Mi mindenre vagyunk kompetensek?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A kompetencia eluralja a pedagógiai és oktatási témákban megjelenő írásokat. Ilyen-olyan kompetenciákat kell kialakítani mert így meg úgy a tudástársadalom. Egy kis retrospektívet állítottam fel.

Az egész a kilencvenes évektől burjánzik. Maga a tény, hogy az oktatás az egyszerű ismeretátadást, mint célt meghaladva a készség szintű cselekvés elsajátítását teszi meg programnak rendben is lenne. De ma már mindenki kompetenciáról beszél, ami zavaró, mert nem tudni mit ért alatta. Ráadásul itthon a szinonim kompetencia és készség szavakat állandóan keverik. Utána néztem hogyan jutottunk idáig kompetencia ügyben.
 

Az 1995-ben kiadott Fehér Könyv (White Paper) szerint az új európai társadalmi formáció számára a legfontosabb tudástartalmakat széles alapokon nyugvó általános műveltség, korszerű természettudományos ismeretek, az irodalom, a filozófia és a történelem ismerete képezik. A kompetenciák szintjén két idegen nyelv elsajátítása, illetve az egész életen át történő tanulás képességének kialakítása jelent meg prioritásként. A személyiség-jellemzők közül az ítélőképesség, a kritikai érzék, és a tanulással szembeni pozitív beállítódás került kiemelésre. Ezek még elég “reneszánsz” eszmék, ha belegondolunk elég maximalisták. Az átlag ennyit nem képes kifejleszteni magában 18 év alatt.
 

2000 tavaszán megfogalmazott Lisszaboni Stratégiában már új “kulcs-kompetenciákat” fogalmaztak meg. Ezek már teszetősebbek, de mint minden mai fogalom egyre inkább csúsznak az általános felé. De szerintem a fentiekhez képest jobban használhatóak.
 

Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) jelentenék a bázist, amelyre az új kulcskompetenciák, mint inter/transzdiszciplináris képességek ráépülhetnek. Közülük akkor az infomatikai teljesen új volt. Mások, mint például a nyelvtudás, csak jóval fontosabbá váltak, mint korábban. A szociális kompetenciák (önbizalom, önirányítási képesség, felelősség és kockázatvállalás, stb.) azért lettek egyre fontosabbak, mert elvileg ezek teszik képessé az egyént az autonóm életvezetésre, amelyre ma jóval több embernek lenne szüksége, mint bármikor a megelőző történelmi korszakokban.(A jóléti állam ugye  behalni látszik, a felelősséget újra  az egyén kezdi viselni).
 

A vállalkozó szellem, és a vállalkozási készség pedig nem csak az önálló vállalkozások indításához szükséges, hanem az új típusú tanuló- illetve hálózati vállalatok alkalmazottai, illetve potenciális alkalmazottai számára is. (Ennek a megjelenését a célok között nyílván az egyre erősödő világgazdasági verseny okozta. Azóta tudjuk, Európa első már nem lesz. A kérdés ma az, harmadik vagy negyedik).
 

Az oktatásban és általában az iskolaügy különböző tárgyalásaiban egyre leplezetlenebb, hogy az iskola társadalmi szerepét sokan nem a kultúra közvetítésében látják, hanem a munkaerőpiacra való felkészítésben.
 

Ha ezen a vonalon megyünk tovább, akkor sem állunk jól. A mai gazdaság egyik lényeges alapja az innováció és az információs technológia. Miközben a foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80%-a IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket.

A technológiai fejlődés hatására a munkahelyen alkalmazható tudás lecserélődésének folyamata felgyorsult, az iskolában, vagy munkahelyi képzéseken megszerzett, elsajátított tudás értékének egyre gyorsabb devalválódását eredményezve. Továbbá a technológia fejlődése, a globalizálódás, az uniformalizálódás irányába hat. Mindezeknek köszönhetően a munkaerőpiaci elvárások szerkezete átalakult felértékelve az önálló újratanulás készségét, valamint az olyan alapkészségeket, amelyek általánosan alkalmazhatóak a legkülönfélébb munkakörökben.

Így a matematikai készség, az informatikai alapkészségek, a kommunikációs-, a problémamegoldó készségek egyre fontosabb szerepet töltenek be a megfelelő munkavállaló kiválasztásánál. Az egyre laposabbá váló vállalati hierarchiában az önérvényesítés, szervezői, vezetői készségek, az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás szintén új típusú készség-repertoár kifejlesztését követeli meg. Ezen alapvető kulcskompetenciák hiánya esetén, még a meglévő szaktudás ellenére is jelentős nehézséget jelent a munkához való hozzáférés, mert a szakképesítéssel rendelkezők esetleges munkaerő piaci túlkínálatából a munkáltatók a kulcskompetenciák megléte alapján szelektálnak a munkaerő felvételi eljárás során.

Az egész életen át tanulás fogalma inkább az élet minden területén való tanulás fogalmába megy át. A kapcsolatok (connections), a tudás (knowledge) és a kontextus (context) határozzák meg az egyénlehetőségeit. A munkán keresztül (learning through work) és a munkahelyen (learning at work) végzett tanulás adja a szakértelmet (expertize), ami a közösséghez kapcsolja. A tudás rendezett értéke (domain) adja a személyes tudás portofoliót, amely folyamatos visszacsatolások és értékeléseknek van kitéve (assessment, feedback). 

forrás: http://oktatas.blog.fn.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?


Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/www/clients/client0/web5/tmp) in Unknown on line 0