Főoldal » A gyeplabda kialakulása és fejlődése

A gyeplabda kialakulása és fejlődése

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A gyeplabda a legrégibb ütős labdajáték. Történelme a legrégebbi civilizációkig visszanyúlik. Pontos ismereteink nincsenek arról, hogy mikortól is játsszák az emberek a gyeplabdát, de az bizonyos, hogy ez volt az első ütővel játszott játék.

Időszámításunk előtt 4000 körülről találjuk a legelső forrást a Nílus-völgyi sírfaragásokon. Egyidőben ezzel megjelentek ütős labdajátékok görög, arab, perzsa, etióp és azték régészeti emlékeken is. Például az indiánok 50-en játszották a játékot különböző nyereményekért. Ekkoriban a játékosoknak nem csak a labda megjátszása volt a cél, hanem az ellenfél kiütése is.

Athén Nemzeti Régészeti Múzeumában ma is látható egy 60×20 cm-es márvány dombormű, melyen négy sporteseményt ábrázolnak. Az egyik ilyen domborművön a fiatalok gyeplabdáznak, vagyis biztosra vehető, hogy abból a dombormű készítésekor (i.e. 514-ben) már játszották Athénban a gyeplabdát, mint a hoki egyik formáját. Számos múzeumban találhatunk arra is bizonyítékot, hogy a dél-amerikai azték indiánok sok-sok évszázaddal Kolombusz érkezése előtt játszották már ezt a játékot az Új Világban.

Franciaországban a 12. században a játékot már “Crosse”- és “Hoquet”(jelentése:pásztorbot)-nak nevezik. Az angol HOCKEY szó ebből ered. (A másik, vagyis a Crosse szóból alakult ki később a lacrosse és az inter-crosse nevű játék, de erről egy másik posztban írok a későbbiekben) Ekkor már a játék cél az volt, hogy a másik csapat egy kijelölt pontjába (lehetet zászló, kör ,lyuk) kerüljön a labda. Továbbá szabályos volt kézzel vezetni a labdát és mindig az egyszerűségre törekedtek a szabályokat illetően. Ha a labdát a levegőben ütötték meg, gyakran halállal végződött a játék.

A 19. században, Angliában jelent meg először a gyeplabda ma is játszott változatára hasonlító játék. Dél-Kelet Londonban alakult meg az első bejegyzett egyesület, a Blackheath. 1861 óta játsszák a mai formában (nagy nyílt terepen, formára vágott ütővel és labdával).Az első szabályokat a golfklubból alakult Blackheat Football and Hockey Club és a Teddington Hockey Club foglalta írásba 1875-ben, melyet később természetesen sokszor módosítottak.

Ebben az időben ez volt a legfejlettebb taktikával rendelkező játék mind támadásban, mind védekezésben. Mivel túlságosan veszélyes játéknak számított a játék lecsillapítására nőket állítottak a pályára. Ezek után kezdődtek megalakulni a női csapatok Angliában.

Fontos változás volt ekkor, hogy a kézzel történő játékot megszüntették, gömbölyű labdával kellett játszani és az ütőt nem lehetett a váll fölé emelni. 1883-ban aztán a pályán lévő játékosok számát is rögzítették, és bevezették a ma is használt lövőkört, melyen belülről a gól elérhető.

Később az angol katonaság jutatta el a játékot Ausztráliába, Indiába és Pakisztánba, így itt alakultak ki a “gyeplabda nemzetek”, melyek ma is meghatározzák a gyeplabda világát. Az Egyesült Államokba (Harvard egyetemre) M.K. Applebee angol testnevelés tanár jutatta el a játékot.

500 éven kereszül a gyeplabdát sok ősi országban játszották különböző név alatt. Például Indiában a legnépszerűbb sporttá nőtte ki magát. A falulakók is gyakran játszottak, annak ellenére, hogy nem volt minden infrastruktúra adott a játékhoz. Indiában sok iskolás játszotta a játékot nagyon sokszor bambuszból és otthon készített gumiból készítették az eszközöket, így mindenkinek lehetővé vált, hogy kipróbálja a játékot. Férfiak és nők egyaránt játszhatták, szinte felszerelés sem kellett, kivéve az előbb említett otthon készített eszkökre volt szükség, és egy kisebb területre, ahol játszhattak.

