Főoldal » Milyen értéket teremt a szabadidősport…

Milyen értéket teremt a szabadidősport…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A sport egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, és gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik. A sportgazdaságtani írások nagy része azonban a hivatásos sporttal foglalkozik, a szabadidősport nem kap elég súlyt. Downward és szerzőtársai még 2009-ben is az elméleti és gyakorlati munkák hiányára hívták fel a figyelmet.

Jelen cikk a szabadidősporttal kíván foglalkozni, és célja, hogy bemutassa, milyen értéket teremt a szabadidősport az egyén, a vállalatok, a társadalom és a gazdaság számára, valamint hogy az egyes szereplők a szabadidősport által milyen módon lehetnek versenyképesebbek. A szabadidősport és a versenyképesség rövid fogalmi definiálása után bemutatásra kerül az irodalom feldolgozásom és a 31 kvalitatív mélyinterjúm kapcsolódó eredményei.

Kulcsszavak: szabadidősport, értékteremtés, versenyképesség

A cikk a VEZETÉSTUDOMÁNY XLII. évfolyamának 2011-es különszámában jelent meg a TÁMOP 4.2.1.B-09 támogatásával

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

18 hozzászólás

  1. eszter.bajnai szerint:

    A cikket elolvasva az első gondolat, ami az eszembe jutott, az a szemléletváltás. Az országban a szabadidősporttal, a sporttal kapcsolatban szemléletváltásra van szükség mind üzleti és a civil szférában vagy állami szinten mind pedig fogyasztói szinten. Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt, vagy legalább is a listavezetők közelébe kerüljünk radikális változtatásokra van szükség a szabályzásokban is és a fejekben is. Én azt látom, hogy a magyar társadalom nagyon nagy százalékánál hiányzik a szocializáció az a folyamata, amikor a sport, mint létszükség, alaptevékenység beépül az életvitelbe. Ezt fiatal korban lehetne beépíteni a rendszeres testmozgásra ösztönzéssel, az erre nevelő magatartással. Bár folyamatosan bevezetésre kerül a mindennapos testnevelési program az általános iskolákban, de mi lesz a középiskolásokkal, egyetemistákkal, dolgozó emberekkel? Nekik ki fogja megtanítani a sport fontosságát, jótékony hatásait? Szerencsés az, akinek családjában a sportolás, a sport szeretete mindennapos dolog, de rengeteg olyannal találkozom, akiknél nem az. A cikk rávilágít a betegségek költségeire és arra, hogy mennyit lehet megtakarítani azzal, ha az emberek többet mozognak. Ezzel az emberek többsége sajnos nincs tisztában, és jó lenne, ha a társadalom nagy százaléka megismerné ezeket a tényeket valamilyen úton, de sajnos erre nem sok kilátást látok.
    Úgy gondolom, hogy az emberek látókörének tágításán az állam, kormányzás szerepe a legbefolyásolóbb, hiszen ők tudnak olyan szabályozásokat hozni, amellyel a szabadidősport kiemelt szerepet kaphatna. A béren kívüli juttatásokkal, amelyek pl. csak szabadidős tevékenységre, sportolás finanszírozásra lehetne felhasználni, szintén segítene a helyzeten. Ingyenes sportrendezvények szervezése segítségével, az emberekkel meg lehetne ismertetni a sport fontosságát, és közösségformáló hatását.
    Az üzleti szférából kiemelném a Nike cég tevékenységét. Tudjuk azt, hogy alapvető célja a cégnek a profitszerzés, sportszerek eladásával. A sportszereket, leginkább a cipőket pedig mostanság a futással, a futás népszerűsítésével próbálják értékesíteni. Számos országban találkozhatunk a bizonyos Nike futóklubokkal, amelyek azért jöttek létre, hogy közös edzésekkel sikerüljön elérni a csatlakozott tagoknak egy bizonyos kitűzött céljukat. Magyarországon is van ilyen futóklub (https://www.facebook.com/NikeFutoKlubMargitsziget?ref=ts&fref=ts), amely az embereket közelebb hozza a futáshoz (szabadidősport szinten) és emellett óriási közösségformáló szerepe is van. Ha az emberek szívesen járnak olyan helyre sportolni, ahol jó a társaság, barátok vannak, akkor ez nagyban segíthet abban, hogy életük részévé váljon a mozgás.

