Főoldal » Hogy (nem) ronthatod el az ajándékozást? – 3 rész

Hogy (nem) ronthatod el az ajándékozást? – 3 rész

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A múlt héten röpke félmondatban már emlegettem, hogy lesz szó arról, hogy lehet-e, szabad-e pénzt ajándékozni karácsonykor. A témát amúgy is terveztem, de teljesen bizonyossá akkor vált, hogy na, ezt megírom, amikor már az első karácsonyi témájú postomra jöttek a kommentek, hogy a pénz ajándékba sem nem eredeti, sem nem személyes, sem nem ajándék. 

Akkor most kérdezek: miért ne? Avagy karácsonyi pénzügyi intelligencia – utolsó felvonás.


Valamiért nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy a pénzt mint ajándékot csakis azért veszi körül ennyi negatívum, mert magát a pénzt nem csípjük alapvetően. Szedjük össze az ismert érveket, amelyeket rendszeresen hallunk az ellenzőktől:

  • A pénz nem személyes ajándék! 
  • Milyen dolog lenne pénzt adni valakinek, akit szeretek?
  • A pénz a lusták ajándéka! Még arra sem volt képes, hogy elgondolkodjon, vajon minek örülne a másik…
  • Még kapni sem szeretek ajándékba pénzt, akkor hogyan adhatnék másnak pont én? 

Akkor most visszakérdezek: ha valakinek, speciel az apukádnak 10 pár zoknit veszel ajándékba, az

  • mennyivel személyesebb?
  • mennyivel értékesebb ajándék a szemében – pedig szereted, és úgy vetted neki?
  • mennyivel került több erőfeszítésedbe kiötleni a zoknicsokrot?
  • mennyivel szeret az apukád jobban zoknit kapni Szenteste, mint, teszem azt, pénzt?

De nézzük meg egyenként is a dolgot!

Karácsonyi pénzügyi intelligencia – avagy a pénz igenis pénzügyileg intelligens ajándék!

A pénz nem személyes ajándék!

Nem, persze, hogy nem! És mennyire személyes ajándék a sál, a zokni, a zsebkendő, vagy éppen a robotgép? Kizárólag abban az esetben számít annak, ha a megajándékozottnak az volt a mindent elsöprő vágya, hogy egy ilyen legyen a birtokában. Ez is előfordulhat, ha valami hét nyelven beszélő darabot nézett ki magának a szeretted… de erre viszonylag kicsi az esély.

A pénzt pedig igenis lehet személyes ajándékká tenni. Csak nem pénzként kell odaadni. Tehát ne azzal add átr a borítékot, hogy “Majd Te tudod, hogy hol a legjobb helye ennek…”, hanem úgy, hogy “Tudom, hogy már régen szeretnél Magadnak egy okostelót/számítógépet/külföldi utat/beiratkozni egy tanfolyamra, stb. Szeretném, ha ez meg is valósulna, ezért szeretnélek ebben ilyen módon támogatni.”

Mit mondasz ezzel? 

  1. támogatod a szerettedet a céljai elérésében – és szerintem ez lesz neki a legnagyobb ajándék, hiszen azt ígéred neki, hogy mellette leszel, amíg el nem éri a célját
  2. igenis figyelsz arra, hogy ő mit szeretne, hiszen éppen most segíted hozzá az egyik legnagyobb vágya megvalósulásához
  3. a lehetőségeidhez képest ezután is számíthat Rád – hiszen ha egyszer ezt megtetted, ezután is megteheted.

Ettől személyesebb ajándékot pedig nem nagyon tudok elképzelni.

Milyen dolog lenne pénzt adni valakinek, akit szeretek?

Milyen, milyen?

Újabb visszakérdezés következik: milyen dolog töksemmitmondó ajándékot venni bárkinek, amikor az is pénzbe kerül, legfeljebb képtelen lesz bármire is használni, vagy legalábbis bármilyen érzelmet tulajdonítani neki a Részedről?

Szerintem ennél a kifogásnál látszik a legjobban, hogy a pénzhez milyen negatív előítéleteink kötődnek: olyan másodrangúnak érezzük. Pedig a legtöbb esetben ez max annak a jele, hogy csak nincs sikerünk vele, mert nem tudjuk, hogyan bánjunk vele jól. Ha meg nincs sikerünk, akkor az személyes kudarc lenne, így aztán könnyebb a jelentőségét csökkenteni, csak hogy nehogy az enyém csökkenjen a sikertelenség okán… Jó, általánosítani nem szép dolog, de azt kell mondjam, tapasztalat, hogy az ügyfeleim egy tekintélyes része ebből a szemszögből közelít a pénzhez – a probléma tehát létező.

