Le a majmokkal a családban is!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A múlt héten éppen a női – vagy nem is feltétlenül csak női – időgazdálkodásról volt szó. Ennek kapcsán egy másik blogomon volt egy olyan hozzászólás, miszerint ez mind igaz, amit írok, de ha az ember lánya a párjával jóban van, akkor még arra is rá lehet venni, hogy besegítsen nekünk, így aztán ez komoly időgazdálkodási tényező lehet.

Ezzel kapcsolatban gyorsan ki kell jelentenem:

  1. ez így van!
  2. azért van ennek komoly feltétele, mégpedig a delegálás képessége
  3. és ezzel máris átcsúsztunk a kapcsolatok területére…
  4. és ez nem is csak a párkapcsolatodat jelenti, hanem a szülő-gyerek kapcsolatot is.

A nők ugyanis nagyon szeretik figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget, ami szinte tálcán kínálja nekik a pozitív időgazdálkodási mérleget: és ez a családi időgazdálkodás intézménye.

Tulajdonképpen nem kell semmi másra gondolni, csak arra, hogy az együttélők feladatai közösek, így azt közösen is látják el – nemre és korra való tekintet nélkül. Ha ezt az alapvetést a család minden tagja elfogadja, akkor műxik a rendszer. Ha nem, mert

 

  1. kibúvókat keresnek
  2. kibúvókat kapnak
egyes családtagok, vagy a nőn kívül gyakorlatilag mindenki, akkor az életben nem is fog működni a dolog. 
Melyek ezek a kibúvók?
Elsősorban a megszokott és jól begyakorolt társadalmi sztereotípiák az alapjai ezeknek “bad practice”-eknek (rossz gyakorlatoknak). Akárhogy nézzük is, ma Magyarországon még mindig az az elfogadott a legszélesebb körben, hogy a háztartás a nő dolga, na jó, ha a gyerek nőneműnek születik, akkor még ő is részt vehet benne… (És tegyem hozzá rögvest, ezt a sztereotípiát a nők nagy része is osztja.)
A coach (köz)beszól: 
Jó, a háztartás a nő dolga. Ha ez így van, és a háztartásvezetés tényleg a két X-es kromoszómához kötött, akkor a családfenntartás miért nem? Miért kell a háztartás mellett a nőnek pénzért, munkahelyen dolgoznia is? Miért nem elég a családi élet fenntartásához “csak” a háztartásról és a gyereknevelésről gondoskodnia?
Hála az égnek, azért apuéknak is egyre többször esik jól, ha foglalkozhat a gyerekekkel a nap végén. (Csak úgy jelzem, hogy a közös játék nagyon jó stresszoldó is, erről egy másik blogomban már írtam.) Szóval a helyzet Keleten sem változatlan. Úgyhogy a társadalmi sztereotípiák már kaptak egy kisebbfajta léket a gyereknevelés terén, de a háztartásvezetés esetében valahogy nehezebb meglékelni a hajót.
A másik, ami egyre többször előforduló kibúvó, amit ráadásul a nők maguk adnak a másik félnek, a gyerekeknél fordul elő: “Te csak tanulj, gyerekem, ne foglalkozz semmivel, most nem az a legfontosabb, hogy porszívózz, Te csak tanulj!” Ismerős?

Szóval a családi időgazdálkodás szempontjai:

  • minden feladat, ami a család és a ház körül felmerül közös
  • ezért közösen is kell elintézni
  • mindenkinek ki kell belőle venni a részét korának és képességeinek megfelelően
  • mindezt pedig rendszeresen
  • anyunak/apunak erre rá is kell nevelnie a gyerkőcöket, hogy ez legyen a természetes nekik
  • a feladatok elvégzése nem áldozat, hanem a kapcsolatok megerősítésének eszköze

Akkor néhány dolgot kifejtenék, mert nem biztos, hogy első blikkre ugyanazt érted rajta, mint én.

Minden feladat közös:

bizony, alapelvként kell elfogadni, hogy ha közös az élvezet, akkor előtte közös a meló is. Ha jól esik minden családtagnak a szép, tiszta, illatos lakásba hazaérni, akkor tegyen is érte. Ha mást nem is, de legalább annyit, hogy a saját szobáját, ruháit úgy tartja rendben, amilyennek látni is szeretné.

Közösen is kell elintézni:

Ez egyértelműen a munkamegosztás, -elosztás kérdése. Ez pedig tárgyalási alap.

Mindenkinek ki kell belőle venni a részét korának és képességeinek megfelelően:

Itt jön az, hogy amit a tárgyalások során megnyert, bevállalt feladatként, azt meg is csinálja legjobb tudása, képességei szerint.

Anyunak/apunak erre rá is kell nevelnie a gyerkőcöket, hogy ez legyen a természetes nekik:

Bizony, bizony, anyunak/apunak is tudomásul kell vennie, hogy a gyereknek azzal segít a legtöbbet a felnőtté válásban, ha bevezeti a felnőtt dolgokba, és megtanítja arra, hogyan tudja majd magát felnőttként ellátni, magáért felelősséget vállalni. Ebbe beletartozik az, hogy a gyerek megtanul mosni, főzni, vasalni, takarítani (még akkor is, ha fiú!!!), és dolgozni. Ha netán a gyerek tiltakozna, és kijelenti, hogy ő ebbe belerokkan, mert ez gyerekkínzás, akkor egyszerűen nem kell neki elhinni. Hidd el, nem fog a gyerek sem eltörni, sem elolvadni attól, hogy egy kicsit dolgozik a közjó, jelen esetben a család érdekében.

Ehhez persze az is kell, hogy a gyerek lássa a hasznát annak, hogy ő erőfeszít: ha így apu/anyu időt takarít meg magának, akkor ezt az időt igenis a gyerekekre fordítsa.

A feladatok elvégzése nem áldozat, hanem a kapcsolatok megerősítésének eszköze:

Igen, azzal, hogy apu, vagy a gyerekek besegítenek, és ezzel anyunak időt spórolnak meg, és ezt az időt anyu arra tudja fordítani, hogy tartalmas, minőségi időt tölthessen el a családjával, az igenis erősíti a kapcsolatokat. Egyrészt a nyert minőségi idő révén.

Másrészt pedig azért, mert a gyerekeknek és apunak is tisztán kell látnia, hogy ezeket a feladatokat nem azért kell(ene), hogy elvégezzék, mert anyunak így kényelmesebb, vagy hogy több időt tudjon velük tölteni. (Azért is.) Hanem leginkább azért, mert ha anyu fáradt, attól jobban semmivel nem képes kifejezni egyetlen gyerek vagy férj sem a szeretetét, mint hogy beáll mellé, és segít neki.

Igaz, ehhez persze az is kell, hogy anyu ne neki kijáró hódolat gyanánt fogadja a kapott segítséget, hanem tényleg a szeretet megnyilvánulásának.

A családi időgazdálkodás lényege

Ha az alap az volt, hogy minden feladat közös, amit közösen is kell ellátni, akkor a lényeg meg az, hogy a feladatokat megegyezéses alapon kell szétosztani. Hogy ez milyen kritériumok alapján történik, az már családi belügy.

Te mit gondolsz? Nálatok beválna egy ilyen rendszer? Vagy valami hasonló már működik is? Írd meg!

U.I.: ha jobban belegondolsz, itt is a majmokkal számoltál le – csak családi körben. Időgazdálkodás szempontjából ugyanis nem sok különbség van aközt, hogy a családod idejét menedzseled, vagy a munkahelyi kollektíváét. Nézd csak meg még egyszer!!!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?