  2. beatrix.farago.b szerint:

    Komment…

    A cikk teljesen átfogó képet ad a szabadidősportról és annak hatásairól és az érintettek helyzetéről. Véleményemben csak megerősíteni tudom a leírtakat, amelyek sportolói múltamból és a sport területén szerzett tapasztalatomból ered. A szemléletváltás generációváltással következhet be, amelynek alapvető tevékenysége, hogy mi sportszakemberek olyan példát és mintaképet adjunk át a fiataloknak, amit követendőnek tartanak. Amennyiben mi meg tudjuk mutatni azt az utat, amely a szabadidősport hasznos eltöltéséhez vezet, értéket teremthetünk a jövő számára. Tanulmányaink során az egészséges életmódról, a sport pozitív hatásairól hallottunk előadásokat. De mi az, amit ebből megfogadunk, véghezviszünk? Ha belegondolunk, mi mennyire követjük a heti 3 x 1 óra testmozgást, vajon mi az eredmény? Bízom benne, hogy nagyobb százalékban kapunk pozitív eredményt, mint a társadalom más szegmensei. A mi feladatunk, hogy népszerűsítsük a sportolás jelentőségét, értékteremtését. Példaképet állítsunk fel a jövő generációjának, hogy hogyan érdemes élni, mi vezet a jó közérzethez, a jól léthez, a flow állapotához, az egészséges fizikai és szellemi rekreálódáshoz. A mi életünk a minta, a mi szavaink az irányadóak a gyermekeinknek. Ezért fontos, hogy mi mit mutatunk be a szabadidősport értékeiből. A felmérések alapján láthatjuk, hogy jelenleg hogy állunk ezen a területen. Feladatunk, hogy növeljük azok táborát, akik fontosnak tartják a társadalom egészséges fejlődését és megtartását. Ehhez, ahogy a fejlődésünkhöz is a szocializációt gyermek korban kell elkezdeni. Amennyiben ezt a példát látja a gyermek, nagyobb esély van arra, hogy életmódjává válik a rekreációs tevékenység és ezt adja ő is tovább a következő generációnak. Én személy szerint belső indíttatásból népszerűsítem a sportot, sportágamat, a szabadidős tevékenységet és aktív művelőjeként mutatom be a rekreációs sportágak lehetőségeit, beleértve azokat is, amelyek eddig csak versenysportként voltak jelen hazánkban. Ezzel a tevékenységemmel, bízom benne, hogy pár embert el tudok vezetni arra az útra, amely értéket jelent számukra a szabadidősporton keresztül.

  3. renci12_1 szerint:

