Főoldal » Életstratégia – nem Alekosz-módra 4. rész

Életstratégia – nem Alekosz-módra 4. rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Még mindig van mondanivalóm ahhoz, hogy szülőként hogyan tudom megakadályozni azt, hogy a gyerekeimnek a celebecskék karrierje legyen a legtuttibb életpálya-kilátás. Már jó egy hónapja elkezdtem a cikksorozatot arról, hogy minek mentén lehet sikerre nevelni a gyerekeinket. Ha pedig ezt még játékos formában is megtehetjük, akkor ezt vétek lenne kihagyni… :)

Az e heti téma: a kreativitás, ami a múlt héten tárgyalt nyitottsággal kéz a kézben jár. Ugyanis messze nem (csak) arra a fajta kreativitásra kell itt gondolni, amire a legtöbben gondolnak, azaz a kézműveskedésre stb. Én inkább a gondolkodásmódot nevezem ebben az esetben kreativitásnak, azaz egy olyan észjárást, amely vagy eredendően szokatlan, vagy csak a már ismert, meglévő gondolati elemeket kombinálja nem megszokott módon. (Nagyon ritka ugyanis, hogy valaki feltalálja a spanyol viaszt. Előfordul, de az tényleg korszakos találmány vagy felfedezés. Persze ahhoz is kell a kreatív gondolkodás, máskülönben a kutya nem venné észre a lehetőséget abban a bizonyos spanyol viaszban…:))) 

A kreatív gondolkodásnak két nagyon fontos verziója van:

  1. a már ismert, megszokott gondolati elemeket, módszereket, eljárásokat szokatlan módon kombinálja egymással – ez egy nem kimondottan hétköznapi asszociációs készséget kíván meg az ember fiától/lányától. Az benne a szép, hogy nem is feltétlenül egy szakma, szak- vagy életterület különböző részeit, momentumait köti össze, foglalja rendszerbe, ami már maga is szokatlan, hanem az is, hogy ezeket a megszokott elemeket netán nem megszokott körülmények között próbálja újra, adaptálja másképp. Mi szükséges ehhez? Az a fajta nyitottság, amit múlt héten tárgyaltam, hiszen rengeteg különböző terület ismereteit kell tudni ehhez észben tartani, megismerni, esetleg alkalmazni, hogy megláthassuk benne a lehetőséget – valami másra. Most szerénytelen leszek, és nem átallom magam kreatívnak tartani, de nézd meg a http://eznemjatek.com oldalam! Az oldal indulása előtt nem láttam még másik olyan próbálkozást, ahol a pénzügyeket összekötötték volna a játékkal úgy, hogy nem kaszinó lett a végeredmény! Persze, tudom, más is próbálkozott a játékosságot belevinni a pénzügyi nevelésbe, de a bibi annyi volt ezzel, hogy a játék ott változatossági elemként szerepelt. Nem véletlenül reklámozom magam mint Magyarország egyetlen pénzügyi vidámparkja, mert sehol máshol nem kap ugyanolyan hangsúlyt a pénzügyi oktatás, nevelés és a játék, mint az eznemjatek.com-on. Vagyis sikerült két már ismert, meglévő elemet úgy kombinálni, hogy egyedi legyen a végeredmény. 
  2. a meglévő dolgokat helyezzük más aspektusba. Nagyon hasonlít az előző pontban foglaltakra, de mégsem egészen az. Itt ugyanis egy bizonyos dologban látom meg a távlatosabb lehetőségeket, a többi feltételt, amivel kombinálnom kell az alkalmazáshoz, én találom ki, én alkotom meg. Gondolj csak Gutenbergre! Ő egyszerűen csak roppant kreatív módon használta a szőlőprést – valami egészen másra. Így csinált valami olyat, amit előtte még soha senki. Ehhez azonban a gyakorlatban is alkalmazva kellett tapasztalatokat szereznie a szőlőprésről, hogy tudja, mi mindenre képes az a prés. 

Ebből adódóan már rengeteg lehetőséged van arra, hogy a kreatív gondolkodáshoz játékokat találj.

  • gyakorlatilag szinte bármelyik stratégiai játék szóba jöhet. Ennek legrégebbi példája a sakk, ami szinte életkortól független: a hatéves, nagycsoportos ovis lányommal is szoktunk játszani… Nem annyira bonyolultak az alaplépések, hogy meg ne értené. (Persze azt nem állítom, hogy egy szicíliai védelemmel is elboldogulna, de most nem is ez a cél.)
  • szinte minden táblás játék, mert a legtöbbje ezeknek is valamilyen stratégiát követel. Gondolj csak bele, pl. a legegyszerűbb játékok egyike, a malom is ilyen.
  • amőba, vagy a tic-tac-toe: hasonló magyarázat okán, mint a táblás játékok.
  • sok kártyajáték is ebbe a csoportba tartozik, különösen azok, ahol csapatban kell egymással játszani, pl. snapszer, vagy ulti. 
  • a gondolati játékok legtöbbje, amelyik úgy kezdődik, hogy “Képzeld el!”, vagy “Mit tennél, ha…”
  • Activity
  • nyelvi játékok, pl. a szólánc, ahol ugyanazzal a hanggal, vagy szótaggal kell a következő szót kezdeni, amelyikkel az előző végződött.
  • szabad történetszövés: ebbe nem csak a “fejből mese” tartozik bele, hanem pl. az is, hogy a babáival, egyéb játékaival, vagy éppen a barátaival lovagos-királylányost, vagy éppen indiános-cowboy-ost játszik a gyerek, ahol menet közben alakul a történet. A gyerek képzeletének ugyanis a világon semmi nem szab határt, boldogan társítja a valós és az elképzelt dolgokat egy történetben. (Hogy is mondta Einstein? A képzelet fontosabb, mint a tények.) 

Szóval van lehetőség dögivel. Most már csak az kell, hogy éljetek is velük.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?