Milyen a jó jegyzet?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

 

A jó jegyzet áttekinthető, tartalmaz minden fontos mondatot és tényt úgy, hogy az anyagot részekre bontja, az egyes részeket címszavakba foglalja. A gondolatokat olyan mértékben kell rövidítenünk, hogy a jegyzeteinket bármikor megértsük. Tehát ha szükséges, mondatokban kell fogalmaznunk a jegyzetben, nem elég csak címszavakat leírnunk.

 Az áttekinthetőséget két módszerrel érhetjük el:

  • A részletek hierarchiájának jelölésére az egyenrangú fogalmakat, az azonos szintű címeket, mondatokat egymás alá tördeljük és az alárendelteket mindig kissé beljebb írjuk. Jegyzeteléskor tehát nem folyamatos szöveget írunk. Az új gondolatokat új sorban kezdjük.
  • Kiemeljük a kulcsszavakat (nagyobb betűvel írjuk, aláhúzzuk, beszínezzük, bekeretezzük stb.) – így az anyagon másodlagos tagolást lehet végezni.

Gondolattérkép

 Lényege, hogy a kulcsszavakat vizuálisan megjelenítve képszerű vázlatot készítünk, melynek segítségével az információkat hatékonyabban tudjuk rendszerezni, és tovább meg tudjuk tartani az emlékezetünkben.

 Ezt a fajta vázlatot grafikus rendezőnek, hálótervnek, ismerettérképnek, gondolatláncnak, asszociációs térképnek is szokták hívni. A gondolattérkép az asszociációt segítő technika, és mivel az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül, ezért ennek a technikának az alkalmazásával sokszorosan hatékonyabb lehet a tanulás. Az egyik dologról eszünkbe jut a másik. Tudjuk, hogy az asszociációk ezért segítik a megjegyzést.

Az ábrák, képek rengeteg információt hordoznak, így egy elem által sok elemet tudunk könnyedén megjegyezni. A gondolattérkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre, és csoportosításra, egészek alkotására, ezért rendkívül hatékony tanulási technika. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel. (Amiről már tudjuk, hogy a hatékony tanulás egyik alapfeltétele) A gondolattérkép készítésének lépései:

– kulcsfogalmak, gondolatok meghatározása

– a közöttük levő kapcsolatok kimutatása

– az értelmezhető szerkezet kialakítása

Néhány kiegészítő, de nem mellékes, megszívlelendő tanács a jegyzeteléshez és vázlatkészítéshez:

  • Nem árt, ha saját jegyzetünket, vázlatunkat el is tudjuk majd olvasni, tehát ÍRJUNK OLVASHATÓAN!
  • Olyan lapra, füzetbe jegyzeteljünk, készítsünk vázlatot, amit később kedvünk lesz kézbe venni. (A gyűrött, szakadt sajtpapírok könnyen a papírkosárban landolnak…)
  • Az órai jegyzetekre mindig írjuk fel a dátumot és az előadó nevét. Ez jegyzeteink rendszerezéshez és a tároláshoz nagyon fontos.
  •  Az egy tantárgyhoz kapcsolódó jegyzeteinket, vázlatainkat tároljuk együtt! Legjobban saját jegyzetből lehet tanulni!
  • A jegyzetelés során nem az információ dokumentálásáról van szó, hanem az értelmezéséről, feldolgozásáról, saját logikánk szerinti rögzítéséről. Ha saját jegyzetből tanulunk, akkor a saját gondolatmenetünket nem kell megfejteni. (Többek között ezért is, törekedni kell az órákon való részvételre.)
  •  Ha nincs saját jegyzetünk, akkor más jegyzetének lemásolása csak akkor lesz igazán jól használható, ha átbeszéljük a készítőjével. (Vagy ha nagyon hasonlóan gondolkodunk)
  • A jegyzetet, vázlatot nem csak elkészíteni, hanem hasznosítani is kell. A mindennapi tevékenységhez és előismeretekhez kapcsolódó információkat könnyű, a „bemagolt” anyagot nehéz lehívni. A jegyzet, vázlat elkészítésekor még nem tanuljuk meg az anyagot! 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?