Terápiás lehetőségek az autizmusban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az autizmus területén is számtalan terápiás lehetőség van.

Némelyek kifejezetten az autizmus területére specifikálódtak, de vannak olyanok is, melyek kiegészítik a kezeléseket. Az, hogy az ember ezek közül melyiket választja nagyban függ az elérhetőségtől, a pénzügyi helyzettől és természetesen a szimpátiától. Mostani cikkemben jó néhány kezelési módot felsorolok, érdemes ezek közül többet kipróbálni, hiszen nem lehet tudni, hogy az autizmussal élő számára melyik a leghatékonyabb. Egyvalamit azonban nem szabad elfelejteni:

Az orvostudomány mai állása szerint az autizmus egy egész életen át tartó állapot.

Sajnos mindig is voltak, vannak és lesznek olyanok, akik az egyszerű, gyors és jelentős gyógyulás hamis reményével kecsegtetnek, és a naiv, jó szándékú szülőket kiforgatják a vagyonukból. Óvatosnak kell tehát lenni, ha bele akarunk vágni egy új kezelésbe. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a túlzott bizalmatlankodás és szkepticizmus hátráltathatja a szakemberek munkáját, ezzel együtt pedig az autista fejlesztését. Nehéz dolog megtalálni a helyes mértéket. Remélem, hogy ezzel, és az elkövetkezendő két cikkel valamelyest megkönnyítem a választást.

Ha már múltkor a Flóra Alapítványt említettem (Gyurka most oda jár kiscsoportos fejlesztő foglalkozásra), a Bánffy-módszerrel szeretném kezdeni a listát.

A Bánffy-módszer:

Komplex, érzékelést és észlelést fejlesztő terápia, melyet Dr. Bánffy Eszter gyermekpszichológus fejlesztett ki európai és amerikai módszerek mintái alapján. A módszer igen komoly elméleti háttérrel rendelkezik, célja pedig az autizmus által elidegenedetté vált személyek integrációja kisebb, vagy nagyobb közösségbe, vagy akár a társadalomba.
Maga a módszer kilenc fő területre osztható:
1. Ráhangolódás, relaxáció
2. Légzés, hangképzés
3. Progresszív szenzomotoros stimuláció (az egészséges mozgásfejlődés kifejlesztése)
4. Bazális stimuláció (egyensúlyi helyzet megtalálása, önérzékelés és tapintás fejlesztése)
5. Testkontroll fejlesztése
6. Intermodalitás kialakítása (a külvilágból érkező ingerek szelektálása és feldolgozása)
7. Folyamatképzés, beszédképzés és beszédprodukció
8. Figyelem-, koncentráció- és kognitív fejlesztés
9. Önellátási funkciók fejlesztése

A Son-rise program:

Az amerikai Barry Neil Kaufman és felesége által kifejlesztett különleges módszer. A terápia egy szeretetteljes és elfogadó magatartáson alapul, ahol az autizmus nem egyfajta sorscsapás, hanem lehetőség a boldogsághoz. Maximálisan gyermekközpontú és a nap huszonnégy órájában végezhető, bárki által megtanulható módszer. Központi eleme az ún. „igen-szoba”, egy ingerszegény környezet, ahol az autistát nem zavarhatják meg külső ingerek, így a szülő-gyermek, terapeuta-gyermek kapcsolat zavartalanul működhet. A foglalkozást a gyermek irányítja. Bármit is tesz, bármivel is foglalkozik, a szülő követi őt a tevékenységben, sőt érdeklődését, lelkesedését fejezi ki iránta, ezzel erősítve meg a gyereket abban, hogy feltétel nélkül szeretik, hogy nem kell másnak lennie, vagy produkálnia magát ahhoz, hogy elfogadják. A Son-rise program széles körben még nem elterjedt és tudományos bizonyítása is várat magára. Mindenesetre szemléletmódja miatt érdemes esélyt adni neki. Egy festőnő – sajnos nem emlékszem a nevére – mondta egyszer:
„Ha azt látjuk, hogy egy autista az udvarban kitép egy maréknyi füvet, majd feldobja a levegőbe és ámulva nézi, ahogy a vékony fűszálak lassan lehullnak a földre, álljunk oda mellé és tegyünk mi is ugyanígy. Ne próbáljuk betörni őket a saját valóságunkba, ne mondjuk azt neki, hogy fejezze be, és csináljon valami értelmesebbet. Nekünk kell belépni az ő világukba és akkor bámulatosan meg fognak nyílni nekünk.”
Egyetlen vitatható pontja a módszernek, hogy felvillantja előttünk a teljes gyógyulás lehetőségét.

ABA – Applied Behaviour Analysis (Alkalmazott viselkedéselemzés):

A módszer alapjait az USA-ban, a ’60-as években megkezdett kutatásai alapján Ivar Lovaas fektette le, tehát igen nagy kutatási múltra tekinthet vissza. A módszer komplex, számos területet érintő kezelés, melynek célja szintén az integráció. Gyermekközpontú terápia, mely a tanuló motivációjára épít, központi eleme pedig az utánzás kifejlesztése.
Az ABA módszer területei:
1. Kommunikáció
2. Szociális készségek
3. Kognitív készségek, írás, olvasás, játék
4. Önellátás
5. Nagymotoros és finommotoros készségek
6. Az autizmusra jellemző viselkedésproblémák, sztereotip mozgások csökkentése

Higashi iskola – Mindennapi élet terápiája:

