A kezdetek…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kezdetek…

 

Mielőtt bármilyen terhelést adnánk a sportolónknak fel kell építenünk a terhelhetőségét. Többen ezt alapozásnak hívnák, de tulajdonképpen helyesen talán megalapozásnak lehetne nevezni. Ennek a szakasznak mindenféleképpen egy állapotfelméréssel kell kezdődnie. Ekkor dől el, hogy adott esetben milyen munkacsoportokat tudunk kialakítani és, hogy miken kell csapatszinten dolgozni, mielőtt komoly terhelést kapna a csapat. Itt jegyzem meg, hogy a sérültek és sérülésből visszatérők mindig külön kategóriát kellene, hogy képezzenek, erre még a későbbiekben kitérek, hogy miért.

Ha meg volt az állapotfelmérés és feltérképeztük a csapat fizikai paramétereit két egymástól nem elkülöníthető, de jellegében mégis különálló szakasz jön. Sorrendben: Korrekció; Stabilizáció.

Korrekciós szakasz:

Ez a szakasz az izomrendszerekben és erőpárokban fennálló hibák, egyensúlytalanságok, kiküszöbölésére szolgál. Többnyire 2 fázisát szoktam megkülönböztetni:

ë  Megrövidült (túlműködő) izmok nyújtása.

ë  Megnyúlt (alulműködő) izmok megerősítése.

Itt az izompárok és szinergiába (együttműködésben) lévő izmok hossz-feszülési arányát állítjuk be úgy, hogy az izmok elváltozásai ne akadályozzák az ízületeket a teljes mozgáskiterjedésben végzett munkában. Magyarul ne blokkolják egymást az izmok. Történetesen az agonista – antagonista kapcsolatoknál (pl: combfeszítő – hajlító) szinte biztosra mondható, hogy ha az egyik megrövidül, a másik meg fog nyúlni. A megrövidült izom tovább terhelődik, és közben mindkettőben fokozódik a sérülés kockázata. Ezt kell rendbe raknunk. Labdarúgóknál szinte mindig combfeszítő túlműködés lép fel és a combhajlító izom gyengül el, majd terhelés hatására sérül meg.

 

Stabilizációs szakasz:

A stabilizációs szakaszban tulajdonképpen az izmokat készítjük fel a magasabb szintű terhelésre. Emellett az ízületeket körbevevő izmokat megtanítjuk rá, hogy miként stabilizálják az ízületet. Ez is több szakaszra bontható:

ë  Core – stabilizáció

ë  Statikus izom és ízületstabilizáló gyakorlatok

ë  Propriocepció

Legfontosabb elsősorban, hogy az úgynevezett core (mag) izmokat megtanuljuk stabilizálni. Ezek az izmok fűzőként fogják össze a törzset, ezek felelnek a törzs stabilitásáért és az erőhatások elnyeléséért. Van passzív része: alkartartások (plankek), instabil egyensúlyi helyzetek. Aktív része: aszimmetrikus gyakorlatok, rotációs gyakorlatok. És persze ezek kombinációi.

A statikus izomfejlesztő gyakorlatoknál az izmok hossz-feszülési viszonya állandó a tapadás-eredés nem közeledik és nem is távolodik egymástól. Kitartásos gyakorlatoknak hívják őket és többnyire időre végezendőek.

A propriocepcióra külön fejezetet szentelnék, amit nemsokára elérhettek ugyanitt…[token node title-raw]

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?

A kezdetek

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kedves olvasóm! Üdvözöllek friss és ropogós blogomon! Köszönöm, hogy szakítasz rám időt. Mielőtt belevágnék a a sűrűjébe, úgy gondoltam, illendő kicsit írnom magamról, a motivációimról és hogy miért is választottam a környezet védelmét hivatásomnak.

Kiskorom óta sokat jártam kirándulni, így a természet, az állatok, a növények hamar a szívemhez nőttek. Ifjúságom meghatározó élménye a helyi cserkészcsapat is,  melynek immár 12 éve vagyok a tagja – bár a pártoló tag kifejezés ma már sokkal jobban illene rám, hiszen egyetemi tanulmányaim kezdete óta sajnos elég ritkán vagyok látható a csapat rendezvényein. A második nagy hatás az akkori edzőm részéről ért, aki rendkívül elkötelezett volt a környezetvédelem iránt (akkoriban karatéztam, ma aikidózom). Az emberiség szolgálata iránti vágyat pedig a vallásom, a bahá’í hit ültette el bennem.

Véglegesen azonban egy szigetközi vízitúra segített eldöntenem, hogy ez számomra nem csak hobbi marad, hanem ezzel is szeretnék foglalkozni. 11. utáni nyáron jártunk itt a gimnáziumi osztályommal, és az egy hét alatt végignéztük a tervezett és a szlovákok által meg is valósított vízierőműhöz kapcsolódó épületeket, tájrombolást. Távol álljon tőlem, hogy a vízerőműveket mint megújuló energiaforrásokat kritizáljam, azonban EZ a konkrét projekt a maga erősen átgondolatlan mivoltában mind a természeti környezetben, mind anyagiakban rengeteg kárt okozott mindkét érintett országnak.

Hazatértem útán tehát egy reggel úgy keltem fel, hogy én bizony környezetmérnök leszek. Sikerült bejutnom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapképzésére, amelyet a tervezettnek megfelelően 7 félév alatt el is végeztem, idén februárban kezdtem el a mesterképzést.

Az Egyetemi Zöld Körbe egyik évfolyamtársam vitt el az alapképzés 4. félévének végén. Egy nagyon lelkes, szakmailag magas színvonalon álló csapatot ismertem meg, akikkel azóta számos szép sikert értünk el, pl. a tanszékek közötti Zöld Tanszék Verseny elindítása és évenkénti megrendezése az Egyetemi Hallgatói Képviselet és Dr. Péceli Gábor rektor úr támogatásával. Célunk az egyetem zöldítése, a hallgatók és oktatók szemléletének formálása. Ezekről majd bővebben is beszámolok. Lesz is miről, hiszen a napokban veszem át a Kör hat munkacsoportja egyikének korrdinálási feladatait, és az ősznek nagy tervekkel vágunk neki :).

Remélem, felkeltettem az érdeklődésed, és benézel máskor is! Minden jót!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?