    A fenti cikket elolvasva nekem elsőre a kerékpározás jutott eszembe. A cikk elemzi, hogy miért is hasznos a szabadidősport gazdasági szempontból, és azt be kell látnunk, hogy ezek a kutatások rá kellene, hogy ébresszék a magyar lakosságot a heti rendszeres sportolásra. Visszatérve első gondolatomhoz, a múlt hónapban jártam Franciaországban (Párizs), melyet a cikkben több helyen is említ, mint követendő példa. Arra lettem figyelmes az utcákat járva, hogy a városon belül rengeteg olyan kerékpár áll az emberek rendelkezésére, melyet bérbe lehet venni. Tudom, hogy ez már más országokban is bevett szokás, és itthon is vannak erre kezdeményezések, de ami számomra ebben az egészben meglepetés volt, hogy több üzletember kinézetű (ing, nyakkendő, öltöny) úriember veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Szerencsére már Budapesten is egyre többen pattannak kerékpárra, hogy eljussanak a munkába. Azt azonban sajnos nem tudom elképzelni, hogy hazánk fővárosában is ilyen öltözetben lássak kerékpárosokat. Ezzel csak arra kívántam rávilágítani, hogy észlelhetően elindult egy növekedés a kerékpárt igénybevevők körében, de véleményem szerint, ahhoz, hogy ne csak több kerékpáros legyen, hanem több olyan hétköznapi ember, aki rendszeresen sportol a társadalomnak egy eléggé nagy változáson kell keresztül mennie. Tisztában vagyok azzal, hogy a körülmények nem összehasonlíthatóak a nyugati országokkal, már ami a szabadidő sportolást illeti, de ez nem lehet kifogás. A gyerekkorban megszeretett sportolás egy életre beivódik az emberbe, és mint ahogy azt a cikkben is olvashatjuk, ezekből az emberekből jobb munkaerő lesz. A mindennapos testnevelés az első lépés, azonban véleményem szerint a sportolás szempontjából meghatározó kor az a tinédzser. Ebben a korosztályban kellene azt megértetni a gyerekekkel, hogy miért is jó a sport, és a helyett, hogy kiközösítenék azokat, akik lemondanak egy bulit, az edzés miatt, vegyenek róluk példát. Ebben nagy felelőssége van a társadalomnak, a szülőknek, a tanároknak. Véleményem szerint jelenleg is adottak a lehetőségek azok számára, akik nagyobb pénzbefektetés nélkül szeretnének rendszeresen sportolni, hiszen ott van a Duna part, a Margit sziget, a Városliget, vagy a használt bicikliket árusító portálok, ahogy 10-15 ezer forint összegért már kerékpárhoz lehet jutni. Fontosnak tartanám, hogy a munkáltatók, munkaadók is nagyobb hangsúlyt fektessenek az alkalmazottaik megmozgatására, hiszen az ő érdekük is, hogy mozogjanak, mert így például levezethetik a feszültséget. Jó kezdeményezésnek tartanám azt is például, ha azok az alkalmazottak, akik kerékpárral járnak munkába valamilyen plusz juttatásban részesülnének, vagy lenne a cégen belül egy büszkeség fal, ahol a sportoló alkalmazottakat „kitüntetik”. Tehát ahhoz, hogy egy személyiségnek része legyen a sport, ahhoz már gyerek korban el kel kezdeni a sport beépítését, és felnőtt korban pedig nem szabad hagyni, hogy ez a lendület elapadjon, mert ez közös érdekünk.

  4. tamburello szerint:

    A cikk tudományos felmérések alapján boncolgatja azt tényt, amit én a saját bőrömön évek óta tapasztalok: a szabadidősport az egészséges életmód alapja. Sajnos Magyarországon még kevés figyelmet és támogatást kap a szabadidősport. Az országban lévő infrastrukturális helyzetek nem kedvezőek a szabadidő sportolni vágyóknak, kevés elérhető csarnok létesítmény található az országban. Nyugat-európai országokban minden kicsi faluban építettek csarnokot főleg Európai Uniós és állami támogatást felhasználva, amiben szabadon űzhetik a sportolni vágyó kicsik és nagyok a kedvenc sportjukat.
    A gazdasági válság szintén nem kedvezett a sport helyzetének. Amikor az embereknek nincs pénzük a mindennapi szükségleteik fedezésére, akkor nem tudnak a sportra áldozni. Sajnos a sportolás nem tud ingyen lenni, költenie kell rá az embereknek, de még mindig kevesebbe kerül, mint a magbetegedésekkel járó gyógyszerek megvásárlása.
    A hazai állami és gazdasági szakemberek is kezdik elismerni a sport fontosságát és kezdenek rájönni, hogy támogatni kell a hazai szabadidősportot (pl.: mindennapos testnevelés bevezetése). A sport fejlődéséhez természetesen elengedhetetlen a bajnokok, példaképek támogatása, de egyre többet kell a rekreációs sportokkal foglalkozni, ahol nem az eredmény, hanem maga a mozgás számít. Ebben a mai stresszel, főképp ülő munkát végző emberek tömegével teli világban a sport lehet a népesség megbetegedésében egyik ellenszere a helyes táplálkozás mellett. Sajnos a hagyományaink és földrajzi elhelyezkedésünk miatt mi magyarok még nem tudunk egészségesebben étkezni és kevesebb zsíros és szénhidrátban, kalóriában dús ételt enni ezért a rendszeres testmozgásra kiemelten oda kell figyelnünk. Például az olasz emberek, az olasz hagyományoknak és a tenger közelségének köszönhetően sokkal egészségesebb ételeket fogyasztanak, a támogatások felhasználásával felépített csarnokokban, sporttelepeken közösségi eseményként szervezett amatőr sportversenyeken vesznek rész, rendszeresen sportolnak. Nálunk is a sport szeretetét kellene az emberekkel megértetni, és élvezetes módon közösségi eseményként egyre több szabadidősport eseményt bevezetni, megszervezni.
    V28OGV

