Főoldal » Szent Miklós

Szent Miklós

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.
A Mikulás vagy Télapó név hallatán mindenkinek egy piros ruhás, ősz szakállú, kövérkés, jóságos apóka jut az eszébe. Ő az, akit boldog tekintetű gyerekek várnak áhítattal, rajongással, tele izgalommal. Szeretet, ugyanakkor némi félelem olvasható ki a pici gyerekek szeméből, amikor meglátják ezt a tekintélyt sugárzó, mégis csupa szív embert, aki számukra nem más, mint egy csoda, egy igazi legenda.
 
Életét az embereknek, a gyerekek tanításának szentelte. Segítőkészsége és emberszeretete tette híressé messze földön. Amikor éhínség tört ki, a teljes egyházi vagyont a szegények étkeztetésére fordította, amiért az egyház engedetlenségért egy időre ki is tagadta.
 
Az estéket azzal töltötte, hogy órákon át a város kis utcáin sétálgatott, és beszélgetett az emberekkel. Így figyelt fel egy elszegényedett nemes emberre, akinek már élelemre sem futotta. Három lánya közül egyiküknek, hogy megmentse a családot, el kellett volna adnia magát rabszolgának. Erről folyt a vita köztük, amikor Szent Miklós az ablakuk alá érve meghallotta beszélgetésüket, visszasietett a templomba, majd egy marék aranyat kötött egy kendőbe, és bedobta az ablakukon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ezt újra megismételte, de ezúttal a lányok a léptek zajára kisiettek, és annyit sikerült észrevenniük, hogy egy piros ruhás alak távolodik sietve a hóesésben. A harmadik éven nagyon hideg volt az idő, az ablak tehát zárva volt. Nem tudott más megoldást, felmászott a sziklaoldalba épített ház tetejére, és a kéményen dobta be a keszkenőbe kötött aranyat.
A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de a harmadik éven a marék arany között volt egy olyan egyedi érme, amit egy kereskedő ajándékozott Miklós püspöknek, tehát másé nem lehetett. Ettől kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos segítő.
Valamint minden évben, a hideg idő beálltával, december 5-én, névnapja előestéjén édességgel ajándékozta meg a gyerekeket. Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló felé.
 
S amivel még az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. A Krampuszok kicsi, ördög formájú emberkék, vörös vagy fekete színben, fejükön kicsi szarvakkal.

Kertész Erika

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?