SZPR® – a pénzügyi érdekvédelem rendszere

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Pénzügyi érdekvédelem? Hogy ilyenről sosem hallottál még? Nos, ez nem véletlen… Ezt a témát eddig ugyanis általában inkább fogyasztóvédelemként emlegetik. Ez azzonban meglehetősen hatósági szempontú megközelítése a kérdésnek: Te vagy a fogyasztó, és Téged majd jól megvéd az állam, a hatóság, vagy valaki más. Pedig szerintem sokkal helyesebb lenne mindenki hozzáállása, ha az állam, a hatóság, az akárki a fórumokat, a szervezeti kereteket biztosítaná Neked ahhoz, hogy megvédd a pénzügyeid terén is az érdekeidet. Az egyik egy alárendelt és meglehetősen reaktív szerep, még akkor is, ha hivatalosan Te nyújtod be a panaszt és kezdeményezed az eljárást, a másik viszont egy proaktívabb szemléletet enged meg, még akkor is, ha azért indítod meg az eljárást, mert már megtörtént a baj.

A Személyes Pénzügyi Rendszer® tréning mai és egyben utolsó leckéjét a pénzügyi fogyasztóvédelemnek, vagy ahogyan én nevezem a pénzügyi érdekvédelemnek szenteljük. 

Pénzügyi érdekvédelem – miért kell ezzel foglalkozni? 

Mert különben tényleg azt tehetne Veled bank, biztosító, befektetési alapkezelő, általában bármelyik pénzintézet, amit csak akar. Mert akkor értelmezhetnék sokan sokféleképpen a törvényeket, de ritkán egyezne meg a két fél véleménye. Ezért van erre egy törvények által garantált, hatóságilag felépített rendszer, hogy senki se élhessen vissza semmilyen formában a másik féllel szemben a vélt vagy valós előnyével. (Ha valós előnye van, az eleve problémás.) Hogy ebben a rendszerben eligazodj, a pénzügyeid és pénzügyi érdekeid védelme szempontjából alapvető fontosságú.

Konkrétabban: a pénzügyi intelligencia egyik sarokpontja, hogyan és mennyire vagy képes megvédeni a vagyonodat, a pénzedet. Erre nemcsak a biztosítások és a kockázatkezelés állnak eszközként a rendelkezésedre, hanem még másik három nagy terület is – ami persze megint nem a szokványos, guruk által is hangoztatott felállás az én olvasatomban… Nálam ugyanis így épül fel

