SZPR® – Cash flow rendszer

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A tartalékok rendszerének felépítése mellett (azaz azzal egyidőben) még egy rendszert kell mindenképpen felépítened, különben a tartalékokat sem tudod majd összerakni. Ez lesz ugyanis a Te megfigyelő (csúnyán mondva) monitoring rendszered egyik darabja. A pénzügyeid megfigyelésére minimum két eszköz is szóba kerül: az egyik a készpénzáramlásod figyelésére szolgáló cash flow rendszer, a másik pedig az életpálya-tervező rendszered. (Aki akar, az használhat még többet is, de ezt a kettőt minimum!)

Életpályát is fogunk majd tervezni, de majd csak akkor, ha először a mindennapi pénzügyekben vágunk rendet. Ki lenne képes a jövővel komolyan foglalkozni, amíg a jelen zavarai kötik le az energiáit? Úgyhogy itt az ideje, hogy rendbe tedd a jelen pénzügyeidet – és felépítsd a saját, házi, külön bejáratú cash flow rendszered.

Ez az a téma, amelynek már korábban is sok teret szenteltem, több különféle szempont szerint jártam körbe a témát. Úgyhogy ha egyik-másik gondolat ismerős lesz

  1. ne lepődj meg!
  2. nagyon szépen megköszönöm Neked, mert ez azt jelenti, hogy rendszeres olvasóm vagy… :D

Szóval a lényeg…

Régi idők cash flow-ja

Igen, volt ilyen is. Emlékszel még, hogy a dédid még kockás füzetbe írta össze a kevéske bevételétés a roppantul kézben tartott kiadásait? Ő is cash flow-t figyelt, vezetetett, csak ő még úgy nevezte, háztartási napló. Sokkal kevesebb pénzügyi eszközzel élt benne, mert volt általában egy, max két különféle bevétele, meg a havi rendszeres kiadások (ritkán ruha, cipő, gyakrabban tüzelő, kaja, mosószerek, stb.), aztán slussz. Egy viszont biztos volt: minden hónapban fillérre pontosan stimmelt minden, és soha nem fordult elő, hogy adósságba verte volna magát. (Az olyan úri huncutság volt, amit csak az urak engedhettek meg maguknak a kártyaasztalnál.) Abból jött ki, amije volt. És bár nagy lábon nem élt, de megvolt mindene, ami kellett.

Ezt a fajta akkurátus szemléletet kellene mindenkinek magáévá tennie, aki akár csak a saját pénzügyeihez is nyúl. Minden nap minden másodpercében pontosan kellene tudnia mindenkinek, hogy éppen hol áll pénzügyileg. (Persze, nem fejből, de ha kérdezik, akkor utána tudjon nézni, és pontosan meg is tudja mondani.) Naprakészen. Na, ehhez kell majd a háztartási cash flow.

Tévhit a cash flow vezetésével kapcsolatban

És akkor most álljunk meg egy szóra! Volt ugyanis nem kevés ügyfelem, akik vezették a cash flow-t, többé-kevésbé még jól is. Mégsem történt semmiféle változás az anyagi helyzetükben. Amikor már fél éve nem volt semmilyen látszatja a dolognak, akkor ébredt fel bennem a gyanú, hogy mi is történhet itt valójában. Két jól irányzott kérdés után ilyenkor menetrendszerűen egyetlen okát sikerült meghatározni a működésképtelenségnek: mindenki csak vezette a cash flow-t. De nem használta fel belőle azt az információt és tudást, amit ki lehetett olvasni belőle!

Ezért most rögtön az elején szeretném tisztázni: maga a cash flow táblázat, program, akármi, amit éppen használsz, vezetése még nem fogja megoldani a napi pénzügyeid körüli problémákat! A cash flow vezetése nem egy l’art pour l’art művelet, hogy csináljuk, hogy elmondhassuk, hogy csináltunk valamit. Ha így használod a cash flow-t, lehet az akármilyen csilivili, akkor is csak pótcselekvés lesz. A cash flow vezetésének ugyanis valami egészen más az értelme…

A cash flow vezetésének értelme

nem más, mint az, hogy adatokat nyerjek, amiket aztán kivesézhetek, elemezhetek, és az elemzésem után mindenféle megoldásokat dolgozhatok ki az elemzéssel feltárt problémáimra.