  5. dorikarsay szerint:

    A cikk remekül megfogalmazza a szabadidősport értékeit és területeit. Egyetértek azzal, hogy a társadalomban nem megfelelően elterjedt, hogy milyen jótékony hatásai vannak az aktív életmódnak. Ha az utca emberét megkérdeznénk erről valószínűleg annyiban merülne ki a válasz, hogy jó alakot formál, és kikapcsolódik az ember. A kutatás rávilágít annak szükségére, hogy a társadalmat tájékoztatni kell.

    Ez nem csak egyéni érdek, hanem gazdasági is egyben. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. A WHO adatai alapján csak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan túlsúlyosak. Magyarországon még ennél is nagyobb mértékű a túlsúly és elhízás előfordulása. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Pedig az elhízás a dohányzás után a második leggyakoribb okozója a betegségeknek, és mindkettő megelőzhető lenne.

    A tudatos sportos életmód gyermekkorban alakul ki. Sajnos a szabadidőt aktívan eltöltők száma egyre csökken, hiszen a háztartások sportkiadásai luxuscikk kategóriába sorolhatóak (Paár 2012). A gazdasági válság hatására ez az egyik olyan terület, ahol kevesebbet költenek. Egy gyermekkel nehéz megszerettetni a költséghatékony sportolási lehetőségeket pl. futás. Óvodás, vagy alsós általános iskolás gyerekeknek még alapszükségletük a testmozgás, és ezt ki is élik, amint kikerülnek az intézmények falai közül. Fontos lenne ezt a kezdeti lendületet megtartani, és később is ösztönözni őket a testmozgásra. Az iskolai testnevelés program jó lehetőség azok számára is, akik otthon nem a sportos nevelést kapták, de ehhez szükségszerű lenne a megfelelő sportszakembereket alkalmazni. Jelenleg a tanító nénik végzik ezt a feladatot, akiknek általában nincs meg a megfelelő szakképesítésük a feladat ellátására. A tantervben leírt követelményeknek megfelelően tartják a testnevelés órákat, ami nem feltétlenül a játékos tanulást jelenti.

    A szülők fejében is helyre kellene tenni a testmozgással kapcsolatos véleményüket. Gondolok itt arra, hogy a tinédzser gyerekeknek nem minden esetben kellene szülői felmentést adni testnevelés óra alól. Úszásoktatóként tapasztalom, hogy a testnevelés óra keretében tartott úszás órákra a szülők gyakran adnak felmentést, vagy szereznek többször indokolatlanul orvosi igazolást. Fontosnak tartanám, hogy a kisebbség, pl. cigányság esetében a szülő víziszonya miatt ne kelljen a gyermeknek is kimaradni a foglalkozásokból. A sport integráló szerepe itt kimondottan érvényesülne.

    Az oktatási intézményeken kívül a munkahelyi sport is nagyobb hangsúlyt kaphatna. Ahogy a cikkben is olvashatjuk, még szárnyukat bontogatják a cégek ezen a területen. Fontos lenne, hogy a cégvezetők felismerjék milyen mértékben növelheti egy cég dolgozóink teljesítményét, ha egészségtudatosan élnek. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert sport területén dolgozom, ahol a vezetőség is mozgás centrikus, így biztosítják a dolgozók számára is az ingyenes uszoda és konditerem használatát. Munkaadóként én is arra törekednék, hogy dolgozóim jókedvűen, és maximális teljesítménnyel dolgozzanak.

