Főoldal » Vizsgafrász ellen coaching?

Vizsgafrász ellen coaching?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Május van, a vizsgák szezonja, érettségizőnek, hallgatónak, másoddiplomásnak, keresztfélévesnek egy kalap alatt. Hogy ki hogyan képes vizsgázni, az sok mindentől függ: tudástól, felkészültségtől, kommunikációs készségektől, önbizalomtól, tanulási módszertől, a vizsgázásban szerzett gyakorlattól, de akár attól is, hogy ha egyik, vagy másik felsorolt dolog hibádzik, vagy nem tökély, akkor az emiatt kialakuló stresszt hogyan kezeli valaki. A dologban pedig az a szép, hogy minden itt kilistázott tényezőt lehet coachinggal javítani, hatékonyabbá tenni, mit ne mondjak, adott esetben 100%-osra hozni… :)

Mielőtt továbbmennénk, gyorsan le kell szögeznem: ez a fajta coaching egy “natúr” life coaching, és nem azonos az educoachinggal. Az educoaching ugyanis elsősorban a tanárt és az iskolát, a tantestületet mint szervezetet támogatja a működés közben kialakult szakmai, szervezeti, tanulási-tanítási konfliktusok során, ill. a megfelelő szakmai módszerek megtalálását segíti a tanári munka során. (Erről majd még írok máskor bővebben.)

Most pedig szépen végiggyűrjük a sikeres vizsga tényezőit, ill. azt, hogy mit tud hozzáadni ehhez a coaching.

