Főoldal » A fitneszről másképpen

A fitneszről másképpen

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Jeni Zsuzsanna tanár és turizmus szakértő nagyszerű írásokkal gazdagítja a sportvilág rovatát fitness témában. A blogok a test és lélek számára egyaránt hasznos mozgásformákat, erősítő, nyújtó és relaxáló gyakorlatokat és a különböző technikákat mutat be, amelyek alkalmazása sokunk számára ad erőt, lendületet, fittséget és nyújt önbizalmat a mindennapok során. A minap azon tűnődtem, vajon miként tudnék hozzátenni néhány érdekes gondolatot a témához. Az elkövetkező két bejegyzésben a fitness-t – a test és lélek viszonyrendszere helyett – egy ettől meglehetősen szokatlan aspektusból, a marketing felől közelítem meg. Arról lesz szó, hogy a termék (azaz a fitness) milyen csatornákon jut el fogyasztókhoz; más megfogalmazásban: melyek a fitness értékesítési csatornái? 


 


A hagyományos értelmezésben az értékesítési csatornák résztvevőinek nevezzük azokat, akik az értékesítési folyamat valamely szakaszában az áru a tulajdonával bírnak, tehát ők azok, akik megvásárolják és eladják azt. Ennél tágabb megfogalmazás szerint a termelőtől a fogyasztóig vagy felhasználóig történő eljuttatását végző szervezetek, és az általuk ellátott funkciók alkotják az értékesítési rendszereket. Az értékesítési utakat, csatornákat szokás marketingcsatornáknak is nevezni. E definíció szerint a marketingcsatorna az az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóig eljut. Egy ilyen csatornarendszer meglehetősen bonyolult piaci folyamatok tárháza. Termékek, információ és pénz kerül folyamatos cserére, kapcsolatot teremtve az előállítók és a fogyasztók között. A rendszerben sem a termelő, sem pedig a közvetítő nem állhat önmagában, együttes munkájuk elengedhetetlen. A modern marketingben a kilencvenes évek elejétől, az értékesítési csatornák és az áruterítés problémakörét (disztribúció) már inkább szélesebb összefüggésbe ágyazva, a marketinglogisztika, marketingcsatorna részeként emlegetik.


 


Miért van szükség az értékesítési csatornákra?


 


A modern gazdaságokban az előállítók az értékesítést szolgáló funkciókat nagymértékben átruházzák a közvetítőknek. Itt nem arról van szó, mint azt sokan gondolják miszerint: azért vannak értékesítési, elosztási rendszerek, hogy ugyanazon az árun, vagy szolgáltatáson több szereplőnek adassék meg a profitszerzés lehetősége. A közvetítők egyik valós funkciója a nagy tételek megbontása. Abban az esetben, ha a termelők közvetlenül a fogyasztókkal állnak kapcsolatba (tehát nincs közvetítő) akkor az elosztásban az összes termelő az összes fogyasztóval kapcsolatban áll.  Amennyiben a termelők és a fogyasztók közé beékelődik a közvetítő, a termelőknek és a fogyasztóknak kizárólag a közvetítővel kell kapcsolatban állni, ezért a rendszer lényegesen egyszerűbbé válik.


 


Ezek szerint, a közvetítő kereskedők bekapcsolása nélkül a három termelőből és öt vásárlóból álló egyszerű piaci modell esetén 3×5, tehát 15 értékesítési kapcsolatra van szükség. Maradva ugyanennyi termelőnél (3) és vásárlónál (5), de egy darab közvetítő kereskedővel bővítve a rendszert a kapcsolatok száma 3+5, tehát nyolcra csökken. Vásárlók számának emelkedésével a kétféle felállás között folyamatosan nyílik a lépésbőség. Például, ha maradunk a 3 előállítónál, de a vásárlók számát 50-re emeljük, akkor a közvetítő kereskedő nélkül már 150 kapcsolat jönne létre, míg közvetítő kereskedő részvételével csak 53. A jelen kor fogyasztói társadalmának sajátja, hogy a vevők számát mindig a lehető legmagasabbra szeretné vinni, ebből adódóan a gazdasági logikát követve szükség van a közvetítőkre, hogy a rendszer életképes legyen.


