Főoldal » Felkészülés a vizsgára

Felkészülés a vizsgára

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A vizsga egyfajta tanulási eszköz, technika is, mely tükröt tart elénk, mellyel ellenőrizhetjük tudásunkat, és az eredmény függvényében változtathatjuk, korrigálhatjuk tanulási szokásainkat. A hibáinkból nagyon sokat tanulhatunk – feltéve, ha helyesen ismerjük fel őket. A tanár, aki vizsgáztat minket (ha hiteles, objektív, és ha elfogadjuk a véleményét) szintén segítséget nyújt a reális szembesítésben.

 

A felkészülés azzal kezdődik, hogy elkezdjük beszerezni a konkrét tudnivalókat a vizsgáról. (Mikor lesz pontosan, írásbeli-e vagy szóbeli, milyen típusú kérdések várhatóak, ki fog vizsgáztatni stb.)

A felsőoktatásban, egy tantárgy tanításának kezdetén, az első órán, az oktató ismertetni szokta az elvárásokat.

Ilyenkor olyan praktikus információk is el szoktak hangozni, melyek esetleg a tantárgyi útmutatóban nincsenek leírva. Érdemes ezeket a vizsgán is nagyon hasznos tudnivalókat tágra nyitott füllel meghallgatni és elraktározni (lejegyzetelni)

Azután nem árt végig gondolni gyenge pontjainkat (önismeret!), hogy megelőzzük a kudarcot.

A teljesítményt követelő helyzeteket (és a vizsga ilyen helyzet) a szorongó, bizonytalan emberek hamarabb tekintik önértékelésüket veszélyeztető szituációnak, intenzívebben kezdenek el szorongani és a bizonytalanságuk gátat jelenthet.

A vizsgahelyzetben még gyakorlatlan hallgatók szintén ilyen helyzetbe kerülhetnek. A vizsgakövetelményekről, a vizsgáztatók tulajdonságairól szerzett információk segíthetnek a bizonytalanságérzet csökkentésében.

Össze kell gyűjteni az összes tananyagot: tankönyvek, órai és egyéb jegyzetek, próba vizsga feladatok, tesztek, stb.

Fordítsunk figyelmet a felkészülés megtervezésére, az időbeosztásra, a tanulási menetrendre.

Az ideális az lenne, ha már a szorgalmi időszakban folyamatos tanulással készülnénk a vizsgákra, és a vizsgaidőszakban jóformán csak ismételnünk kellene.

Ez persze igen ritkán valósul meg, és ezért a vizsgaidőszakban a felkészülés sokkal intenzívebb. A diákok többsége az anyag nagy részét a vizsgaidőszakban sajátítja el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a vizsgaidőszakban rendelkezésre álló napokat maximálisan ki tudjuk használni.

 Ehhez azt is fel kell tudnunk mérni, hogy mennyi időre van szükségünk, hogy egy-egy vizsgára fel tudjunk készülni. Azt is érdemes átgondolni, hogy hogyan osszuk be a vizsgáinkat, például a nehezebb vizsgán essünk-e túl először, vagy a könnyebb vizsgákkal kezdjük. Lássuk tehát a sikeres felkészülés további lépéseit.

Ahhoz, hogy a vizsgaidőszakban rendelkezésre álló időt optimálisan ki tudjuk használni elengedhetetlen egy időterv készítése. Az időterv kidolgozásához feltétlenül figyelembe kell venni a következőket:

  • Szükséges, hogy reális tanulási önismerettel rendelkezzünk. Mekkora anyagmennyiséget vagyok képes megtanulni egy nap, a biztos tudáshoz hányszor kell ismételnem, mennyire vagyok jó az adott tárgyban, könnyen vagy nehezen megy nekem, stb.
  • Valamilyen szintű előismeretünk kell legyen a megtanulandó anyagról. Nehéz vagy könnyű; megvan-e minden szükséges anyagom: tételek, előadásjegyzetek, könyvek; várhatóan boldogulok-e magamban, vagy esetleg szükségem lesz tanulótársakra.
  • A tanulásnak több fázisban kell történnie: előkészítés, rögzítés/bevésés, ismétlés. Az egyes fázisok során a tudásanyag lépcsőzetesen egymásra épül, a többszöri ismétlés miatt jobban bevésődik, kialakul a tudásanyagon belüli összefüggésrendszer, és az eleinte hatalmasnak tűnő vizsgaanyag végül tudássűrítménnyé szűkül.

 Így kezelhető mennyiségű információvá alakul a sok könyv, jegyzet, szakirodalom és a folyamat végén kulcsszavak alapján fel tudunk idézni nagyobb mennyiségű információt, ismeretet.

Minél mélyebb szintű a feldolgozás, annál hatékonyabb az anyag megőrzése és felidézése. Egyénfüggő, hogy az egyes fázisokra mennyi idő szükséges, de általában elmondható, hogy az előkészítő fázisra (anyag tömörítése, lényeg kiemelés, kijegyzetelés, tétel kidolgozás stb.) a felkészülési idő kb. felét célszerű fordítani.

A rögzítés/bevésés fázisban, amely a tanulásra szánt idő kb. negyede, ismétlés és a rendszerezés történik. Ismeretlen új anyag ebben a fázisban már nem kerülhet a megtanulnivalók közé! Fejezetről fejezetre, tételről-tételre haladva ismételjünk, oldjuk meg a feladatokat, válaszoljunk az önellenőrző kérdésekre.

A felkészülési idő kb. 10%-át ne táblázzuk be! Ez lesz a vésztartalékunk, melyet váratlan, előre nem látható eseményekre, netán csúszásokra teszünk félre, hogy ebben az esetben se borulhasson fel a tervünk. 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?