a pénzügyi érdekvédelem rendszere

  1. tudás – vagyis a pénzügyi műveltség. Igenis tisztában kell lenned mindazzal, amit eddig a tréningen tanultál: mi a cashflow és mire jó, milyen formái vannak a befektetéseknek és mikor melyiket érdemes használni, hogy céljaid vannak és ehhez tervezel is, stb. Ez elméleti tudás, de enélkül elképzelhetetlen, hogy meg tudd védeni a pénzedet, és a pénzügyi érdekeidet. Gondolj bele, hogy hiába szakadna Rád a lottóötös, ha lövésed sem lenne róla, hogya  bankbetéten kívül milyen egyéb lehetőségeid lennének a pénzed értékének megtartására. Két lehetőség állna ekkor Előtted: vagy elinflálódna a pénzed, s egy idő után lehet, hogy szám szerint még sok lenne belőle, de már közel sem lenne akkora vagyonnak tekinthető; vagy valami olyan “tuti” befektetésbe pakolnád, amin a pénz nagyobbik fele (ha nem az egész) elúszna – mert nem lennél képes felismerni, mérlegelni, hogy ez egy humbug.
  2. tapasztalat – igenis a pénzügyek a kísérletezésről is szólnak. Meg az önbizalomról. Ha az életben nem merészkedsz messzebb a pénzügyi kalandozásaid során, mint a bankbetét, akkor hogyan válhatnál egyszer legalább kisbefektetővé? Minden tudás annyit ér, amennyit használnak is belőle – vagyis most is hiába olvastad végig a tréning minden leckéjét, ha semmi mást nem tettél az olvasáson kívül. Ha elméletben tudod, hogyan lehet megvédeni a pénzedet, de nem csinálsz semmit, akkor a pénzed Szerinted védve fogja magát érezni? Hidd el, testőr kell neki, és jobb, ha az Te vagy. És ez az a pont, ahol igazán tudod élesíteni a pénzügyi intelligenciádat.
  3. biztosítások – ezeket fentebb már emlegettem, jobb, ha a vagyonod elvesztése esetén is lesz egy pénzmag, amihez nyúlhatsz és újra felépítheted Magad is, meg a vagyonodat is.
  4. kockázatkezelés – a biztosítások tulajdonképpen bele is férnének ebbe a fogalomba, mert hogy azért találták ki őket, hogy kezeljék velük a még sem történt bajt, azaz kérmentésre, de legalábbis kárcsökkentésre. Amiért mégis külön tárgyalom ezt a két pontot, annak az az oka, hogy a kettő mégsem ugyanaz, és vagyontárgytól függ, hogy elég-e csak a biztosítás, vagy komolyabb kockázatkezelésre is szükség van. (A kockázatkezelés egyik jellemző módja az, hogy pl. nagyobb hozamú, de ezért nagyobb kockázatú befektetéseknél csak olyan pénzt invesztálsz, amelynek teljes elvesztése sem döntené nyomorba a családot, vagy említhetném akár a tőzsdei kereskedéseknél használt stop loss beállításokat is.)
  5. fogyasztóvédelmi eljárások – na, ez az, ami a mai lecke témája, és elég szerteágazó is, úgyhogy jobb, ha belecsapunk a lecsóba…

A fogyasztóvédelem alapja a pénzügyekben is…

a tudás, amint ezt már fentebb is elmondtam. Hogy ez mennyire így van, azzal a Magyarországon legfontosabb pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, azaz a PSZÁF is tisztában van. Érdemes megjegyezni ezt a nevet, mert egyrészt mint mondtam ő a pénzügyi őrangyalod a hatóságok között, másrészt még sokszor fogod hallani a nevét a mai leckében.

Ezért aztán a PSZÁF is megteszi azt, ami rajta múlhat annak érdekében, hogy pénzügyi tudáshoz juttassa az embereket: ha kattintasz a linkre, akkor egy kazal oktató videot találsz itt mindenféle pénzügyi témákról érthető módon. Szó van itt a unit-linked biztosításokról, amit a PSZÁF befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak nevez, mert hogy azok is, és így legalább magyarul is van (nekem viszont tovább tart begépelni… :D ), de megtalálható itt a tájékoztató video a THM-ről, EBKM-ről, vagy akár a hitelproblémák kezeléséről. A videoknak megvan az az előnyük is, hogy alattuk mindig találsz valami kapcsolódó anyagot, ami vagy egy felvilágosító cikk, vagy egy online használható program.

Ami még az államtól telik

Például az olyan intézmények bevezetése, átvétele uniós irányelvek alapján, mint az

Országos Betétbiztosítási Alap

közismertebb nevén az OBA.

Az OBA azért jött létre pontosan húsz évvel ezelőtt 1993-ban (egyidős a nagylányommal :D ), hogy a betétesek akkor is a pénzükhöz, vagy legalábbis egy tekintélyes részéhez hozzájuthassanak, ha valamilyen oknál fogva teljesen tönkremegy a pénzintézet, amelyben a betétet elhelyezték. (Erre egy-két takarékszövetkezet esetében volt is konkrét példa az elmúlt 5-6 évben.)

