Széll Kálmán Terv 2.0 – Oktatás: kiemelt cél a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Budapest, 2012. április 23., hétfő (MTI) – Kiemelt célként fogalmazza meg a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán terv 2.0 a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. A dokumentum oktatási fejezete kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát. A terv a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, de ha a körülmények nem adottak, vizsgálandó a 2014. januári bevezetés lehetősége.

A kormány a 2012-es felvételi eljárásban az államilag támogatott létszám mintegy 70 százalékát az informatikai, a műszaki és a természettudományi képzési területeken biztosítja, szemben az idei 48 százalékkal. A reáltudományok és a műszaki szakok iránti érdeklődés felkeltése, a képzés színvonalának növelése a képzést segítő infrastruktúra-fejlesztéssel, a tananyagok modernizálásával és az oktatók továbbképzésével kiemelt támogatásban részesül. A dokumentum kitér arra, hogy jelenleg nincs összhang a foglalkoztatási igények és a felsőoktatás képesítési kínálata között.
A magyar felsőoktatás fejlesztésének elsődleges feladata a képzési kimenetek és a gazdasági igények közötti összhang erősítése, a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése, ezek eredményeként pedig a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességének javítása – állapították meg.
A dokumentumban Magyarország a képzettségi szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését és a korai iskolaelhagyók arányának (a 18-24 évesek körében) 10 százalékra csökkentését vállalja 2020-ig.
Célként fogalmazzák meg a hallgatók felelősségének és motivációjának erősítését, ezért felmenő rendszerben az állam az ösztöndíjasoktól a képzési idő másfélszeres idején belül megköveteli a diploma megszerzését, különben az ösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni. Kitértek arra, hogy az állam kiterjedt támogatási rendszerrel segíti elő a felsőoktatásba való bejutást, és így 2011-ben a hallgatók kétharmada teljes állami támogatásban részesült. Ez az arány a 2012-ben belépők esetében is biztosítható állami ösztöndíjas és részösztöndíjas támogatási formával – rögzítették.
Mint írták, a költségtérítéses képzésben részt vevőknek a kormány rendeletben maximálta az egyetemek által kérhető költségtérítés összegét, és az állami intézményeknél nincs korlátozva a költségtérítéses hallgatói létszám.
Rögzítették, hogy az állami támogatás kizárólag mennyiségi tényezőkön alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. Az állami intézményeknek olyan, négy évre szóló középtávú fejlesztési tervet kell megfogalmazniuk június 30-ig, amelyre az állami kiegészítő támogatás épül majd. Finanszírozási eszközök segítik majd várhatóan az állami szerepvállalás mértékének korlátok közé szorítását, valamint az intézményrendszer méretének optimalizálását, hatékonyságának, eredményességének javítását is.
2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés – a jelenleg megszűnőben lévő felsőfokú szakképzés átalakításával.
A közoktatásra áttérve kiemelték: a szeptembertől hatályos köznevelési törvény értelmében 2014 szeptemberétől az eddigi ötéves helyett hároméves kortól lesz kötelező az óvodai részvétel.
Az állam – az óvoda kivételével – 2013-tól átveszi a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását: a szakmai feladatokhoz (alapfeladatok) szükséges pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítők foglalkoztatását, a szükséges taneszközök, anyagok biztosítását, az ezekhez kapcsolódó bérek és
dologi kiadások kifizetését. A pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaivá válnak.
A települési önkormányzat felel a köznevelési intézmény infrastruktúrájának működtetéséért, az intézmények biztonságos üzemeltetéséért, a gyermekétkeztetésért. A köznevelési szerződés speciális eseteként indokolt megteremteni a “hozzászerződés” intézményét, ami lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzat oktatásszervezési döntéseket hozzon. Az önkormányzat akkor kapcsolódhat be ezen döntésekbe, ha az államilag garantált és fizetett oktatási ellátási színvonalat meghaladó többletszolgáltatásokat igényel, valamint ezeket meg tudja fizetni. Ha az önkormányzat pedagógust vagy szakmai személyzetet kíván alkalmazni, akkor foglalkoztathatja saját alkalmazottként, költségvetésének terhére.
Az állam – az óvoda kivételével – átveszi a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását. Az ágazati miniszter a felelős a szakmai feladatok (alapfeladatok) ellátásához szükséges pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítők foglalkoztatásáért, a pedagógiai munkához szükséges taneszközök, anyagok biztosításáért, az ezekhez kapcsolódó bérek és dologi kiadások kifizetéséért és a mindezekhez szükséges források megteremtéséért.
Az óvodai ellátás továbbra is a települési önkormányzat feladata marad, az állam csak a szakmai feladatok ellátásához szükséges pedagógusok és az őket segítők foglalkoztatásáért, valamint az ehhez kapcsolódó bérek kifizetéséért, illetve a szükséges források biztosításáért felelős – áll a dokumentumban.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?