A játékot ekkor úgy játszották, hogy a labdát csak „tolni” lehetett az ütővel és ütni nem szabadott, ezzel elérték azt, hogy lerövidítették a labda útját és sokkal kevesebb labda kötött ki a bokrokban és a tavakban. Ezzel biztonságosobb is lett a játék és a játék kezdett eltolódni a sebesség, kitartás és a képességek irányába. Ugyanebben az időszakban a kontinensen már finomították a különböző ütős játékokat (pl.: jégkorong, la-crosse…) és egyre inkább elváltak egymástól a különböző játékok.

A sportágnak az 1908-as, londoni olimpiáig kellett várni, hogy bemutatkozhasson az ötkarikás játékok sorában. Az angol házigazdák meg is nyerték az aranyérmet a verseny folyamán. Az érmek nem kerültek messze Londontól, ugyanis a második Írország, a harmadik Skócia lett. A nők sokkal később, csak 1980-ban, Moszkvában mutatkozhattak be a játékokon.

Az 1908-as olimpiai bemutatkozás után a gyeplabdát 1912-ben kihagyták a játékokról, majd 1920-ban Antwerpenben újra műsorra tűzték. A következő olimpián, Párizsban ismét kihagyták a sportágak listájáról. A francia szervezők ezt arra hivatkozva tették, hogy a sportágnak nincs nemzetközi szövetsége.

A következő mérföldkő a Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) megalapítása 1924-ben, az olimpia idején. Az alapító országok: Belgium, Ausztria, Csehszlovákia, Spanyolország, Franciaország, Svájc és, Magyarország. Napjainkban a Szövetségnek már 127 tagországa van.

A szabályokra visszatérve érdemes még megemlíteni, hogy 1890-ben az angol, az ír és a welszi szövetség mikor megalkotta az alapszabályokat az volt a nagy válotozás, hogy a bíró megjelent a pályán és a játékosok nem fellebezhettek az ítéletek ellen.

A sportág elkezdett az Egyesült Államokban is teret hódítani, de nem jártak nagy sikerrel. Ezt tükrözi az is, hogy mindösszesen egy érmet tudtak nyerni az eddigi olimpiákon 1932-ben, ez is csak egy bronzérem volt. Hozzá tartozik azért ehhez az is, hogy csak három csapat vett részt ezen az olimpián, a tornán!

A fentebb említett gyeplabda nemzetek közül India nyolcszoros olimpiai bajnok (’28, ’32, ’36, ’48, ’52, ’56, ’64, ’80) ezzel magasan veri az egész világot. Utána több háromszoros bajnok országot találhatunk pl.: Nagy-Britannia, Pakisztán, és ha Németország minden fajtáját idesoroljuk, akkor ők is ebbe a kategóriába tartoznak. Érdekesség még, hogy kezd eltűnni az ázsiai egyeduralom, ugyanis India, mint láthatjuk ’80-ban nyerte utolsó olimpiáját, 1984 óta még a legjobb négybe sem sikerült bekerülniük a nemzeti csapatukkal. Ha megnézzük az utolsó 5 olimpiát, 1992-től kezdve, akkor azt látjuk csak Pakisztán tudott egy bronzérmet szerezni 1992-ben és Dél-Korea 2000-ben egy ezüsttel térhetett haza. A többi érmet ezeken az olimpiákon a német, a spanyol, a holland és az ausztrál csapat szerezte meg.