Az eljárást Dr. Kiyo Kitahara fejlesztette ki Tokióban. A módszert Japánban és Amerikában gyakorolják. A módszer a csoportos tevékenységekben találja a megoldást. A tanulókat katonás napirend szerint, többnyire bentlakásos iskolákban foglalkoztatják, ahol rendszeres és komoly fizikai tevékenységnek vetik alá őket. A foglalkozás tanári felügyelet mellett történik, a tanárok nem hagyják, hogy a tanulók kibújjanak a foglalkozás alól, vagy, hogy visszahúzódjanak autisztikus tevékenységeikbe. Ez a módszer igen ellentmondásosnak tűnhet, különösen a nyugati pedagógiai módszerekkel összehasonlítva, de azt nem lehet elvitatni, hogy igen hatékony az izgatott és problémás gyerekek tekintetében, a viselkedésproblémák és sztereotip reakciók csökkentésében, valamint az önellátási képességek fejlesztésében. Hátránya viszont, hogy nem ad személyre szabott terápiát, valamint, hogy a csoportos utánzáson alapuló foglalkozások nem fejlesztik a gyermek szociális képességeit és a mindennapi élet problémáival való megküzdéshez szükséges rugalmas gondolkodásmódot.

Nem autizmus specifikus terápiák

HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) és TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréningek) terápia:

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás, mely Lakatos Katalin (Phd.) nevéhez köthető. Az eljárást egy igen komoly és összetett vizsgálat előzi meg, melyben az idegrendszeri és szenzoros érettséget (éretlenséget) veszik górcső alá és ennek megfelelően alakítják ki a terápiás programot. A foglalkozás derékig érő, langyos vízben történik, szülői vagy terapeutás segítséggel. A gyakran végzett és intenzív mozgások által hatnak a magasabb szintű idegrendszeri funkciókra, tehát a mozgás, a figyelem, a beszéd, az utánzás és kognitív területekre. A HRG terápiának csupán egy része az autistákkal való foglalkozás, ugyanúgy hatékony a mozgásfejlődésben elmaradott gyerekeknél, figyelemzavarosoknál, agyvérzésen átesetteknél. A TSMT ugyanennek a terápiának a tornatermi változata. Mindkét változat igen széles gyakorlati palettával rendelkezik.

Ayres szenzoros integrációs terápia:

Az Ayres-terápia kifejlesztője Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai ergoterapeuta, aki a gyermeki fejlődést figyelembe véve fejlesztette ki metódusát. Az Ayres terápiát két alapelv határozza meg. Az egyik az a neurológiai folyamat, mely feldolgozza és rendezi a környezetből jövő ingereket (intermodalitás), hogy a testünket megfelelően tudjuk használni (önérzékelés, vagy propriocepció). A másik, mely szerint a viselkedés és a neuropszichológiai folyamatok között összefüggés van. Ayres szerint ott van szükség a szenzoros integrációs terápiára, ahol ez az információfeldolgozás sérült.
Az érzékelés az alábbi területeken sérülhet:
1. Regisztráció, vagyis az inger észrevétele
2. Moduláció, vagy finomhangolás, melynek során az ingereket feldolgozzuk
3. Diszkrimináció, azaz az ingerek megkülönböztetése, szétválogatása, mely nagyban kihat a mozgáskoordinációra.
4. Praxis, azaz a cselekvés megtervezése.

A terápiát különféle tesztek és vizsgálatok előzik meg, csak ezután kezdődhet meg a foglalkozás. Ez a terápia is alapvetően a gyermek által irányított, ezért szükség van a terapeuta együttműködésére, azonban itt minden feladatnak oka és célja van, melyek egymással szorosan összefüggnek. A HRG terápiához hasonlóan itt sem részképességekre koncentrálnak, hanem az agy rendező funkcióját használják fel és így érnek el eredményeket.

Amit biztosan ne próbáljunk ki!

Holding-terápia, vagy „ölbentartás-terápia”:

Alapja az a felfogás, miszerint az autista állapot oka az anyával való kapcsolat elutasítása, és hogy a gyermek kimozdítható állapotából, ha az anyja – a gyermek tiltakozása ellenére – karjaiban tartja, beszél hozzá, amíg ellenállását fel nem adja. Már az alapelgondolás, miszerint az anya okozza gyermeke autizmusát abszurdum, azon felül számos autista rosszul viseli a testi kontaktust, és agresszióval reagál az erőszakolt ölelésre, így igen nagy stresszel jár szülőnek és gyermeknek egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy a terápiás kudarcokra adott válasz gyakran az volt, hogy az anya nem próbálkozik eléggé, további bűntudatot keltve ezzel benne.

A következő részben a TEACCH programot és a PECS képcserés kommunikációs rendszert fogom részletesen bemutatni.

Akiket részletesebben érdekelnek a fent felsorolt módszerek, azoknak álljon itt egy linkgyűjtemény. Cikkem tartalmát nagyrészt ezekből merítettem:

Bánffy-módszer:http://www.floraalapitvany.hu/terapia_02.html

ABA:http://www.abakozpont.hu/

Ayres:http://www.terapia.imtbt.hu/node/7

Son-rise:http://www.kunsagi.com/autizmus/sonriseprogram.html

HRG:http://www.bhrg.hu/alap/modszerek.html

YouTube linkek:

ABA – http://www.youtube.com/watch?v=NbVG8lYEsNs

Son-rise – http://www.youtube.com/watch?v=swRBOlPKsX8

Ayres – http://www.youtube.com/watch?v=Haw5m3Zxvy4

Holding – http://www.youtube.com/watch?v=jqj_mLYkmxo
 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?


Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/www/clients/client0/web5/tmp) in Unknown on line 0