Ehhez pedig nem kell túl sok minden: kellenek a különféle bevételeid tételesen (igen, jó, ha többféle is van, erről még majd lesz szó a bevételek rendszerénél), és kellenek a különféle kiadásaid tételesen – és azok is mind egy szálig, még egy levegővételt sem szabad kihagyni belőle, ha fizettél érte. Vagyis minden készpénz- és bankszámlamozgást rögzíteni kell benne, legyen az pozitív vagy negatív előjelű.

Hogy ezt meg tudd tenni két feltételnek kell, hogy megfeleljen az akár Általad kiötlött háztartási naplód. Ennyinek, és nem többnek. Vagyis a cash flow rendszerednek

  • áttekinthetőnek kell lennie: semmiféle túlbonyolításra nincs szükség! Az oszlopok és a sorok meghatározása, elnevezése legyen egyértelmű, az oszlopok és a sorok egymásutánisága pedig feleljen meg annak a mateklogikának, amely szerint kiszámolod a cash flow-dat – vagyis először a bevételek, azok mind egymáshoz adva, aztán a kiadások, azok meg mind a bevételekből kivonva. Ennyi.
  • legyen alkalmas összegzésre is: éves szinten mindenképpen, de nem árt, ha negyedéves bontásban is látod benne, hogy mi változott. Tehát minden egyes oszlop (ezek a havi összesent kellene, hogy mutassák az összes bevételek és kiadások egyenlegeként) és minden egyes sor (ezek az éves összesent kellene, hogy mutassák külön-külön bevételi és kiadási jogcímenként) legyen összegezve.

Vagyis: mindenki csinálhat magának saját rendszert, de alkalmazhat kész rendszereket is. Erre nekem is van megoldásom, és ahhoz fűzött magyarázatom is.

Meg persze vannak ingyen elérhető szoftverek is ehhez, ráadásul a nagy többsége magyarul:

AceMoney Lite

Personal Finances Free

Money Manager Ex

Personal Finances Lite

Youneedabudget (angol nyelvű fizetős szoftver, de van okostelefonra való alkalmazása is)

Microsoft Money

Ez azonban csak a táblázat volt.

Amint már írtam, a táblázat attól lesz működő, hogy Te működteted. Ezért nem mindegy, hogy milyen szabályok szerint működteted. Ez teljesen a Te szabadságjogod, hogy ezt meghatározd, ha a kockás papír, vagy a saját kivitelezésű Excel-tábla mellett döntesz. Ha kész Excel-táblát, vagy netán szoftvert választasz, akkor már kompromisszumot kell kötnöd, ugyanis valaki másnak az elképzelései mentén kell működtetned a táblázatot.

És most jössz Te mint sikertényező…

Itt vannak a Te szabályaid, amiknek Te kell, hogy megfelelj:  

