Főoldal » Elejét lehet-e venni az iskolai gúnyolódásnak?

Elejét lehet-e venni az iskolai gúnyolódásnak?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ha otthon a családban megengedett más emberek kigúnyolása, legfeljebb iskolai közegben segíthetünk némileg ezen a betegségen. Ez valóban az elme betegsége, mert hosszú folyamat által alakítjuk ki gyermekünk elméjét olyanná, hogy más személyek hibáit felnagyítva lássa. Ha otthon az időset vénnek nevezzük (sőt boszorkánynak), a féllábút nyomoréknak, a kicsit törpének, a náthásat taknyosnak, természetes, hogy a gyerek is ezeket a szavakat fogja használni elsősorban fiatalabb testvérére, a szomszédra, a nagyszülőkre, sőt esetleg éppen a tanító néni jellemzésére. Vajon az iskola segíthet-e a már kialakult helyzeten?

Éppen nemrégiben hallottam a harmadikos gyerektől, hogy a tanító nénit vén, károgó varjúnak nevezte. A tanító néni délután, szabadidejében matekból korrepetálni szokta ezt a gyereket.

Mindezek ellenére vannak tanítók, akik az iskolában elejét tudják venni a gonoszkodásnak, káromkodásnak, holott az apuka az iskolakapuban emlegeti a tanárok édesanyját szexuális viszonylatban.

A gyerek mindezek ellenére értelmes
Mint már több alkalommal megírtam, jelenleg az alsóbb osztályokban egyáltalán nincs a tanterv által arra kötelezve a tanító, hogy megmagyarázza a gyerekeknek, miért nem szabad „csúnyán” beszélni, és hogy mit jelentenek a goromba szavak. Holott a gyerek valóban értelmes. Egyrészt a tanítónak magának helyes stílusban kell(ene) beszélnie. Másrészt valahol a tanítónak meg kell(ene) tanulnia, hogy soha ne sértsen meg senkit, se a gyereket, se a szülőjét, legfőképpen ne a kollégáját, főnökét, nemcsak a gyerek előtt, de még önmagában se, mert különben előbb-utóbb „elszólja” magát valahol: az udvaron, a szünetben, otthon a családban, más szülők előtt.

Ellenben abban a pillanatban, amikor nem megfelelő kifejezést hall a gyerektől, állítsa le. Mindegy, hogy milyen fontos dolgot akar elmondani a gyerek (mondjuk árulkodik a társára), a tanító arcával, fej- és kézmozdulatával jelezze, hogy más kifejezést vár. Ezt a gyerekek 1-2 hónap alatt pontosan megértik. Kivétel nélkül minden gyerek megérti és figyelmezteti a másikat, hogy ezt a tanító (tanár… még a főiskolán is) nem szereti. Fontos, hogy a tanulók tudják, hogy mit értékel a tanár, mi ellenszenves számára.

A nevelésnek ez lenne az első lépése. Tudja a gyerek, mi az, ami soha nem megengedett! Ez nem jelenti azt, hogy nem fogja elkövetni, de legyen tisztában a követelményekkel szóban is, tettekben is. A tanár se csinálhat meg nem engedett dolgokat. (A gyerek szeme előtt például nem dohányozhat, ne egyen az utcán, ne szemeteljen, ne csókolódzzon, sőt ne csámcsogjon, stb.)

A gyengék, idősek védelme
Tudatosan törekedni kell(ene) a gyengék védelmének kialakítására. Olyan történeteket meséljünk, ahol kiderül, milyen ügyesek, szorgalmasak vagy más nemes tulajdonsággal rendelkeznek azok, akiket sérthetőnek vélünk. A tanító dolga lenne megtanítani, hogy különböző életformákat ismerhetünk meg, fogadjunk el, esetleg tiszteljünk, ha tudjuk. Máig is hiába keresem a tantervben: hol tanítják, hogy idősnek, kisgyerekesnek, terhes anyának adjuk át az ülőhelyünket a járműveken. A gyerekek nem rosszak. Amikor szólok nekik, átadják a helyet – legfeljebb a szülő akadályozza meg, hogy felálljanak, de szülővel már nem vitatkozhatunk.

Köszönj értelmesen
Hogyan köszönnek ma a gyerekek? Sokféleképpen, de az egyszerű tisztelet hangja hiányzik belőle. Annyit kérhetünk tőlük, nézzenek ránk, hogy halljuk a köszönést.

Vissza lehet hívni a tanulót, ha érthetetlen, meg lehet kérni, hogy köszönjön újra, sőt, ha tiszteletlen volt, meg lehet kérni, hogy kérjen elnézést vagy bocsánatot, sőt, tanuljon meg bocsánatot kérni.

„Légy szíves, kérj bocsánatot, mert a szavaiddal megbántottál.”

Ismerjük ezt a formát? Amíg ezek nem lépnek gyakorlatba, addig nem is érti meg a gúnyolódás lényegét: hogy miért sértő és kit sért meg a gúnyolódás.

A gúnyolódás „jó”
„Jó érzés”, primitív, rövid győzelem. Gyerekes kielégülés. Ahelyett, hogy jó tulajdonságai miatt tisztelném, megpróbálom magam mellé húzni a sárba, bemocskolni szavakkal. Ámde, hogy ehhez értelemmel férjünk, az kell, hogy ismerjük a tiszteletet, ismerjük a magasabbrendű tulajdonságokat. Mindig a „gonoszok” szoktak gúnyolódni a mesékben. De mi van, ha a gyerek nem tud különbséget tenni a gonosz és a nemes között?

Nem tanítottuk meg rá. Esetleg magunk se tudunk különbséget tenni, mert már mi se tanultuk meg. Mi is képesek vagyunk nevetni egy öregen, aki kacsázik az úton, mert fáj a lába. Nem biztos, hogy felsegítjük azt, aki elesik az utcán, kinevetjük azt, akit lepiszkít egy madár vagy egy száguldó autó.

Gúnyolódásból jelesek vagyunk, azt gondoljuk, hogy a gúny és humor azonos. Nem csoda, ha a társa kigúnyolásával akarja gyerekünk társait szórakoztatni. Fel akar emelkedni a szemükben azzal, hogy a másikat lealacsonyítja.

Csak éppen nem tudja ezt, automatikusan cselekszik, s éppen az lenne a pedagógus feladata, hogy tudatossá tegye azt, ami automatikus. Amíg ez nem történik meg, addig nem fogja megérteni a gyerek, hogy idegen nemzetiségű társát nem nevezheti négernek (ez rabszolgát jelent Londonban), kis kínainak, „az a cigány”-nak.

Tanterv
Igenis, minden évfolyam tantervébe be kellene iktatni az udvarias viselkedés szabályait sok-sok magyarázattal, a köszönés formáit, a helyes megszólításokat. Fontos, hogy semmiért se szidjuk meg a tanulót, hanem gyakoroltassuk vele a helyes megnyilvánulást, ahogy egy zeneművet tanítunk meg a diáknak, ütemenként. Prédikációtól még nem változott meg senki. Sőt: a kamaszok szépen felsorolják, miért káros a fiatal szervezetnek a dohányzás és az ital, miközben teli pohár mellett fújják a füstöt.

Volna megoldás a gúnyolódásra is, csak előbb változtassuk meg a felnőtt világot, változzunk meg mi magunk.

Dobosy Ildikó

Forrás: www.harmonet.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?