Gyermekek biztonságáért

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az utóbbi időkben (is) nagyon sok gyermek képét látom különböző médiacsatornákon, amin az eltűnésükről adnak hírt. Egyre gyakoribb a kiskorú eltűnt gyerekek és nem csak lányok, hanem gyakori, hogy a fiúknak vész nyoma. Elszomorító!

Ki lehet a hibás az eltűnésben?

Mennyi a szülő felelőssége?

Mennyi az iskola felelőssége?

Hogyan előzhető meg a gyermek eltűnése?

Milyen esetben dönthet úgy a gyermek, hogy önszántából tűnik el?

 

Ez a néhány kérdés, aminek a megválaszolása sok esetben ellentmondásokkal bírhat, mégis fontos feltenni magunkban.

Úgy gondolom, hogy napjaink rohanó, veszélyekkel teli világában nem szabad elhinni a szülőnek, hogy a gyermeke hamarabb felnő, mint, ahogyan a szülő nőtt fel!

Nem szabad elhinni, hogy a mai kiskorúak érettebb gondolkodásmóddal rendelkeznek, mint szüleik!

Nem szabad „csináld csak amit akarsz” nevelési móddal nevelni a gyermeket!

Nem szabad elfeledni, hogy a szülő is volt gyermek!

 

Ki lehet a hibás az eltűnésben?  Mennyi a szülő felelőssége? Hogyan előzhető meg a gyermek eltűnése? Milyen esetben dönthet úgy a gyermek, hogy önszántából tűnik el?

Ezek összetett kérdések, hiszen, több oldalról megközelíthetőek.

Kiskorúság esetén a szülő, aki felel minden területen a gyermekéért. Eltűnésében így szerepe, lehet annak a ténynek, hogy a gyermek nem érezte jól magát a családban. A gyermek számára nem megfelelő családi légkör késztetheti a gyermeket arra az elhatározásra, hogy „világgá megy”.

Azok a gyerekek, akik kiskoruktól fogva úgy nőnek fel, hogy nincs semmi tettük ( jó és rossz sem) lereagálva, hamarabb csapódhatnak olyan közeghez, ami elismeri cselekedeteiket. Úgymond új családot találhatnak maguknak. Tehetik ezt mind a jó anyagi környezetben élők, mind, pedig a szegényebb gyerekek egyaránt.

Legfontosabb tényezők szülő és gyermek között a szeretet kimutatása, bizalom, biztonságérzések kialakítása, figyelem, kommunikáció biztosítása! Amennyiben érzi a gyermek, hogy a szüleire mindenben számíthat, kevesebb az esélye az önként való eltűnésének.

            Meg kell tanítania a gyermeknek, hogy ismeretlen helyen ne hagyja el szüleit, ne szaladjon előre, mindig láthassa anyukája vagy apukája! Ne fogadjon el semmit idegenektől, ne menjen el velük! Az úszómester, rendőr lehet kivétel. Ne legyen a gyermek sem túl barátságos, sem túl félénk az idegenekkel!

Iskolás gyermeknek megmutathatja a szülő, hova kell menni a gyermeknek abban az esetben, ha mégis elvesztenék egymást(tanácsos az információs pultot kijelölni).

Minden gyermeknek illik tudni a teljes nevét , szülei nevét, lakóhelyének nevét, életkorát. Látható helyre felírható a telefonszám, de meg is jegyezheti a gyermek.

Nagy mértékben megkönnyítik ezek az információk a segíteni akarók dolgát.

 Lecsökkenhet annak a veszélye, hogy elrabolják a gyermeket, vagy veszélybe kerül ( pl. strandon). Ebben az esetben nem lehet szó arról, hogy nem érzi jól magát a családban, egyszerűen, a gyermeki lélek bátor, kíváncsi természet, akinek lépteire a szülő kell, hogy figyeljen!

 Tanácsos lehet  nyaralás során a nagyszülők, barátok segítségét kérni, ezáltal többen tarthatják szemmel a csemetét, a szülők élvezhetik a nyaralás adta örömöket.

Nem tartom helyes megoldásnak a külföldön egyes esetekben alkalmazott hámot a gyermekeken! Annál inkább, ha megfogjuk a gyermek kezét vagy úgy szoktatjuk őt, hogy mindig mellettünk közlekedjen az úton.

 

Mit tehet az iskola az eltűnések visszaszorítása érdekében?

            Az iskola, mint eddig megelőző programjaival felvilágosítást nyújthat a gyermekeknek, mire vigyázzanak mikor haza felé sétálnak. Játékos, fejlesztő kommunikációs feladatokkal, önismereti játékokkal segíthetik elő a gyermek személyiségének helyes irányba történő fejlődését.

Tudnia kell a gyermek családban lévő helyzetéről, amikor szükséges empátiával, intézkedésekkel nyújtson támaszt mind a gyermeknek, mind a családnak iskolája.

A tavaszi –nyári időszakokban sajnos több gyermek tűnik el önszántából vagy idegenkezűség által. Az okok, amiért eltűntek összetettek, mégis hangsúlyos a prevenció a család és intézmények oldaláról !

Ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy bár kevesebb kiskorú tűnik el, mint 18. életévét betöltő fiatal, a fiatalok is voltak gyermekek!

 

A prevenció már kisgyermek korban kell, hogy elkezdődjön!

 

Végezetül kedves Olvasó vigyázzon gyermekére a családi fészektől távol még nagyobb figyelemmel kövesse csemetéje lépteit!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?