 


Érdekes eset a múltból: a második világháborúban John Lomax svájci nagykövet, hazája Nagy-Britannia megbízásából, hadászati célú elektronikához ipari gyémánt beszerzésére és csempészésére hálózatot épített ki és üzemeltetett. “Csempészfőnöki” pályafutásának gyakorlása közben azt a megállapítást tette: számtalan nehézség és veszély dacára, amivel az ipari gyémánt ilyen jellegű forgalmazása jár, sokkal kisebb a veszteség áruban és fizetőeszközben, ráadásul a szállítási és disztribúciós költségek is sokkal alacsonyabbak, mint a békeidők normális üzleti kapcsolatai esetén. Mivel biztonsági okokból csak a legszükségesebb tagolódást iktatták be.


 


A fitness-hez kapcsolódó értékesítési rendszerek


 


A fitness sportággal kapcsolatban alapvetően négy szinten találkozunk értékesítési csatornával:


 


1.      fitness mint értékkel kapcsolatban,


2.      fitness trendek és irányzatok szintjén, a kiszolgáló objektumokkal (fitness termek, fitness stúdiók, klubok és klubhálózatok) és szolgáltatásaik vonatkozásában,


3.      fitness rendezvények esetében,


4.      fitness termékeknél (pl. videokazetták, DVD-k, sporteszközök, fitness gépek)


 


1.      A fitness mint érték és ennek az értéknek a terjesztése.


 


A test sajátos tulajdonsága, hogy minél gyengébb, annál parancsolóbb és minél erősebb, annál engedelmesebb. A fitness azt a célt szolgálja, hogy szórakozva erősítsük testünket. Kellemes kikapcsolódást kínál és lehetőséget egy erőtől, egészségtől “engedelmes” test megalkotására. Magasztos céljai hasznosak nekünk fogyasztóknak, munkaadóinknak (mivel javítja munkaképességünket, kevesebb betegállományt eredményez) és országos, sőt nemzetközi szinten is van haszna, ha az emberek egészségügyi állapotának értékében gondolkodunk.


Az új-zélandi Hemi Fox szerint megkülönböztethető:


§  az egészség privatív fogalma, amely a patológia (kórós elváltozás) hiányára épül,


§  és az egészség pozitív jelentése, amely az aktivitásra való képességet, a fitnesz-t jelenti.


 


A fitness hasznos a vállalkozásoknak is, mivel ez nemcsak magasztos cél, hanem egyben jól jövedelmező üzlet is. A fitness a lakosság körében az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés legdivatosabb formája, az “egészségipar” egyik vezető ágazata. A fitness, mint érték terjesztése mögött ott hatalmasodik a média. Ha bekacsoljuk a TV-t, vagy kinyitjuk az újságot megtudjuk, hogy Madonna kocog, boksz-aerobikra jár, sőt kislánya apja korábbi személyi edzője. Catherine Zeta-Jones, Sharon Stone, Eva Longoria a kötelező kocogás mellett most dance-aerobikra esküszik. Demi Moore, Gwyneth Paltrow vagy Angelika Jolie meg a jógaerősítő vonalának frissen szerzett követői. Nincs olyan híresség, aki ne osztotta volna meg a világgal fittségi tippjeit. A lesifotósok pedig ott lapulnak a fitness stúdiók előtt, hogy lekapják a sztárok igazi arcát, hiszen edzőteremből még ők is sminkmentesen lépnek ki, de ugyanakkor hitelesítik is a valóságot, hogy tényleg járnak edzeni. Az állami propagandák is ott feszítenek a fittség eszményének terjesztése mögött. A különböző tudományok kutatói, akik bebizonyítják a sport és a fitness testre, lélekre ható pozitív hatását mind a fittségi mozgalom malmára hajtják a vizet. A fitness, mint érték terjesztése mögött jó esetben mindannyian ott vagyunk terjesztőként is és az értékesítési rendszerének végén fogyasztóként is.


 


A folytatás hamarosan következik

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?