Hogyan válasszunk az egészségpénztárak közül?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az egészségpénztárak kondícióit és szolgáltatásait nem könnyű összehasonlítani. Ebben régebben jelentős segítséget nyújthatott a mostani kormány által megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) többször is közzétett elemzése. Az EBF eltűnése után azonban – legalábbis eddig – ilyen feladatot egyetlen szerv sem vállalt magára.

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felvállalta, hogy segíti a fogyasztók eligazodását, így honlapján megtalálhatjuk az egészségpénztári szektort is. A pénztárak díjterheléséről azonban két évnél frissebb adatot alig lehet fellelni.

Táblázatunkban ezért megpróbáltunk mi összefoglalni néhány, a tagok és a potenciális tagok számára fontosnak tekinthető információt. A tapasztalatok szerint ezekre a kasszákra a többség egyszerű pénzügyi szolgáltatóként tekint, számukra tehát az a fontos, hogy befizetett pénzükből mennyi jut egyéni számlájukra (a fedezeti alapba). A díjterhelés értékelése sem egyszerű, mivel sok pénztárnál a belépéskor – többnyire az első, sőt esetenként az első kettő havi minimális tagdíjjal – csak a működési alap “hízik”, az egyéni számlára semmi sem jut. Nagyon sok piaci szereplőnél fizetni kell kártyadíjat is.

Akad, ahol ezt nem csak az első plasztik elkészítésekor, hanem annak lejárat miatti cseréje esetén is elkérik. Azt pedig, hogy ennek százalékosan mekkora a költségvonzata (legalábbis az első, kártyánál pedig az érvényessége alatti években), a konkrét befizetések ismeretében lehetne kiszámolni. Tény, hogy minél magasabb összeg kerül valakinek az egyéni számlájára, annál csekélyebb az egyszeri díjak jelentősége.

A kívánatos persze az lenne, ha a tagok maguk figyelnének a terheknek és a szolgáltatói kedvezményeknek az alakulására. Sajnos azonban jellemzőnek tekinthető, hogy a munkáltató által a cafeteria keretében kérhető egészségpénztári juttatásokat a dolgozók úgy kezelik, mintha a cégüktől érkező valamiféle ajándék lenne. Annak ellenére, hogy a cafeteriakeret egyre inkább a bérmegállapodások szerves részét képezi, a munkavállalókat pedig többnyire félévente nyilatkoztatják keretük felhasználásáról.

Akadnak azért tudatosak is, bár az ő figyelmük sem terjed ki szinte egyáltalán a pénztári hozamokra (ennek nem is könnyű utánajárni, hiszen az önkéntes nyugdíjkasszáktól eltérően nem kötelező, sőt például reklámban tiltott a közzétételük). Arra pedig végképp kevesen figyelnek, hogy a pénztár valamilyen egészségügyi szolgáltatást is nyújtson. Ezen a téren azonban akár a közeljövőben is jelentős változás következhet be.


Fontos, hogy hány szolgáltatónál milyen mértékű kedvezménnyel lehet elkölteni az egészségpénztári számlán levő pénzt. Tapasztalataink szerint viszont ha egy szolgáltató ad ilyen kedvezményt, akkor azt bármely egészségpénztár tagja számára hajlandó nyújtani. Ma már akadnak olyan kezdeményezések (például OTP, Patika), amelyek egyes kasszák egyedi kezelését célozzák, de ezek sikere csak részlegesnek látszik.

 

forrás: www.napi.hu

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?