És mondd, mi lenne, ha a pénzt annak tartanánk, ami? Egy eszköznek, amelyet lehet jól használni, ha ismered hozzá a használati útmutatót… Gondolj bele! Ha veszel egy új mosógépet, mi az első dolgod? Megnézed a leírását, elolvasod, és annak megfelelően kötöd be, porgramozod a mosást, stb. Vagyis megtanulod használni. A pénzzel miért nem teszed ezt?

És kérdezek még egyet: ha például az egyik szerettednek az a legnagyobb vágya, hogy az ezer éves, mázsányi wattot fogyasztó, nem is túl szépen mosó mosógépét lecserélje egy szebbre, halkabbra, tisztábbra mosóra, takarékosabbra, és ezt meg tudod venni neki, akkor megvennéd neki? Az is pénzbe kerül… Akkor meg mi a baj azzal, ha pénzt adsz neki, hogy ezt elérje?

A pénz a lusták ajándéka! Még arra sem volt képes, hogy elgondolkodjon, vajon minek örülne a másik…

Na, ez a másik önvédelmi reflex, amiért a pénzre még csak gondolni sem akarunk, nemhogy hozzáérni – főleg karácsonykor!!! Fujj! Ez a szeretet ünnepe, hogy jön a szeretethez a pénz?

Miért, a mosógép hogy jön? Vagy a zokni? Netán a sál? Vagy a robotgép…

Itt elég régi, mint ne mondjak, történelmi gyökerei vannak az utálatnak… ugyanis akaratlanul is a prostituálódás jut eszünkbe arról, hogy valaki pénzt ad. Ezt ugyanis hajlamosak vagyunk úgy értékelni, hogy szeretet vesz… és akkor tudat alatt rögtön az örömlányokra gondolunk. Nehogy már a családom úgy érezze magát, mintha prostiként kezelném őket! Főleg karácsonykor!!! (Szinte hallom a szörnyülködést… Erre egyébként én is csak akkor jöttem rá, amikor egyszer egy ügyféllel megfejtettük, hogy miért is nem hajlandó a pénzügyeivel foglalkozni. Aztán rájöttünk, hogy a pénz számára egyet jelent a konzumálódással – még akkor is, amikor a munkájáért járó havi bérét kapta meg.)

Szóval egyáltalán nem biztos, hogy a pénz a lusták ajándéka, sokkal inkább arról van szó, hogy a saját, pénzzel kapcsolatos negatív érzelmeinket képesek vagyunk inkább rávetíteni arra, aki pénzt próbált ajándékozni nekünk…

Még kapni sem szeretek ajándékba pénzt, akkor hogyan adhatnék másnak pont én? 

Ugyanez pepitában.

Miért is nem szeretsz Te pénzt kapni? Mennyivel rosszabb az, amikor a munkádért kapsz pénzt, mintha ajándékba?

Jó, most mondhatod, hogy de a havi béredért megdolgoztál, az ajándék meg ingyen van… Neked. De annak, aki adta? Annak benne van a melója, amit kifejezetten csak azért végzett, hogy Neked ajándékot adhasson… akár tárgyiasult ajándék az, akár pénzbeli.

És mi van akkor, ha pl. pénzt nyersz? A szerencse ajándéka… Azt is visszautasítanád, csak mert az öledbe pottyant ugyanúgy, mint az ajándék?

Pucér pénz

Szóval amit én ajánlok: csupaszítsd le a pénzt, és a hozzá kapcsolódó érzelmeidet!

Konkrétan:

  • igenis ismerjük meg a megajándékozottat, pontosabban a vágyait! Ha ennek megvalósításához adod a pénzt, akkor rögtön személyes is lesz az ajándék.
  • pántlikázd fel az ajándékba adott pénzt! Természetesen ennek a célnak megfelelően – mert így a megajándékozott nem csak a személyes odafigyelésedet, hanem a támogatásodat is érezni fogja.
  • gondolj a pénzre mint eszközre! És lehetőleg ne úgy, mint a bűn melegágyára…
  • a pucér pénz már egy nagyon klassz ajándék! Nem csak Neked, hanem annak is, akinek adod.

A jövő héten már nem kifejezetten a karácsonnyal és annak pénzügyi hátterével foglalkozunk majd, hanem már előre nézünk a jövő évre – azaz megnézzük, mihez is kezdhetünk magunkkal a két ünnep közötti csendes emésztés alatt pénzügyileg… :) 

Tetszik? Oszd meg! Kritizálod? Kommentáld! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös!

Online matematika kurzusok felső tagozatosok számára

3 csomagajánlattal készültünk a felső tagozatos diákok számára. Az online kurzusok nem csak a felvételire, de akár már az érettségire való készülésben segítséget nyújthatnak. Válaszd ki, hogy melyik csomagban rejlő tudásra van most a legnagyobb szüksége gyermekednek.
RÉSZLTEKÉRT KATTINTS IDE

KIEMELT AJÁNLATOK

KÉPES VAGY RÁ!
MATEKZSENI SZÜLETIK!
TE IS OKOS VAGY!
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?