  • tudás– mondhatná erre bárki, hogy “csak” tanulni kell. Hát, én inkább azt mondom, hogy az is kell. De hogy ki mit ért tanulás alatt, na, az a nagyon nem mindegy! Aki ugyanis azt mondja, hogy csak tanulni kell, és akkor megszerzed a tudást, az nagy eséllyel egyenlőségjelet tesz a tanulás és a biflázás közé. Pedig MEGtanulni csak akkor tanulsz meg valamit, ha már tudod kötni az előzetes ismereteidhez, tehát ÖSSZEFÜGGÉSEKBE tudod helyezni az új tudásanyagot. Az összefüggések felismerése, a kapcsolódási pontok megtalálása pedig nem kevés kreativitást, eredeti nézőpontot igényel. Talán érdemes visszanyúlni az előző, a Hol lakik Benned a kreativitás? c. postomhoz, hogy lásd, mire képes a coaching, ha kreativitásról, asszociációkról, összefüggésekről, rendszerről van szó.
  • felkészültség– akár szinonim fogalmak is lehetnének a tudással, de nem azok. Persze, a felkészültésghez nem árt a tudás sem, de itt az előzetes tudásról van szó, amire rá tudod építeni a most megtanulandót, vagyis amiből felkészülsz. A felkészültség ugyanis nem csak azt jelenti, hogy naprakész vagy valamiből, ismered az aktualitásokat. Hanem azt is, hogy vannak saját, önálló gondolataid, véleményed is ezekről. Ha lehet, akkor a felkészültség bebizonyításánal van a legnagyobb szükséged arra, hogy a vizsgáztató előtt eredeti gondolatokat eressz meg. Ez már nem csak összefüggések, asszociációk sorjázása, hanem inspirációké is. Ettől lesz ugyanis teljes a vizsgáztatónak az az érzése, hogy nem csak megtanultad, hanem alkalmazni is képes vagy a tanultakat. Az inspirációknak nagyon sok közük van a kreativitáshoz, mert ha kreatív vagy gondolataid összekötésében, akkor onnan már csak egy lépés, hogy tovább is gondold. Nagyon jó kreatív technikák vannak erre a coachingban, mint pl. a vezetett vizualizáció is. Cégek is alkalmaznak ilyen kreatív technikákat, ahol a felkészültség egész egyértelműen kibukik (vagy annak a hiánya). Ilyen pl. a brainstorming.
  • kommunikációs készségek – mint minden készség, hála az égnek, ez is fejleszthető. A coach éppen azzal, hogy állandóan kérdez, beszélteti az ügyfelet, és ezzel a gyakorlással tanítja meg arra, hogy olyan bonyolult dolgokról is meg tudjon nyilatkozni, mint az érzései. A másik fontos kommunikációs készség, amit az ügyfél megtapasztalhat egy coaching során, az a kérdezéstechnika – vagyis az, hogy hogyan teszünk fel JÓ kérdéseket. Jól kérdezni pedig elengedhetetlen a tanulás közben. Einstein is attól lett nagy tudós, hogy jó kérdéseket tett fel, aztán azokat meg is akarta válaszolni… A kommunikációs készségek erősítésének másik nagyon jó eszköze a coachingban pl. az NLP (neurolingvisztikus programozás). (Nagyon sok kérdezési technikánk is onnan származik.) Az NLP ugyanis a legtöbb esetben kimondottan nyelvi eszközökkel operál az új nézőpontok feltárásánál. Nagyon jól ki tudja zökkenteni az ügyfél agyát a megszokott kerékvágásból. Ha pedig máshogy gondolkodunk, akkor ez meg fog nyilvánulni a szavainkban, így a tetteinkben is – mondja éppen az NLP. (Különben meg tapasztalatból mondhatom, hogy így van.)
  • önbizalom – éppen a május 7-i Kreativitás Coaching Nyílt Napon volt egy olyan kedves, aranyos fiatal anyuka az egyik ügyfelem, aki bár azzal jött, hogy a pénzzel nem tud bánni, kiderült, hogy “csak” önbizalomhiányos – nem csak a pénzzel szemben. Aztán megkezdtük a coachingban szokásos helyzetfeltárási kört, és már menet közben megnyugodott, hogy mennyi rejtett tartaléka, tulajdonsága, erőssége, támogatója, idevágó tapasztalata van, amire támaszkodhat, amik már most is erősíthetnék az önbizalmát – ha figyelt volna rájuk. Csak ez eddig még így nem jutott eszébe. Ugyanez igaz a tanulással, szerepléssel, vizsgázással kapcsolatos önbizalomhiányra is: a coach feltárja a belső tartalékokat, azokat a jó tulajdonságokat, pozitív készségeket, képességeket, amelyek erősíthetik a Magadba vetett hitedet, aztán tudatosítja is azokat (ez utóbbi szokott általában hosszabb időbe telni, nem a feltárás, bár ez is alkatfüggő). Onnantól meg aztán nem csak vizsgázni mehetsz nyugodtan… :)