  • mindent bele! – a legutolsó fillérig minden pénzmozgásodat be kell kalapálnod a táblázatba, különben az életben nem derül ki, hol úszik el a pénz, ill. stimmelni sem fognak a számaid, mert nem annyi fog megmaradni a zsebedben, amennyit a táblázat kihoz.
  • ha Te egyszer megmondtad, akkor az meg van mondva! – vagyis légy következetes! Ha egyszer úgy döntesz, hogy a rágóra szánt kiadásaid a “Kényeztetés” jogcímhez kerülnek, mert Te annak is nyitottál egy rovatot, akkor minden hónapban oda is írd be! Az nem megy, hogy januárban oda, febuárban meg az “Élelmiszerek” rovatba megy, mert akkor már torzul a kiadások szerkezete, és nem tudod összehasonlítani az azonos jogcímű kiadásaidat. Ha spórolni akarsz a “Kényeztetés” jogcímen, akkor ne így tedd, mert így csak a másik zsebedből veszed ki rá a lét, de attól még ugyanúgy elköltöd…
  • Csipet-csapat, hajrá! – már korábban is felmerült, ezért külön leckét is áldoztam rá, hogy jó, de mi van akkor, ha a partner ebben a pénztárcafitneszben nem partner? Na, hogy ilyenkor mi van, az egy külön coachingot érdemelne, most viszont menjünk a könnyebb ellenállás irányába, és maradjunk annyiban, hogy ha mind a ketten egyfelé toljátok a szekeret, akkor Nektek lesz könnyebb. Vagyis erősen ajánlott, ha a házastárs/élettárs is ugyanolyan elánnal vegyen részt a műveletben, mint Te. Tudom, a pasik hajlamosak ezt elszámoltatásnak, ellenőrzésnek felfogni, és jelentem, igen, ez az is. Ellenőrzés. Viszont önként vállalt. Azért, hogy megoldást találjatok. (A “megoldás” szóval viszont már a pasik is valahogy sokkal jobb viszonyban vannak… )
  • hiteles vagy?  – na, ha még hiteled is van, netán még több is, akkor viszont ez az egész kötelező futam kell, hogy legyen! Miért? Mert ha egyszer elkezded vezetni a cash flow-dat, az első, ami ki kell, hogy verje a szemed a táblázatban, az az, hogy arányait tekintve a hiteled lesz a legnagyobb teher havonta! Lehet, hogy a havi rezsid összességében több, de az több tételből, jogcímből áll össze (víz, gáz, villany, telefon, stb.), a hitel viszont egymaga húzós egy darab. (Most abba már bele se gondoljunk, hogy mi van akkor, ha több hitel is ketyeg egyszerre Alattad…)
  • tanulj meg célozni! – mind közül talán ez a legfontosabb feltétel, úgyhogy akár a pole-positiont (kezdő pozíciót – Forma 1) is megérdemelte volna! Rém egyszerű: legyen célja annak, hogy vezeted a háztartási cash flow-dat! Ne azért akard vezetni, mert “Jobban akarok élni!”. Ez nem cél, csak vágy. Ne azért akard vezetni, mert “Istenem, most már tényleg meg kellene fogni a pénzt!”, mert ez nem cél, hanem vágy. Ha azért akarod vezetni a cash flow-dat, mert “Ki akarok sajtolni a bevételeimből havonta X ezer forintot, hogy gyűjteni tudjak saját házra/lakásra/autóra/világ körüli útra/vésztartalékra, stb.”, na az már cél: van benne konkrét összeg, van benne irány is, hogy mire kell a pénz, tehát lehet tudni, hogy ebben az ütemezésben mikorra fog összejönni a teljes összeg – vagyis tudod, hogy mit keresel a cash flow-dban.

 Milyen legyen a pénzügyileg intelligens cash flow kimutatás? 

Erről már volt szó fentebb, mert összesen két feltételnek kell csak megfelelnie, csak most egy kicsit más szemszögből fogjuk ugyanezt megnézni:

  • legyen áttekinthető – végülis teljesen mindegy, hogy mi a táblázatod tartalma, milyen költségeket veszel bele, és milyen csoportosításban, a lényeg az, hogy logikus legyen, mi mihez tartozik, ill. mi mivel van egy csoportban. A csoportosításra szánj egy kis időt, ennek ugyanis később még lesz szerepe.
  • legyen alkalmas az összegzésre – éppen ez az egyik oka annak, hogy a csoportosításon el kell gondolkodnod: ha tanultál valaha statisztikát, akkor tudod, hogy összeget képezni csak olyan adatokból szabad, amelyek tartalmilag és mértékegységükben is egyneműek, vagyis nincs értelme költséget és bevételt összeadni, vagy például a forintadatokat a kilogrammal. A másik szempont, amiért érdemes a csoportosításon elgondolkodni, az az, hogy hogyan tudod szétbontani a főbb kiadásaidat. Pl. csinálhatsz egy olyan kiadáscsoportot, hogy “Rezsi”, és abba beleteheted akár a súlyadót is, de teheted külön csoportba is “Adók” címszó alatt, ha Neked úgy tetszik. Egy a lényeg, valamilyen logika mentén szerveződjön az egész, és ehhez következetesen tartsd is Magad.