    Karsay Dóra (D1RIQK)

  6. reka.kiss88 szerint:

    A szabadidősport értékteremtéséről szóló cikk nem volt ismeretlen számomra, hiszen diplomadolgozatom kapcsán már találkoztam ezzel a munkával. A szerző nagyon pontosan és részletesen bemutatja a szabadidősport hazai helyzetét, a meglévő kutatások eredményeit, a sport ezen szegmensének gazdasági és társadalmi hatásait a lakosságra nézve, valamint mély-interjúk nyomán a szabadidősport területén munkálkodó/dolgozó üzleti szereplők, civil kollégák és egyetemi szakértők véleményét a témában. A cikk rendkívül gondolatébresztő volt számomra több témakör tekintetében, úgymint a magyar fiatalok sportolási szokásai, a munkahelyi sport helyzete hazánkban vagy az ifjúsági szabadidősport iránti elhivatottság kérdése. Ezek közül azonban, a terjedelmi korlátok miatt, csak a fiatalkori sportolói szokások hazai helyzetére és a magyarországi munkahelyi sportra térek ki.
    Úgy gondolom, hogy elég nagy probléma nálunk a fiatalkorú sportolók mozgásszegény életmódja. A serdülő és ifjúsági korosztály sportolási szokásai nagyon rossz tendenciát mutatnak Magyarországon, pedig az lenne a legfontosabb, hogy a leendő felnőtt korosztály már most megértse a sportolás fontosságát és egy általános szemléletváltáson essenek át a gyerekek. Készítettek két kutatást 2008-ban és 2012-ben a magyar ifjúság körében, ahol felmérték a 15 – 19 éves fiatalok sportolási szokásait. Ezekre a kutatásokra diplomamunkámban is hivatkoztam. „A fiatalok több mint fele (61%) egyáltalán nem sportol, és mindössze 38%-uk végez alkalmanként vagy rendszeres testmozgást (Ifjúság, 2008). A hazai ifjúság körében végzett kutatást megismételték 2012-ben (Ifjúság 2012), és az eredmények romló tendenciát mutattak. A rendszeres testmozgást végző 15 – 19 éves fiatalok aránya 35%-ra esett vissza, míg a nem sportolók aránya 64%-ra nőtt.” A fiatalok körében egy határozott szemléletváltásra lenne szükség, hogy felismerjék a sport jelentőségét, annak jótékony fizikai és mentális hatásait. Emellett bíztatni és motiválni kellene őket, hogy a televízió nézés és a számítógépes játékok helyett a szabadidősportban találják meg az örömöt és a kihívást egyaránt.
    Egy másik fontos témakör, amit a szerző is érintett, a munkahelyi sport fontossága, és sajnos hiányossága Magyarországon. A munkahelyi sport helyzete hazánkban még kiaknázatlan, nem elég elterjedt, és kevés cég ad rá lehetőséget vagy áldoz erre forrásokat. Pozitív ellenpélda az Unilever Hungary, ahol kifejlesztettek egy sportprogramot a dolgozók számára. Egy saját kutatás kapcsán látogattam el a céghez, ahol nagyon komolyan átgondolt, kidolgozott munkahelyi fizikai aktivitást építettek ki az alkalmazottak részére. Az általam felhasználható dokumentumok nagy részét titoktartási szerződés védi, de annyit érdemes tudni a rendszerükről, hogy egy orvos dolgozta ki a programot a rendszeres testmozgás és a gazdaságosság szellemében. A cég saját, jól felszerelt kondi teremmel, relaxációs és masszázs szobával, ingyenesen bérelhető kerékpárokkal és egyéb hasznos sporteszközökkel rendelkezik. A dolgozókat folyamatosan motiválják különböző cégen belüli jutalmakkal, hogy rendszeresen végezzenek testmozgást munkaidőn kívül. A témáról tervezek egy hosszabb cikket is írni a közeljövőben, ahol részletesebben bemutatom majd az Unilever sport- és egészség megőrző programját. Addig is elöljáróban a program kereteiről és általános információkról a következő honlapon lehet olvasni: http://www.doctors-for-vitality.com/index_en.php

    Kiegészítés:
    A Coca-Cola Testébresztő program és a MOL-Step program mellett megjelenik a Tesco Fittaréna a Budapesti Sportiroda szervezésében, mint vállalati sport program, amit már 8. alkalommal rendeznek meg országszerte hatalmas érdeklődés mellett.

