Magatartás szóbeli vizsgán

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A szóbeli vizsgán az emberi kapcsolatok, játszmák is szerepet kapnak. Jó esetben előzőleg már minden alkalmat megragadtál, hogy megismerd a vizsgáztatót, és ideális esetben pozitív benyomást is sikerült keltened  magadról. (eljártál  az előadásokra, szemináriumokra, megkerested a tanárt fogadóórában stb.) Ezt a benyomást kell erősítenie, a vizsgán való megjelenéssel, fellépéssel.

 Ezt az alkalomhoz illő öltözettel, ápolt megjelenéssel, udvarias, magabiztos (vagy legalábbis annak tűnő) fellépéssel tudod elérni.

 Ha lehetőséged van arra, hogy eldönthesd melyik tétellel, témakörrel kezdődjék a vizsga, akkor kezdd  azzal, amit a legjobban tudsz!

Építsd  fel a mondanivalódat , és ne csak elmond, hanem add elő! A vizsgáztatók jó néven veszik, ha logikusan felépített, választékos stílusban megfogalmazott, szakszerű feleletet hallanak, és nem nekik kell harapófogóval kihúzni a tudásmorzsákat a vizsgázóból.

Vigyázz, ha a felkészülési idő során részletesen kidolgoztad, leírtad a témát könnyen abba a hibába eshetsz, hogy csupán felolvasni fogod, nem előadni! Ugyanaz a tudásanyag magabiztosan előadva, vagy halkan elmotyogva, felolvasva egy-két jegy különbséget jelenthet az értékelésnél.

A szóbeli vizsga hátránya a szubjektivitás. A nem meggyőző előadásmód, fellépés a bizonytalanság, a nem elég biztos tudás érzetét keltheti a vizsgáztatóban. Egy téma kifejtésekor jó, ha kitérünk saját megfigyeléseinkre, a gyakorlatban megfigyeltek alapján, vagy saját tapasztalatainkból hozunk fel gyakorlati példákat.

 Ezzel egyszerre két legyet ütünk egy csapásra: a vizsgáztató nem fogja unni a mondandónkat (gondoljunk csak bele hányszor hallja a tananyagot egy és ugyanazon a módon…) és bizonyítjuk, hogy nem csak „bevágtuk” az anyagot, hanem aktívan beépítettük a meglevő tudásanyagunkba (ez meggyőzően bizonyítja intelligenciánkat).

 A jó vizsgázót az jellemzi, hogy a tanultakról át tud váltani azokra a pontokra, melyek kapcsolatot teremtenek a vizsgaanyag és a hétköznapi tudás között. Ezért is elengedhetetlen, hogy folyóiratokat, napilapokat is olvass, tájékozott legyél általános és a szakterületét érintő aktualitásokban.

 Ha a vizsgáztató kérdez, akkor igyekezzünk pontosan megválaszolni a kérdést. Ha olyan kérdést kapsz  melyet nem értesz  pontosan, nyugodtan kérdezz vissza, hogy hogy is értette a vizsgáztató a kérdést, vagy kérj esetleg segítséget.

A vizsgáztató által feltett kérdések gyakran hosszúak, és esetleg több részkérdést is magukban foglalnak. Mielőtt elkezdjük a feleletet, pontosítsuk, hogy melyik részkérdésre válaszolunk. Ha hosszú a kérdés, meg is kérhetjük a vizsgáztatót, hogy ismételje meg a kérdést.

 A vizsgáztatók gyakran nem egyszerűen az anyagra kíváncsiak, hanem mindennapi problémákat vetnek fel, amelyek révén lehetséges a tanultak értelemszerű alkalmazása. Ilyenkor nemcsak a tanultakat kell felidéznünk, hanem arra is rá kell jönnünk, hogy annak mely részei lényegesek.

Ha bizonytalan vagy  a válaszban gondolkodj hangosan, a vizsgáztató így látni fogja, hogy jutottál el az előadott következtetéshez.

Ha jó úton jársz, csak hiányzik egy-két mozaikkocka, akkor ilyenkor a vizsgáztató segíteni fog.

 Többnyire nem szerencsés dolog, rögtön kertelés nélkül kijelenteni, hogy nem tudjuk a választ. Gyakran előfordul, hogy a feltett kérdésre mindennapi tudásunk alapján is válaszolhatunk, és némi tanári segítséggel talán kikerekedik egy elfogadható válasz. Tehát ne adjuk fel rögtön, de vigyázzunk, hogy ne éljünk vissza a vizsgáztató jóindulatával és idejével.

Ha a vizsgáztató látszólag nem ránk figyel (noteszában, irataiban lapozgat, telefonját nézegeti stb.) szemünk se rebbenjen, ne jöjjünk zavarba, folytassuk barátságos arccal.

 A reakció több mint valószínű nem nekünk szól, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgáztató is ember és az egész napos vizsgahelyzetben ő is elfáradt és kicsit lazít.

Ha a vizsgáztató túl hosszan beszél, felléphet bennünk egy szorongás, hogy mindent elmond, amit mi is tudunk. Ilyenkor érdemes udvariasan bekapcsolódni a monológba, esetleg a jegyzeteinkre mutatni, hogy igen ezt kifejtettük a felkészülési idő során.

Ne lepődjünk meg, ha a vizsgáztató elkéri a felkészülés során írt vázlatunkat. Előfordulhat, hogy miután átolvasta, nem hagyja, hogy a teljes témát elmondjuk, hanem egy terület kifejtésére kér fel minket. Ezért is érdemes jól áttekinthető, már szemre is tetszetős, logikusan felépített vázlatot írni. 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?