A hölgyek tekintetében Ausztrália a listavezető három aranyéremmel, őt követi Hollandia két győzelemmel és Németország, Spanyolország és Zimbabwe büszkélkedhet egy-egy olimpiai bajnoki címmel. Az utóbbi időben Argentína is felfelé ível, rendszerint velük is számolni kell a különféle világeseményeken. Az azonban tagadhatatlan, hogy a holland női csapat tagjai a hét olimpiai szereplésükből hatról tértek haza éremmel!

Manapság a gyeplabda egyre népszerűbb sportággá válik, a népszerűségének talán csak a bonyolultabb szabályrendszere szabhat határt. A televíziós közvetítések azonban sokat segítenek a játék népszerűsítésében és a szabályok elsajátításában. 

A magyar gyeplabdázás története

A MAC jéglabdázói 1908-ban a téli idény után gyephokival folytatták edzéseiket a margitszigeti pályájukon. Megkedvelték a játékot és a sportág népszerűsítése valamint tapasztalatszerzés érdekében meghívtak két bécsi csapatot. A WAC és a Konzuli Akadémia csapata először bemutatót játszott, majd mindkét bécsi csapat összemérte erejét a vendéglátókkal. Rövidesen megalakult a BEAC és a Magyar Jogász SE gyephoki szakosztálya és a lágymányosi BEAC pályán élénk gyeplabda élet alakult ki.

Az I. világháború elsöpörte a kibontakozó sportágat. A háború után a megmaradt játékosok a MAC-ban folytatták edzéseiket, mások megalakították a Magyar Hockey Clubot. Ez az egyesület kizárólag csak gyeplabdával foglalkozott, a főváros segítségével pályát kapott a régi lóversenytéren. A fejlődő sportágnak ez lett az igazi bölcsője. A játékosok száma felduzzadt és sorra alakultak a gyephoki csapatok. BHC, BBTE, Láng Gépgyár, Ferencvárosi TC, Amateur HC.

A válogatott csapat 1925-ben szerepelt először egy svájci tornán. Az első Magyar Bajnokságot 1928-ban a Magyar Hockey Club nyerte. 1934-ben két osztályban már 14 csapat játszott.

Az 1936-os Berlini Olimpián részt vett a magyar válogatott, győzött Belgium és az USA ellen, majd kikapott Japántól valamint Indiától és kiesett. Így ez volt eddig az egyetlen magyar gyeplabda szereplés a sportág olimpiai történetében.

A II. világháború után nagyon nehezen tudott talpra állni a sportág. A szakosztályok feloszlottak, csak az Építők és a BVSC tudott fennmaradni. 1956-ban már a bajnokságot sem rendezték meg. 1957-ben lett újra önálló a szövetség. Új csapatok kezdtek játszani, Volánbusz, Postás, Kőbányai Sörgyár, Budai Pedagógus, Ceglédi Vasutas, Gödöllő.

A sportág világversenyein sokáig nem vettünk részt, egészen az 1970-es Brüsszelben rendezett EB-ig.

A 70-es, 80-as évek nemzetközi eseményeit a Szocialista Országok Tornája jelentette, ahol rendre a vert mezőnyben végeztünk.

Mai helyzetet tekintve sajnos nem sok remény van az élmezőnyhöz való felzárkózásra ugyanis több egyesület anyagi okok miatt megszűnt, összeolvadt. A válogatott játékosok a saját zsebükből finanszírozzák a különféle külföldi tornákat, bajnokságokat. Sajnos volt már arra is példa, hogy az anyagi dolgok miatt egy-egy meghívást le kellett mondani, a nemzetközi szövetség ezért még meg is büntette a magyar szövetséget, azzal, hogy hátrébb sorolta a nemzetek közti listán ezzel is nehezítve a gyeplabda magyar fellendülését.

források:

http://www.bnag.hu/~chenab/

http://vrsz.gportal.hu/gindex.php?pg=26258392

http://www.utanpotlassport.hu/2011/02/01/551/

http://olympics.about.com/lw/Sports-Recreation/Amateur-sports/Field-Hockey-An-Illustrated-History.htm

http://www.fih.ch/en/fih

cuclubsports.blogspot.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?