A szerelem tényleg elmúlik?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az érzelmek szintjei

A szerelem tényleg elmúlik?

Az embereknél nincs két egyforma kapcsolat, így az abból fakadó érzelem is különbözik. A szerelemi állapotok végtelen változatával találkozhatunk. Elég olykor csak a saját tapasztalatainkat végignézni, és láthatjuk, hogy egyetlen szó kimeríthetetlen meglepetéseket tartogat számunkra. Mi mégis tűrjük, hogy őszinte szerelmünket idővel, szeretettel címkézzék fel.

Nem tűnik el, csak átalakul

Tényleg ez lenne a sorsa az igaz szerelemnek tűnő kezdéseknek? Tehát az évek múlásával nem csupán az erős vonzalom fog csökkenni, de a Nagy Ő-ből is kicsi lesz? Talán csak a biológia játszik a szívünkkel, vagy a szürke hétköznapok kezdik ki a mély érzelmeket. Lassan természetes jelenségnek számít, hogy a mindent elárasztó extázis semmivé foszlik.

Már-már értelemszerű, hogy egyes érzelmeinkből lazán átugorjunk egy másikba. Mégis azt gondolom, hogy a ’szerelemből szeretet’ folyamata körül valami sandít. Bár a nevük is más, az érzések határozottan különböznek, ettől függetlenül úgy vélik, vagy legalábbis egyesek határozottan állítják, hogy az egy és ugyanaz.

Szerintem, ez csak egy jól kitalált ok azoknak, akik félnek kilépni egy eddig működő kapcsolatból és nem mernek belevágni az ismeretlen változásba. Ilyenkor pont jól jön ez a válasz. Hiszen mi a garancia arra, hogy lesz jobb? Semmi. Sőt, annak az esélye is fent áll, hogy egyáltalán nem lesz senki. Így könnyebb kompromisszumot kötni az érzelmekkel, mint az egész életükkel.

Végülis, kimondjuk azt a másik névvel fémjelzett, teljesen más érzést és csak mi fogjuk tudni, hogy az a szeretetté alakult szerelem, már rég nem olyan felemelő, mint az az elején volt.

A szerelem örök

Mi emberek, akkora hangsúlyt fektetünk e lángolás köré, hogy már szinte minden erről szól. Filmeket rendezünk, könyveket írunk, dalok tömkelegét komponáljuk, rímekbe szedjük, ágyra borulva zokogunk utána, vagy épp a fellegekben járunk, és mégis legyintünk, ha elmúlik.

Az egyértelmű, hogy idővel a kezdeti ’újdonság varázsa’ alábbhagy, és azt is tudom, hogy az a l’amour, ami az elején volt, már nem azonos azzal, ami később lesz, viszont nem mondanám szimpla szeretetnek sem, ami két embert összetart.

Hiszen sok férfit szerethetünk, de mégsem éljük le akármelyikkel az életünket. Hiányozna belőle az a valami, ami benne van abban a bizonyos valakiben. Az pedig nem a hirtelen jött tini láz, hanem az az érzelmi kötelék, amire később is bátran mondhatjuk, hogy ez egy őszinte, szerelemtől működő kapcsolat.

Úgy gondolom, a szerelem nem válik szeretetté, legfeljebb annak egy másik fázisába léphet át, de attól az még nem szűnik meg. Túlságosan leértékeljük a több éve tartó szerelmet, csak azért mert nem akkora az intenzitása, mint amilyen a kezdet kezdetén volt, és máris azt kiálltjuk rá, hogy ez már ’csak’ szeretet.

Bár az is előfordulhat, hogy a szeretetet értékeljük le. Nehéz megállapítani, hogy kinek mit jelent egy-egy impulzusról alkotott szó. Míg egy gyereknek az anyukája jut eszébe a szó hallatán, addig másnak egy állapot. Vagy, gondolhatunk ugyanarra, viszont más-más mélységgel.

Nehéz eldönteni, hogy a szerelem elmúlása, csak egy rosszul fogalmazott állapot jelentés, vagy egy féltudatos palást, amivel nyilvánvalóan rossz kapcsolatunkat igyekszünk eltakarni. 

                                                                                                                                           

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?