    Újdonság, hogy 2013-tól a Telekom támogatja a Magyar Labdarúgó Diákolimpia országos bajnokságot, amit az I-VI. korcsoportos gyerekek körében rendez meg minden évben a Magyar Diáksport Szövetség. Ez egyfajta elhivatottságot mutat a fiatalkori, ifjúsági és utánpótlás szabadidősport támogatása mellett, ami nagyon pozitív képet fest a cégről.

    Kiss Réka
    Sportmenedzser

  7. jzoltan szerint:

    Hozzászólásomat a következő idézettel szeretném kezdeni:

    „Egy sportcsapat a társadalom kicsinyített képe”
    A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb társadalmi erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.” (Szent-Györgyi Albert)

    A mai társadalmunkban a fenti idézetben szereplő értékek nem túl gyakran, nem elégszer jelennek meg, amiből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a sportolásra hajlandó és képes emberek tábora messze nem éri el a kívánatos szintet. A cikkben szereplő sportolásra való hajlandóság mértékének megkétszereződése a jövedelem növekedésekor, azonban azt is mutatja, hogy az emberekben valahol belül megvan/meg lenne az igény a sportolásra.

    Mindenki számára közismertek a sport jótékony hatásai. Az egészségre gyakorolt hatásairól a sportnak röviden a következőket szeretném a cikkben szereplők mellet megemlíteni. A rendszeres fizikai aktivitás fokozza a szív és tüdő teljesítőképességét, a vérkeringés javul, így a szívizmok oxigénellátottsága nő. A fokozott igénybevétel hatására értágító anyagok szabadulnak fel. Ennek köszönhetően jelentősen lecsökken a magas vérnyomás és a koszorúér betegségek kockázata. A testmozgás befolyásolja a szervezet inzulinműködését és javul a szervezet inzulinérzékenysége. Ez hozzájárul a II. típusú diabetes kialakulási kockázatának csökkentéséhez. Napjainkra a táplálkozás nagymértékben megváltozott az elmúlt évtizedekhez képest. Rengeteg felesleges kalóriát viszünk be a szervezetbe, ami lerakódik feleslegként, zsír formájában. A rendszeresen végzett, megfelelő sportolás során az energiafelhasználás nem korlátozódik csak arra az időre, amikor aktív mozgás van, hanem utána is megmarad. Ezáltal megemelkedik a nyugalmi alapanyagcsere, a zsírtömeg csökken. Összefoglalva a rendszeres fizikai aktivitásnak rendkívül fontos szerepe van az elhízás megelőzésében, kezelésében. Az is közismert tény, hogy a sportolás során olyan endorfin nevű hormon – ópiumszerű anyag – szabadul fel a szervezetben, ami a boldogságérzetet fokozza. A szorongás, depresszió kialakulásának kockázatát csökkenti. A mozgás a mentális egészség szempontjából is nagy jelentőséggel bír, ugyanis a fizikailag egészséges emberek pszichikai állapota is pozitívan változik. A legtöbb daganatos betegség kialakulásával szemben is védőhatással bír. A sport versenyképességre gyakorolt egészségügyi hatásaival a cikk részletesen foglalkozott, amit hozzátennék az a sport esetleges ártalmai és ezek versenyképességi hatásai.
    A mozgás kellemes és hasznos, ha mértékkel csinálják. A túlzásba vitt edzés káros folyamatokat indíthat el. A felsorolt, és az egészségre gyakorolt sok-sok pozitív hatás mellett megemlíteném a sport által okozott esetleges sérülések és egyéb egészségre károsan ható tényezőket is.
    Intenzív, hosszan tartó edzés jelentős terhet ró a szívre, ezáltal nő a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.
    A rendszeresen, intenzív testmozgást végzőknél, sportolóknál a túlterhelésből adódóan krónikus mozgásszervi betegségek, sportártalmak alakulhatnak ki, ezeket szerzett mozgásszervi betegségnek nevezzük. A sport miatt létrejött betegségeket két csoportra oszthatjuk, valamilyen trauma hatására akuttan fellépő sérülés, törés, szakadás, részleges szakadás, ficam stb., és a folyamatos, hosszan tartó túlterhelés hatására létrejövő artrózis vagy porckopás. Ezen sport által okozott betegségeknek is megvannak a saját hatásaik, pl. munkából, iskolából kieső idő, gyógyítás, biztosítás stb. ktg-ei. A versenyképességre tehát nem biztos, hogy csak pozitív egészségügyi hatásai vannak a sportnak.
    A sport nem csak az egészségre (jobb közérzet, kevesebb betegség, hosszabb élettartam, stb.) tud hatást gyakorolni, hanem a tanulásra is. A fizikai hatások mellett a sikeres feladatteljesítéskor motivációt ad a sportolónak, a sikertelen feladatteljesítésekor szükséges ismétlések, hibajavítások pedig akaraterőt, kitartást adnak, és a kudarc élményét is megismertetik, és kezelhetővé teszik a sportolóval. A rendszeresen sportolók a tanulásban is jobban tudnak majd teljesíteni, hiszen a sport által fejlődik a koncentrációs képességük is. Ezen a tényezők ha már gyerekkortól beépülnek az egyén fejlődésébe rendkívül nagy segítséget jelentenek majd a kamaszkor, és a munkába állás idején. A pozitív, értékes személyiségtulajdonságok könnyen fejleszthetők, megerősíthetők, a negatív tulajdonságok pedig megismertethetőek és kikapcsolhatókká válnak a sport által.
    Juhász Zoltán

