őket elérni. A tematikus adatbázisok a szakkönyvtárak és/vagy felsőoktatási könyvtárak weboldaláról érhetők el, pl. a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának honlapján több orvostudományi adatbázis található. Számos adatbázis érhető el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár weboldalairól is. A Libinfo oldalán lévő linkek menüpontban témakörök szerint csoportosított, válogatott linkeket találunk.

Szintén hiteles információforrást jelentenek az elektronikus könyvtárak is, amelyek egy része teljes szöveges dokumentumokat tartalmaz, más részük csak a dokumentum leírását tartalmazza. A Magyar Elektronikus Könyvtár teljes szöveges dokumentumokat tartalmaz, de tartalmazza azok leírását is. [6.]

A szöveges dokumentumokon kívül az interneten találhatók képek, térképek, audio és audiovizuális dokumentumok (pl. mp3 fájlok, hangfelvételek, videók, filmek, animációk).[6.]

Az interneten lévő információkról gyakran nehezen lehet megállapítani a hitelességét. Hitelesnek azt mondjuk, ami valódi, igazi és – miután információról van szó – megbízható forrásból ered. Ennek ellentéte a nem hiteles információ, ami hamis, kétséges, nem megbízható vagy ismeretlen forrásból ered. Az internetre – mint fentebb is írtam – bárki feltehet szinte bármit. Különösen a személyes honlapok esetében nehéz kideríteni – ha egyáltalán kideríthető -, hogy ki áll az adott honlap mögött. A weboldalak adatai gyakran hiányosak. Az interneten nincs szabály arra vonatkozólag, hogy egy weboldalnak milyen adatait kell megadni.

Az interneten elhelyezett publikációk értéke és tekintélye mindig kisebb, mint azoké a publikációké, amelyek egy rangos hagyományos vagy elektronikus folyóiratban jelentek meg. Ez utóbbiak ugyanis lektori ellenőrzésen estek át, mielőtt megjelentek volna. [6.] A fentebb említett adatbázisok is azért számítanak hiteles információforrásnak, mert az adatbázisban lévő dokumentumok a bekerülést megelőzően ellenőrzésen mentek át és csak egy bizonyos szakmai és egyéb színvonalat képviselő dokumentumok kerülhettek bele.

Mindennek ellenére sok kérdésünkre választ kaphatunk az internet segítségével. Az internetezők többsége az indexelő keresőket használják, különösen a Google keresője népszerű. A google keresője hatalmas adatbázissal rendelkezik, kezelőfelülete egyszerű, könnyen áttekinthető. A keresőfelülete több mint 100 nyelven, 122 országra testreszabott változatban létezik. [7.] A magyar nyelv nem tartozik az interneten leggyakoribb nyelvek közé, ezért ha egy adott témával kapcsolatban angol vagy német nyelven keresünk, minden bizonnyal jóval több információhoz jutunk, mint magyar nyelvű keresés esetében.[3.]

Jóföldi Hajnalka 2003-ban a szakdolgozatához kapcsolódóan végzett egy felmérést azzal kapcsolatban, hogyan keresnek az internethasználók információt. A felmérés eredménye az volt, hogy a felhasználók többsége szívesebben használja az indexelő keresőket, mint a témakatalógusokat. A felmérés akkor arra is fényt derített, hogy az átlag felhasználók kevés ismerettel rendelkeztek a webes keresési módszerekről.  [1.] Ezzel szemben egy 2010-ben készült interjúban Stekkalpak Zoltán, a Google egyik munkatársa már arról számolt be, hogy az internetezők egyre tudatosabban használják a keresőket és egyre magasabb elvárásokat is támasztanak velük szemben – így a google-lal is. A felhasználók számára fontos, hogy a keresett információ már az első néhány találat között legyen és ma már egy alapértelmezett kereső is csupán addig marad alapértelmezett, amíg az megfelelő minőségű találatokat produkál.[7.]

 

Kapcsolódó weboldalak:

A könyvtárak honlapjai elérhetők a Hunopac oldaláról: http://mek.oszk.hu/html/opac.htm

Könyvtár.lap.hu a Startlapon: http://konyvtar.lap.hu/

Libinfo linkválogatása: http://libinfo.oszk.hu/link.php

FSZEK könyvtáraiban elérhető adatbázisok: http://www.fszek.hu/adatbazisok

OSZK honlapjáról elérhető adatbázisok: http://www.oszk.hu/oszk_katalogusok

Keresők a startlapról: http://kereso.lap.hu/

A google keresője: http://www.google.hu/

 

Források:

  1. Jóföldi Hajnalka: Kultúrák hatása a weben való információkeresési szokásokra. Magyar felhasználók magatartása. – Szakdolgozat, Szombathely 2003.
    http://mek.oszk.hu/01200/01288
  2. Burai István: Az internetes információkeresés jövője és a könyvtárak. In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros 20. évf. 2011/3. http://ki.oszk.hu/3k/category/20-evfolyam/2011-3/
  3. Jároli József online marketinggel foglalkozó weboldalán írás az interneten történő keresésről
    http://webni.innen.hu/keres_c3_a9s
  4. Jároli József online marketinggel foglalkozó weboldalán írás a kereső rendszerek működéséről
    http://webni.innen.hu/Keres_c5_91RendszerekM_c5_b1k_c3_b6d_c3_a9se
  5. Kettészakadt az internetezők tábora. In.: hvg.hu
    http://hvg.hu/tudomany/20121210_ketteszakadt_a_netezok_tabora
  6. Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés – 5. fejezet: Keresés az interneten
    http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/konyvtari/ch05.html
  7. Szabó Gábor interjúja Stekkelpak Zoltánnal
    http://www.webforgalom.hu/blog/stekkelpak-zoltan-google

A képet a google kép keresőjével találtam. A kép eredetijének elérhetősége:
http://www.logo-arculat-weboldalblog.hu/wp-content/uploads/image/webergonomia.jpg 

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?