Ha már eldöntötted, hogy mi hová kerüljön a táblázatban, akkor nincs más hátra, mint előre, kezdd el vezetni! Már az első hónap után meg fogsz lepődni, mert rá fogsz jönni, hogy mennyit költesz olyan dolgokra, amiket egyébként piszlicsárénak hittél…

Két hónap után már éppen vannak összehasonlítható adataid, csináld is meg a havi zárást! Itt szokott ugyanis jönni a második meglepi, hiszen csak azért, mert elkezdtél figyelni a kiadásaidra, szinte “maguktól” elkezdenek javulni a számok: a tudat, hogy el kell számolnod a pénzzel, még ha csak Magadnak is, már meggondoltabb költésre vesz rá.

Három hónap után pedig már kötelezően el kell kezdened figyelni a kiadásaid szerkezetére is. Mi az, ami feleslegesen sok, mi az, amire a céljaidhoz képest aránytalanul kevés jut, hol tudnál spórolni.

Ha vannak céljaid, amikre jó, ha van anyagi fedezeted is, akkor nyugodtan építsd be a cash flow táblázatodba is az erre képzett “céltartalékodat”: rendszeres kiadási tételként (igen, kiadásként!!!) vedd fel a táblába. Miért kiadás? Mert ezt az összeget, azzal, hogy félretetted, ugyanúgy “kivontad” a készpénz-áramlásodból, mintha elköltötted volna. Ezeket a céltartalékokat is mérheted aztán minden hónapban, hogy mennyire haladsz velük. (Itt köszön vissza mindaz, amit a tartalékok rendszerénél tanultunk.)

Ha azt figyeled,

  • mi változik,
  • hogyan, milyen mértékben változik,
  • egymáshoz képest milyen arányok vannak a bevételeiden, ill. a kiadásaidon belül,
  • mennyire vagy képes tartani Magad az előre eltervezett bevételeidhez, kiadásaidhoz, azaz mekkora eltérések vannak a terv- és a tényadatok között,

akkor tudod jól használni a táblázatot. Meg tudsz állapítani limiteket, pl. be tudod lőni, hogy fodrászra havonta max 5.000 forintot szánsz, mert többet nem ér meg Neked, ahogyan azt is, hogy pl. minden hónapban 10.000 forintot raksz félre biztonsági tartalék gyanánt. Át tudod szabni a kiadásaid szerkezetét, mert rájöttél, hogy annyit költesz telefonszámlára, mint amennyit tankolsz – úgyhogy itt az ideje valami kedvezőbb tarifájú előfizetést választani, stb.

És itt szeretnék egy kicsit visszakanyarodni arra a kitételre, hogy a személyes pénzügyi kontrollodnak két alapvető eszköze van: a cash flow és az életpálya-tervezés. Van ugyanis ennek a két eszköznek egy pontja, ahol kapcsolódik a kettő egymáshoz. És ez a tervezés. A cash flow ugyanis tervező eszközként is kell, hogy funkcionáljon. Nagyjából előre kell kalkulálnod a kiadásaidat, bevételeidet, gyakorlatilag a teljes pénzforgalmadat. Amikor először próbálod meg ezt, akkor bizony nagy meló áll Előtted: fel kell túrnod az íróasztalfiókot, és át kell rágnod Magad egy évre visszamenőleg a rezsiszámlákon, a bankszámlakivonatokon, bérkimutatásokon, és minden olyan papíron, ami rendszeres kiadást és bevételt igazol. Ennek mentén már sokkal egyszerűbb lesz megbecsülnöd, hogy az Előtted álló egy évben milyen várható kiadásaid lesznek. Ha eddig nem gyűjtögetted a vásárlásaidról szóló blokkokat, de rendszeresen bankkártyával fizetsz, akkor sincs gáz, mert a kivonatokon rajta lesz, hogy mikor mennyit költöttél és hol. Ha semmi ilyened nincs, akkor marad a jó közelítéses hasraütés. Ilyenkor ajánlott azonban a dr. Tóth András-féle módszer: kiadásokat kétszeresen, bevételeket megfelezve figyelembe venni. A kiadásokat ugyanis ösztönösen hajlamosak vagyunk alul-, a bevételeket pedig túlbecsülni. (A meglepő az, hogy ha emlékezetből dolgozunk, akkor a végén kiderül, hogy tényleg ezek a valós arányok.)