Sokan hiszik azt sajnos még ma is, hogy az OBA minden bankban tartott pénzükért jótáll. Hát nem. Egyrészt csak azokért a pénzekért áll jót, amelyek betét formájában vannak elhelyezve a bankban, vagy más pénzintézetben, másrészt azokért is csak 100.000 € értékig. Vagyis, ha teszem azt, most éppen 298 Ft-on áll az euro az MNB devizaárfolyamokat közlő listáján, akkor a betétek plusz az utánuk fizetendő kamatokért maximum 29.800.000 forintot tud az OBA kártalanításként kifizetni. Ha valakinek ezen felüli megtakarítása volt a bankban, annak búcsút is inthet. Persze a majd 30 misi sem semmi, arra akárkinek elég lenne, hgy megalapozzon belőle egy új egzisztenciát. Ezért nem kell még annak sem lebecsülnie ezt az összeget, aki ennek többszörösén ül a bankban. (Bár ez a ritkább eset.) Mivel a legtöbben közel sem tartanak ennyi pénzt a bankban, jó hír, hogy nekik valószínűleg kamatostul kifizetné egy bankcsőd esetén a bentragadt betétek értékét az OBA.

Részletesebb tájékoztatást itt találsz az OBA munkájáról.

Hasonlóan hasznos, csak már kicsit nagyobb pályán focizóknak szól a

Befektető-védelmi Alap,

azaz a BEVA. Ez a műintézmény már sokkal kevésbé ismert, amin nem is csodálkozom különösebben, mert ez is jellemzi a magyar pénzügyi kultúrát: nem jellemző ma Magyarországon széles körben befektetőnek lenni…

Aki viszont az, vagy az akar lenni, az ismerkedjen meg mihamarabb a BEVA-val, és azzal, hogy mekkora garanciát is jelent ez neki. A BEVA, akárcsak az OBA, a piacon résztvevő befizetéseiből jött létre. Az OBA pénzalapját, amiből kártalanít a bankok dobták össze, a BEVA-ét meg a befektetéskezelők (akik szintén lehetnek bankok, biztosítók, befektetési alapkezelők, stb.). Ami kicsit cifrább a BEVA esetében, hogy ha minden bedől, lehet Neked akrmennyi befektetésed is, ami bentragadt, akkor is csak maximum 20.000 €-t fizetnek ki (szintén MNB devizaárfolyamon számolva). Ez is lehetne csini összeg, viszont ez a 20.000 euro összevontan befektetőnként, és nem befektetésenként jár. Azaz ha Neked van 30 különböző befektetésed, akkor is maximum 20.000 €-t kapsz érte, meg akkor is, ha csak egy, de az eléri a 20.000 €-s csodahatárt. Ezzel nem  árt tisztában lenni.

Ha további infók érdekelnek, akkor kattints ide, itt a BEVA minden feltételt ismertet, hogy pontosan kinek és mikor fizet. (Az oldalsávon találod a megfelelő menüpontokat, onnan kattints tovább.)

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Korlátozottan ugyan, de ez a hatóság is tud ezt-azt tenni a pénzügyeid érdekvédelmében, bár nem ez a fő profilja. (Arra ott a PSZÁF.) Magukat a konkrét pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat nem ellenőrzi, mert arra szakmai szervezet kell a PSZÁF személyében, ellenben a szolgáltató, vagyis a pénzintézet egyes működési területeit, pl. panaszkezelés vizsgálhatja. (Igaz, ezt is szoros együttműködésben a PSZÁF-fal. Nem véletlenül szerepel az NFH a PSZÁF honlapon is, mint “külső hivatkozás”.) Hogy mit vizsgálhat az NFH, azt itt megtalálod.

Amikor beindul a mókuskerék… 

Az a PSZÁF honlapja szerint így néz ki: katt ide! Szép nagy, de annál jobb összefoglaló táblázat arról, hogy hol, milyen lehetőséged van a panaszra, milyen formában kell benyújtanod, milyen letölthető formanyomtatványon, milyen elintézési határidőkkel számolhatsz. A táblázat alatt pedig részletesen leírják a panaszkezelési eljárás menetét is, legyen szó a bíróságról, vagy a Pénzügyi Békéltető Testületről.

És akkor itt álljunk is meg egy szóra! 

Vannak itt elég sajátos műintézmények, amikkel érdemes megismerkedni.

