Főoldal » Gyomorsavcsökkentő segít az asztma ellen

Gyomorsavcsökkentő segít az asztma ellen

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Emésztőszervre ható gyógyszerekkel, elsősorban gyomorsavcsökkentőkkel is küzdhetünk a fulladás ellen. Ugyanis szoros összefüggést mutattak ki a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása (a GOR, azaz a gastrooesophagealis reflux betegség) és az asztma között. A két kór súlyosbítja egymást, ám szerencsére ennek ellenkezője is igaz: együttes kezelésük mindkét betegséget gyógyítja.

Mindkét kór – sajnos – népbetegség. Az asztma a gyerekek 2,5, a felnőttek 5 százalékát érinti. Ráadásul a betegek száma minden korosztályban ijesztő mértékben nő. Az elmúlt évtizedben másfélszer több fulladásos esetet diagnosztizáltak, az ugrásszerűen megnövekedett allergizáló ártalmak, anyagok, illetve az egyre pontosabb a diagnózis következtében.

A GOR, tehát a gyomorsavnak a nyelőcsőbe történő visszaáramlása még az asztmánál is gyakoribb: a lakosság egyharmadánál ismételten fellépnek klasszikus tünetei, köztük a gyomorégés, az émelygés, a savas büfögés, a gyomortáji fájdalom, de a megmagyarázhatatlan köhögés, torokfájdalom, mellkasi szorító érzés és rekedtség is.


Nem titok, hogy e két különböző eredetű betegség összefügg. Ezt a statisztikai adatok is bizonyítják. Már a 70-es években felfigyeltek arra, hogy a két kór együttes előfordulási gyakorisága 50 és 90 százalék között mozog! Ez már önmagában is annak bizonyítéka, hogy az emésztőrendszeri és a légúti betegség között valamilyen kórélettani kapcsolatnak kell lennie. Holott az okai és lefolyásuk igen különböző. 

Mai felfogásunk szerint az asztma egy olyan krónikus gyulladásos kór, amely a légutak fokozott érzékenységével jár, és amely légúti szűkülethez, fulladáshoz vezet. A GOR-t pedig a nyelőcső alsó és a gyomor felső határán lévő záróizom gyengesége okozza, amint ezt számos külső és veleszületett tényező (a bőséges gyomorsavtermelést beindító zsíros ételek, alkohol, csokoládé, elhízás, terhesség stb.) kiválthat.
Eddig is tudták – pontosabban tudni vélték –, hogy miért súlyosbítja a GOR az asztmát: a mikroaspiráció miatt. Ennek az orvosi szakkifejezésnek az a lényege, hogy a nyelőcsőn át igen kis mennyiségben, de ismételten és hosszasan gyomorsav jut a légutakba, amely ott gyulladást generál. Végső soron ez vezet a hörgők fokozott görcskészségére, azaz asztmás rohamhoz.

Ám a legutóbbi kutatások fényt derítettek arra, hogy a GOR az asztmások immunrendszerére is hat. A legszellemesebben ezt egy dr. Shu Lin nevű tudós bizonyította, az egyesült államokbeli Duke Egyetemen lefolytatott állatkísérleteiben. Az immunológus szakember kísérleti egerek tüdejét először mesterségesen allergizálta, és asztmássá tette őket. Aztán a tüdejükbe – a kontrollcsoportként szolgáló egészséges rágcsálókkal egyetemben – két hónapig folyamatosan kis mennyiségű gyomorsavat juttattak. Tehát még refluxbetegekké is tette az állatokat, hiszen a már ismertetett mikroaspirációs módszerrel az állatok kis mennyiségű gyomorsavat „nyeltek félre” a tüdejükbe.
A kísérlet után elvégzett laborvizsgálatok bebizonyították, hogy a gyomorsavat kapott tüdőbetegcsoportban markáns immunválasz lépett fel, ez az ún. 2-es típusú T-helper immunsejtek számának növekedése bizonyított, ilyen elváltozást a kontrollcsoportban nem találtak. Tehát a GOR nemcsak mechanikusan hat az asztmások légútjaira, hanem súlyosabb immunreakciót is beindít. Ám maguk a kutatók is óvatosságra intettek. Ez nem azt jelenti, hogy minden GERD-ben szenvedő asztmás is lesz – jelentette ki William Parker, a tanulmány társszerzője. Csupán annyi biztos, hogy a GOR-ban, a gyomorsav-visszafolyásban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma. Még pontosabban: egereknél a GOR biztosan súlyosbíthatja a tüdőbetegséget. 

Ám hogy ez emberre is igaz, azt már a gyógytapasztalatok igazolják. Számos további vizsgálat megerősítette, hogy amennyiben jól gyógyítjuk a GOR-t, az asztma is javulni fog. Tehát hogy ha az orvos azt javasolja a gyomorégésre panaszkodó betegének, hogy gyakran és keveset egyen, hogy lefekvés előtt néhány órával egyáltalán ne egyen zsíros ételeket, ne igyon teát, kávét, alkoholt, illetve emelje meg az ágy fejrészét, mert akkor kevésbé fog fulladni. Ezért, némi eufemizmussal, a gyomorsavképződést csökkentő úgynevezett H2-blokkolók végső soron az asztmaellenes szernek is nevezhetők.

Ezt a kölcsönhatást a másik oldalon, az asztma kezelésénél is figyelembe kell venni, de itt elsősorban a fulladás elleni szerek mellékhatásai miatt. Ha ugyanis figyelmetlenül, rosszul kezeljük a nehézlégzést, az a refluxbetegségre is negatívan hat vissza, és fokozza a gyomorsav-visszaáramlásos panaszokat. Ennek egyik oka az, hogy egyes fulladás ellen használt szerek nemcsak a hörgők simaizmát ernyeszti el, de óhatatlanul ellazítják a nyelőcső záróizmát is. 
Mindez elsősorban az ún. tüneti terápiára, azaz az akut fulladás leküzdésére bevetett gyógyszerekre vonatkozik. De ha már ezt megelőzően helyesen állítjuk be a preventív terápiát, akkor a refluxbetegség tünetei is ritkábban jelentkeznek. Tudjuk, hogy sosem egy szervet, szervrendszert, hanem az egész szervezetet kezeljük.

 

forrás: VG

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?