Főoldal » Úszó iskolák a világ peremén

Úszó iskolák a világ peremén

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

1950 óta május utolsó vasárnapja a gyerekeké, őket ünnepeljük, a nemzetközi gyermeknap egyben az ő jogaikra, lehetőségeikre irányítja rá a figyelmet. Ez a nap azonban nemcsak az önfeledt játékról szól, hanem arról is, mit teszünk értük, mire és hogyan tanítjuk őket. És nem utolsósorban hol, milyen feltételek mellett. Ami nekünk extrém körülmény lehet, máshol teljesen hétköznapi: az iskolapad is kiköltözik a vízre. forrás:http://vizpartifejlesztesek.blog.hu/

úszó iskola.jpg

Az ázsiai iskolapélda

Bangladesben az időjárás nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg – 2050-re az ország ötöde lesz víz alatt és 30 millió ember válhat környezeti menekültté az ENSZ szerint –, de az iskolába való eljutást is. A monszun miatt több ezer iskolát zárnak be, a gyerekek hónapokig nem tanulnak. A vízen és vízzel való együttélés pedig alapvető az országban, ahol 160 millióan élnek 144 ezer km²-en, és mindent keresztülszelnek a folyók, csatornák.

úszó iskola5.jpg

Mohammed Rezwan helyi építész és aktivista 1998-ban 500 dollárból megalapította a Shidhulai Swanirvar Sangstha civil szervezetet és 2002-ben indította el az első hajó-iskola projektet, azóta közel 100 ilyen hajó segíti a gyerekek tanulását. 2012-ben több, korábbi díj után megkapta a WISE-díjat (World Innovation Summit for Education) is.

úszó iskola3.jpg

úszó iskola4.jpg

A hajókat helyi anyagokból készítik, keskenyek, hogy a kisebb csatornákon is könnyen mozogjanak, tetejük vízálló, idekerülnek a napelemek. Oldalukon több ablak is van a jobb szellőzés érdekében, belül pedig nem találhatóak tartóoszlopok (erős fémszerkezet tartja a súlyt), hogy több pad beférjen, így 30-35 gyermeket és felnőttet is képesek befogadni. A hajó-iskola rendszer 250 km-es távolságot fed le, közel 90 ezer családnak segít (sokan csak így jutnak számítógép közelébe) és a hagyományos oktatás mellett pl. azt is megtanítják a kicsiknek, hogyan gyűjtsenek tiszta (ivó)vizet.

úszó iskola6.jpg

A nigériai cölöpsuli

Nigériában sem sokkal jobb a helyzet. A legnagyobb város, Lagos egyik nyomornegyedében mintegy 90 ezren élnek, javarészt halászatból, önfenntartó módon, a kormányzat nem különösebben foglalkozik velük. Ennek ellenére tavaly sok cölöpházat leromboltak, és ezt idén is folytatni kívánják, hogy fejleszteni tudják a vízpartot. Na de milyen áron?

úszó iskola7.jpg

A helyi közösség problémáinak megoldása érdekében az NLÉ Architects 2012 őszén az ENSZ Fejlesztési Programja támogatásával elindította a Makoko Úszó Iskola projektet, az első szakasz márciusban zárult le.

úszó iskola8.jpg

Az úszó szerkezet fő alapanyaga a fa, alakja pedig egy háromszögre hasonlít, az osztálytermek a második szinten helyezkednek el. Az alsó szinten játszótér és zöldfelület található, legfelül pedig még egy nyitott osztályterem. A tetőre itt is napelemeket helyeztek, valamint esővízgyűjtő- és természetes ventillációs rendszert is kialakítottak. Az egészet pedig műanyag hordókra építették, így lebeg a vízen az iskola.

úszó iskola9.jpg

úszó iskola10.jpg

A projekt második fázisában azt tervezik, hogy az iskola mintájára úszó otthonokat építenek, amelyeket akár össze is lehet kapcsolni, a harmadik szakaszban pedig egy egész úszó kommunát alakítanának ki, amely tovább terjeszkedhet a lagúnában.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?