Az már biztos, hogy bármi bajod is van, az adott pénzintézetnél kell kezdened. Nem lökheted felsőbb szintre a panaszodat addig, amíg a probléma keletkezésének helyén, a konkrét pénzintázetnél ki nem merítettél minden lehetőséget arra, hogy kezelják a problémádat. (És egyébként is, ha nem szólsz nekik, hogy bibi van, akkor ők biztosan nem fogják észrevenni. Tudom, ez gáz, de előfordul az ilyen.)

A következő szinten egyszerre tolong a PSZÁF maga, a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a bíróságok is, hiszen a panasztól, pontosabban a szabály- vagy törvénysértés mibenlététől és mértékétől is nagyban függ, hogy melyik hatóság az illetékes elvtárs. Ezt érdemes a tábláztaban átsilabizálni, érthetően benne van. Ha ezeken a szinteken nem kapsz jogorvoslatot, akkor mehetsz feljebb egy szintet, ami már csak a bíróság lehet. Ismerve a bíróságok ügyintézési sebességét, a beépített köztes szintek mind a Te érdekedet, vagyis a a panaszod minél gyorsabb elintézését szolgálják, hiszen így nem kell minden apró-cseprő ügynek az amúgy is túlterhelt bíróságokra befutnia és évekig ott parkolnia. A PSZÁF pl. egy egészen szimpatikus 3 hónapos határidővel hoz döntést (max 30 nappal hosszabbíthat, többel nem), és még a Pénzügyi Békéltető Testület is ugyanilyen határidőkkel dolgozik.

Egy biztos: ha már baj van, akkor első körben törekedj arra, hogy közvetlenül a pénzintézettel rendezd a vitát! Rengeteg pocsékba ment időtől és pénztől kímélheted meg Magad, ha helyben sikerül lezárnotok a problémát.

Ha baj van, akkor néhány jótanács: 

  • ne az ügyintézővel tárgyalj, max egy rövid tájékoztatást kérj tőle, de
  1. az ilyen problémák nem az ügyféltérben intézendők el
  2. az ügyintézőnek legtöbbször úgysincs sem rálátása, sem hatásköre nincs elég, hogy ezt rendezze Veled.
  • ezért kezdj legalább a kisfőnökkel a bankfiókban, vagy a biztosító irodájában.
  • csak azt levelezd/emailezd le, amikor valamilyen következő szakaszban megrekedt a tárgyalás egy emlékeztető formájában.
  • amit lehet, személyesen intézd, mert ha a levelekre vársz, megőszülsz. (Viszont a személyes tárgyaláson elhangzottaknak nincs nyoma, ezért kell az utólagos emlékeztető. Ha készül menet közben jegyzőkönyv, hurrá, de aláírás előtt jól olvasd át, mit is akar Veled a pénzintézet aláiratni.)
  • ha a helyi fiókban nem juttok dűlőre, vidd egy szinttel feljebb a dolgot, de még mindig a pénzintézeten belül.
  • végig hangsúlyozd a megegyezési készségedet, de nevezz meg egy Számodra még belátható határidőt, hogy ha addig nem tudtok megegyezni, akkor tudjon róla a pénintézet is, hogy utána PSZÁF-hoz, PBT-hez, bírósághoz fordulsz, mert ezt kívánja a vagyonod védelme.
  • tarts be minden szabályt, nehogy bárki utólag belekössön.
  • ha nem boldogulsz, kérj segítséget! Első körben a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat egyik irodájához is fordulhatsz segítségért, amit szintén a PSZÁF gründolt, szintén azzal a szándékkal, hogy terjedjen a pénzügyi kultúra.

Feladat: 

Böngészd az ide belinkelt oldalakat! Hidd el, akad rajta értékes info éppen elég. El is fog tartani egy darabig, amíg fel tudod dolgozni őket. 

És kívánom, hogy egyikre se legyen szükséged… 

Ezzel a Személyes Pénzügyi Rendszer® tréninget befejeztük. Ha van kérdésed, akkor írd meg! Ha tetszett, akkor oszd meg! Csak egyet ne tegyél: ne vond meg a vállad, ha azt hallod, hogy a Te pénzed!!!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?