Bulimia – Az egyre kevésbé rejtett lelki zavar

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A 20. században a táplálékfelvétel, az evés zavarai általánosan ismertek lettek, s a mai idők egyik legjellegzetesebb női zavaraként tartják őket számon. Két fő formájuk a kóros lesoványodással járó anorexia (teljes orvosi nevén anorexia nervosa, mely ideges étvágyhiányt jelent), és a túlevési-önhánytatási ciklusokkal leírható bulimia (azaz bulimia nervosa). A szó maga “ökörétvágy”-at jelent, inkább talán farkaséhségnek fordíthatjuk.

A bulimia „divatos” zavarrá vált, ebben szerepe van azoknak a modellnyújtó személyiségeknek is, akik ezzel a kórképpel küszködtek. Legismertebb közülük Lady Diana volt, aki nem csinált titkot bulimiájából (az 1993-ban Londonban rendezett evészavar-kongresszust ő nyitotta meg, szimpatikus meghatottsággal említve saját, múlófélben lévő betegségét). E furcsa zavar meglehetősen gyakori, a fiatal nők mintegy 1%-át érinti. A kifejlett kórkép mellett nagy az aránya azoknak a fiataloknak, akik a bulimia egy-egy tünetével rendelkeznek több-kevesebb gyakorisággal: például egyes felmérések szerint az egyetemista nők fele rendszeresen koplal vagy hashajtózik, többen pedig hánytatják magukat. Korábban azt hitték, hogy a bulimia csak Nyugaton fordul elő (ezt fejezné ki a 3W: white Western women, azaz fehér nyugati nők körében). Kiderült azonban, hogy Kelet-Európában is van, hazánkban például a nyugati adatoknak megfelelő gyakorisággal. Elsősorban fiatal nők betegségéről van szó, a férfiak mintegy tízszer ritkábban betegszenek meg. Ennek leginkább társadalmi-kulturális okai lehetnek, mert a nőket kifejezett kulturális nyomás éri a karcsúság-ideál jegyében.

A bulimia gyakran rejtve marad, mert az „áldozat” nem tartja magát betegnek, nem fordul orvoshoz. Nem egy olyan beteggel találkozhatunk manapság is, akinek bulimiás tünetei 15-20 évre nyúlnak vissza, s férjük sem tud a hányásokról.

Nézzük a kórkép „szabványos” orvosi ismérveit:
1. Falási rohamok jelentkeznek.
2. A hízás elkerülésére különböző manipulációkat alkalmaz a beteg: leggyakrabban önhánytatás, vagy túlzott hashajtóhasználat, extrém testedzés, koplalás jön szóba.
3. A súlyosabb formák esetében hetente legalább két falásroham van.
4. Állandó aggodalmaskodás jellemzi a beteget a testsúlyra és alakra vonatkozóan.

A bulimia általában normális testsúllyal jár, de kövérséggel és soványsággal (anorexiával is) egyaránt társulhat. A kövér bulimiások általában hashajtóznak. Néha társbetegségekkel, más viselkedészavarokkal karöltve fordul elő a kórkép: indulatkitörések, öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek, önsebzések, alkoholizálás, lopkodás jelentkezik. Mivel az önhánytatások során a gyomorsav a fogzománc belső felszínét erősen rongálja, nemritkán fogorvos állapítja meg a zavart az önhánytatás eltitkolásakor is. Ha egy egyetemista (korú) lány igen leromlott belső fogzománccal megy fogorvosához, a legvalószínűbb diagnózis a bulimia. A hányás veszélyes, mert általa a káliumionok vesztése következik be, ami életveszélyes szívritmuszavarok forrása lehet.

Mi okozza a bulimiát? Ma úgy fogalmazhatunk, hogy többféle tényezőnek van szerepe. Vannak hajlamosító faktorok (például gyermekkori kövérség, a családban előforduló hasonló zavarok, vagy a fentebb említett karcsúság-ideál szerepe), vannak továbbá kiváltó tényezők (például családi feszültségek: az apa alkoholizálása, válási fenyegetettség stb., vagy a szexualitás kudarcai, szexuális zaklatás), s betegségfenntartó tényezőkről is beszélünk, amelyek stabilizálják a kialakult zavart. A szexualitás gondjai igen gyakoriak bulimiások között; a két alapvető ösztön, az evés és a szexualitás igen közel van egymáshoz.

A bulimia kezelésében az első és sokszor egyáltalán nem könnyű lépés a betegek megtalálása, a rejtett zavarban szenvedők felkutatása. A következő lépés annak elfogadtatása a beteggel, hogy kezelésre van szüksége. Ez általában a család feladata, hiszen a beteg – a kórképek lényegéből fakadóan – nem mindig képes reálisan megítélni állapota súlyos voltát. Az enyhébb zavarok kezelése járóbeteg-ellátás formájában is sikeres lehet, de ha naponta több falásroham-önhánytatás fordul elő, akkor a további kockázatok elkerülése céljából a kórházi felvétel szükséges.

A kezelésben gyógyszereknek és a pszichológiai alapokon működő pszichoterápiáknak egyaránt szerepük van. Az előbbiek között a depresszió-ellenes gyógyszerek emelendők ki. A pszichoterápiákat tekintve több módszer lehet alkalmas a tünetek megfékezésére. Kiemelendő a családi konzultációk jelentősége, mert az evéssel kapcsolatos tünetek igen gyakran a családon belüli dac, indulatok kifejeződései. Igen lényeges a tünetek „jelentésének”, tudattalan céljának megfejtése (ez a pszichoanalízisből kinövő módszerek egy célja). Az evéssel kapcsolatos szokások, gondolatok újraformálásával, „újratanulásával” dolgozó módszerek (viselkedésterápiák) is hatékonyak. Sokszor a csoportterápiák is eredménnyel járnak. Bulimiában a hipnózis is hasznos lehet, mert a bulimiások fokozottabban fogékonyak erre a megváltozott tudatállapottal működő módszerre – ami nem csoda, hiszen tüneteik, túlevéseik is némileg “transz-állapotban” zajlanak le. A kezelés minden formájában a kezelővel való folyamatos együttműködés és a család bevonása lényeges. Igen fontos, hogy ha bulimiás lányt találunk a környezetünkben, pszichológushoz vagy pszichiáterhez kerüljön, mert megfelelő kezeléssel jó eredményekre számíthatunk.

Forrás:

Túry F., Szabó P. (2000). A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest

további érdekes cikkeket olvashattok a www.proyouth.eu oldalon

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?


Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/www/clients/client0/web5/tmp) in Unknown on line 0