  8. ajvika34 szerint:

    A cikk mindenre kiterjedően elemzi a szabadidősport értékteremtő tényezőit. Személyes élményeim alapján azt mondthatom, számomra a versenysport és a szabadidősport értékeinek aránya teljesen megfordult. Aktív versenyzői pályafutásom alatt az érték a verseny, az eredmény, a siker, az ezzel járó pénz volt. Akkoriban kinevettem azokat, akik “csak úgy” futkároznak, fitness edzésre járnak, mivel őszintén szólva nem tartottam túl sokra ezeket a mozgásformákat. Ma már egészen megváltozott a véleményem: jól esik munka utáni szellemi fáradtság után fizikailag is elfáradni, néha egyénileg, de leginkább a csoportos órák alkalmával!!!
    Itt be is kapcsolnám a munkahelyi sportot. Az EMMI munkahelyi sport programjához egyre többen kapcsolódnak, ahol a munkavállalók és hozzátartozói is igénybe vehetik a sportkártya, vagy az all you can move sportpass által kínált termek szolgáltatásait. Én az AYCM kártyával rengeteg mozgásformát kipróbálhattam/tok, persze van/volt olyan, ami egyáltalán nem jött be. Tudomásom szerint, az említett kártyák lehetőségével egyre több munkáltató él, így a munkavállalók rendszeres testmozgása – ahogy a cikk is leírja – értéket teremt(het) a munkáltató számára.
    A társadalmi felelősségvállalást nagyon jó dolognak tartom, ugyanakkor 1-2 cég – véleményem szerint – ezzel kívánja kompenzálni az általa előállított egészségtelen élelmiszereket.
    És amit személy szerint a legfontosabbnak tartok: a cikk leírja, hogy már születéskor csökken a várható életkor. Úgy gondolom, itt jön be a szülők, pedagógusok, testnevelők felelőssége. Fontosnak tartom, hogy a gyermekek már óvodás korban szeressék és szokják meg a testmozgást, a sportot, így hosszú távon többen maradhatnak a rendszeres sportolás mellett (értékteremtés!!!).
    H-P Ivett

Vélemény, hozzászólás?