Szóval ha csak egy kicsit is odafigyelsz, akkor fenekestül fel tudod fordítani az életed – csak a táblázattal.

Feladat:

ez nem egy hetes meló lesz, de haladéktalanul kezdj neki, ha még nincs cash flow rendszered!

1. Ülj le a pároddal, és beszéljétek meg, hogy márpedig Ti holnaptól követitek a pénzetek mozgását, tehát figyelni fogjátok a pénzáramlásotokat! (Ha nehezen áll kötélnek, akkor villantsd fel neki a lehetőséget, hogy három hónapig becsülettel csináljátok – és ebben ő is teljes erőbedobással részt vesz!!! – aztán megszámoljátok, hogy csak azzal, hogy figyeltek a pénzetekre, mennyivel több marad a zsebetekben! Ha három hónap alatt tízezres nagyságrendet értek el, akkor az egy év alatt már minimum negyvenezer forint. /Jelzem, ettől csak több lehet a gyakorlat alapján./ Ennek általában legalább az éves kötelezőt és a CASCO-t kell tudnia fedezni egy kisebb, pl. Corsa kategóriájú kocsinál, úgyhogy ha innen nézitek, akkor az autótok biztosításait “talált pénzből” lesztek képesek finaszírozni. Erre már általában harapnak a pasik is.) 

2. Egyezzetek meg, hogyan működjön a rendszer! 

  • Mindenki hozza a blokkokat, csekkeket, fizetési papírokat, amelyeknek mindnek külön mappája lesz, ahová elrakhatja addig, amíg “le nem lesznek könyvelve”.
  • Milyen gyakran fogtok könyvelni? (Naponta, kétnaponta, hetente, havonta?)
  • Ki fogja a könyvelést csinálni? 
  • Ki mivel tud ebben a másiknak segíteni? (Beolvassa az adatokat, leellenőrzi a bevitt adatokat, stb.)
  • Milyen gyakran beszélitek át a kapott eredményeket? (Havi zárás alkalmával mindig, vagy csak negyedévente? Ettől tovább viszont ne húzzátok, mert akkor nem tudtok gyorsan reagálni a táblázatból kinyerhető tanulságokra.) 
  • Előre egyezzetek meg abban, hogy milyen tételeket milyen csoportosítás szerint kezeltek majd a táblázatban, milyen ítpusú bevétel és kiaáds melyik csoport melyik rovatába kerül! Jobb ezt előre tisztázni, mert később ebből lehetnek még viták. Ezért érdemes is leírni, különösen akkor, ha mindketten könyveltek majd a rendszerben! 

3. Állítsátok össze és töltsétek is fel tervadatokkal a cash flow táblázatotokat! (Na, ez egy nagyon szöszölős munka, de megéri!)

4. Működtessétek! (És támogassátok is egymást benne, hogy működjön az egész!)

5. Rendszeresen, legkésőbb negyedévente, de inkább havonta értékeljétek ki, hozzatok közös döntést arról, hol akartok spórolni, átcsoportosítani, bevételt növelni és hogyan!

6. Negyedévente, de legkésőbb félévente pedig számoljátok meg a pénzt, amit csak ezzel a módszerrel megspóroltatok, és döntsétek el, hogy azt a tartalékok feltöltésére fordítjátok és/vagy elkezditek befektetni! :D 

Ha több trükkre, tippre is kíváncsi vagy háztartási napló és cash flow ügyben, akkor csatlakozz a mesterelme csoportunkhoz

Nálad volt számolgatás közben megdöbbenés, felismerés, AHA-élmény? Ha igen, akkor nyomj egy like-ot itt a cikk alján! Tetszik? Oszd meg! Tiltakozol? Akkor küldj egy kommentet, hogy ez egy marhaság! Csak egyet ne tegyél: ne legyél közömbös a saját pénzügyeid iránt!!!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?