  • tanulási módszer – na, ez is egy szép baleset! Tapasztalatom szerint ugyanis az egyéni tanulási módszerek kialakítása megy a legnehezebben a diákoknak. Most egy kis magyarázat következik: az egyéni tanulási stílusnak nagyjából 12 éves korra kell kialakulnia. Ha ezt a gyereknek sikerül addigra összeraknia, akkor hurrá, az életben nem lesz többet tanulási gondja, képes lesz akár önállóan is elsajátítani bármit, vagyis a 3L-korszak mintagyereke lesz. (3L = life long learning.) Ha viszont csak azt a fajta ösztönzést kapja, amit az iskolában általában szoktak adni (tisztelet a kivételnek, de nagyon nagy tisztelet!!!), hogy “Gyakorolj, fiam, ha kell, akkor még többet, mint eddig!”, akkor csak magolni fog megtanulni, de tanulni nem. (Ennek súlyosbított esete, amikor a fogadóórán a tanító, vagy tanár néni/bácsi anyukának/apukának írja elő, hogy otthon még mit és mennyit gyakoroljon a gyerekkel… Na, ez az, amitől falra tudok mászni, de ez most más tészta.) Ugyanebben a szekcióban (mármint az oktatásiban) már láttam cikket Faragóné Hajdok Ilonától a tanulási stílusokról (vizuális, auditív, kinesztetikus, stb.), ő sokkal szakértőbben leírta, hogy milyen és hányféle stílus létezik. A lényeg az, hogy meg kell találni a Neked leginkább megfelelőt! Még felnőtt korban sem lehetetlen a dolog (én vagyok rá az élő példa!), csak akkor már sokkal időigényesebb, meg jobban meg kell erőltetned Magad, hogy rászokj. Viszont nagyon megéri. A coach pedig az a jó munkás ember/asszony, aki segíthet Neked ebben, hogy egyrészt hamarabb megtaláld a stílust, másrészt hogy hamarabb beleszokj. (Az előzetes ismeretek ettől függetlenül Neked is kellenek, hogy tudd, milyen stílusok közül válogathatsz, mert választani soha nem a coach fog Neked, hanem Te fogsz Magadnak!) Úgyhogy nyomás, olvasd el Ilona postját, meg még másik néhányat, hogy tudd, mi a választék! Már azzal is előbbre vagy!
  • vizsgázásban szerzett gyakorlat –ez az a pont, ahol elvileg csak Magadra számíthatsz, mert a coach sem el nem kísérhet vizsgára, sem le nem vizsgázhat Helyetted. Valamiben azonban mégis csak segíthet: megtalálni a vizsgamódszeredet, a vizsgastílusodat! Ugyanúgy, ahogy tanulási stílusok vannak, vannak vizsgastílusok is. Nem mindegy, hogy a felkészülési időben milyen stílusú vázlatot készítesz (pontokba szeded, vagy esszé formát írsz, vagy netán a Tony Buzan-féle mindmap-re esküszöl, stb.), hogy a vázlat alapján hogyan hívod elő a tudásanyagot (különböző memorizálási technikák is léteznek, mint pl. a mnemonika, amit már az ókori görögök is használtak, de az agykontroll is ismer sok ilyet, pl. a memóriafogast, stb.), ill. hogyan adod elő (ragaszkodsz a szakértő image-hez, és ezzel a száraz, szikár tényekhez, a tananyaghoz, vagy esetleg kistudósként önálló gondolatmenetet is megeresztessz, vagy széles, magabiztos mosollyal csevegősen adod elő Magad, stb.). Ehhez persze már nem árt olyan coachot szerezni, aki valamelyest elmerült a tanulásmódszertan bugyraiban is, és felkészülésképpen (hú, mintha ma már szerepelt volna ez a fogalom itt!) a kezedbe nyomja a szükséges irodalmat, hogy aztán már egyszerűbb legyen megtalálni, amit közösen kerestek.
  • stresszkezelés –azt szokták mondani, hogy már az is jó stresszoldó, ha valakivel kibeszélheted a bajodat. Ezzel mint gyakorló coach csak részben tudok egyet érteni: a stressz ugyanis egy alattomos jószág. Akkor is ott van, ha éppen nem érzed nyilvánvalóan a testi jeleket. (Tegye fel a kezét az, aki volt már úgy, hogy csak azt érezte, hogy nyugtalan, de nem volt sem haragos, sem dühös, sem nem izzadt, sem nem remegett, ráadásul még az okát sem tudta megmondani, hogy mi zavarta?) A stresszel tulajdonképen nincs is semmi baj. A TARTÓS stresszel van a gáz, de azzal nagyon. És itt jön a képbe  a coach: ha tudod, hogy stresszelsz a vizsgaidőszakban, akkor már a szorgalmi időszak elején keress meg egy coachot, akivel jól ki tudjátok vesézni, mi lehet a stressz kiváltója, gyökere, plusz az összes szóba jöhető stresszoldó technikát is megtaláljátok, hogy mire jön a vizsgaidőszak, addigra max a vizsgadrukk maradjon, a vizsgafrász meg menjen… :) Tehát a stressz pont az az állatfajta, amelyikről ha csak beszélsz, akkor csak elodázod a problémát. A kibeszélés adhat egy első fellélegzést, csökkentheti az adrenalinszinted, de meg nem fogja oldani a szitut. Csak ha rájössz a kiváltó okára, és teszel is ellene valamit. Erre jó a coach: addig fog ugyanis innen-onnan-amonnan közelítve kérdezni, amíg TE rá nem jössz, hogy hol a bibi, aztán együtt kerestek erre megoldási lehetőségeket, és a coach még akkor is kísér, amikor a kiválasztott megoldási lehetőséget elkezded megvalósítani. Ha közben valami begubancolódik, akkor újból előveszitek a kardot, és átvágjátok vele a gordiuszi csomót.

Szóval ha eddig a vizsga volt a májusod megrontója, akkor Előtted a pálya: a vizsgadrukk marad(hat), a vizsgafrász mehet… :)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?