Sport vagy Politika?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A magyar nemzeti futballválogatott nemrégiben hősies csatában értekés győzelmet aratott a már-már mumusként emlegetett svéd együttes felett,  a héten pedig határozott játékkal legyőzték Moldávia válogatottját. Amennyiben a svédek az elkövetkezendő két mérkőzésük alatt négy, vagy annál több pontot veszítenek, mi pedig legyőzzük hazai pályán a finn válogatottat, a magyar csapat  25 év után ismét megmérkőzhet a nemzetközi porondon. A csapat tagjai minden elismerést megérdemelnek mindenekelőtt azért, mert a játékosok a selejtező összes mérkőzése alatt az utolsó pillanatig, minden erejüket bedobva küzdöttek a győzelemért, nagy örömet okozva ezzel nem csak a sportot kedvelő szurkolóknak, de az egész országnak egyaránt.


 


A svéd mérkőzés után Egervári Sándor, a válogatott szövetségi kapitánya így nyilatkozott az újságíróknak: „jó volt ma magyarnak lenni, vannak értékeink amelyekre támaszkodhatunk”. Vagy: nagyszerű volt látni ezt a csapatot, a végén már nagyon fáradtan is győzelemre játszani”. A találkozót követően Magyarország Miniszterelnöke, Orbán Viktor is megszólalt, akit az MR1 Kossuth Rádió riportere, Hajdú B. István így kérdezett: „mikor volt olyan tétmeccs, hogy 11-est hibáztunk  döntetlennél, és mégis volt erőnk felállni és győztünk; azt hiszem régen lehetett, hangzott rá a válasz. A magyar csapat valóban nagyszerű teljesítményt nyújtva győzte le a svédeket, azonban  a kijelentések az esemény – tegyük hozzá kimagasló – sportértékén mintha kissé túlmutató üzenetet is tartalmaztak volna. A sport óriási népszerűsége miatt hagyományos társadalmi funkcióin felül (pl. szórakoztató, jellemformáló, egészségmegőrző, nevelő) kitűnően alkalmas a nemzeti kohézió erősítésére, a közösségek formálására, sőt politikai célokra egyaránt. Milyen veszélyeket rejt azonban, ha a sport egy-egy funkciója túl nagy szerepet kap a többihez képest?


 


A sport és a politika összefonódása nem új keletű, története egészen a modern sport kialakulásáig nyúlik vissza. A 19. század végére a gazdasági élet szereplői felismerték azt, hogy a sport nem csak egészségmegőrző és jellemnevelő eszköz, hanem a sportesemények látványosságával és rekordszenzációival „foglalkoztatni” lehet az urbanizált tömegek gondolkodását. Ezzel indult el a sport üzletté válásának folyamata, amelynek legfőbb jellemzőjévé a nézői érdeklődés, tehát a passzív sportfogyasztás vált. A sport átalakulása azt eredményezte, hogy a hagyományos funkciói  tovább bővültek. A hidegháború éveiben a keleti-európai országok vezetői a sportot civil jellegétől megfosztva központi irányítás alá vonták és markáns nemzetépítő, integrációs, valamint nemzetközi elismertetői funkciói által a szocialista rendszer életképességének demonstrálásának egyik fontos eszközeként használták. A sportnak ezeket a vonásait természetesen a másik fél is szívesen alkalmazta, noha igyekeztek ezt a „szocialista sport” sajátjaként beállítani. A „ping-pong diplomácia” kifejezés akkor vált ismertté, amikor 1971-ben az amerikai asztalitenisz csapat érkezett Kínába, amellyel az USA akkoriban nem tartott diplomáciai kapcsolatot. A kínai vezetők által az amerikai sportolók felé nyújtott baráti gesztusok indították el azt a folyamatot, amely később Nixon amerikai elnök történelmi erejű kínai látogatásához vezetett. Hazánkban a rendszerváltást követően, amikor az 1989. évi II törvény ismét lehetővé tette a sport önálló működését, a megváltozott körülményekhez mind a köztudat, mind a sportvezetők igen lassan alkalmazkodtak. Az állam a sportéletből való részleges kivonulásával a legfőbb problémát minden bizonnyal a finanszírozás kérdése jelentette. Részben ennek köszönhetően a sport területén működő civil szervezetek az állami támogatások érdekében szoros kapcsolatokat tartottak fel a pénzek elosztásáért felelős politikai vezetőkkel, ami egyrészt az újonnan kialakult civil szféra részleges állami függőségének fennmaradását, másrészt a politika túlzott befolyását eredményezte a sportéletbe. Ki ne emlékezne például Torgyán József korábbi kisgazda elnök szerepvállalására a legnépszerűbb magyar futballklub életében? Ki ne hallana manapság is a neves klubok (pl. MTK, Debrecen, Videoton, vagy az Újpest) és közismert politikai szereplők közötti kapcsolatokról? Mi a veszélye azonban annak, ha a sport nem képes az önálló működésre?


 


Nem szabad elfeledni azt, hogy a sport eredetét tekintve civil tevékenység annak ellenére, hogy az állam sokhelyütt támogatja annak működését. A civil szféra jól működő demokráciákban kiegyensúlyozza a hatalmat az állam és a társadalom között, ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének megítélése révén, valamint fontos közvetítő szerepet tölt be az állam és a társadalom között. Az állami beavatkozással a sport tiszta önszabályozása megszűnt, az üzleti érdekek előtérbe kerülésével pedig a sportnak kialakult egy sajátos állami, civil és üzleti sajátosságokkal kevert igazgatási és finanszírozási rendszere. A probléma az, hogy amennyiben a civil szféra nem képes az autonóm működésre, nem képes kellőképpen betölteni azon lényeges társadalmi és gazdasági (pl. közösség és személyiségformáló, nevelő, egészségmegőrző, példakép, vagy éppen munkahelyteremtő) funkcióit, amelyek elengedhetetlen elemei a sport működésének. Ne felejtsük el tehát azt, hogy a pályákon elért eredmények azon túl, hogy kitűnő és szükséges eszköze a nemzeti kohézió erősítésének, mindenekelőtt sportérték! A sport és a társadalom érdekében egyaránt fontos az, hogy a szurkolók a nemzeti érzelmeiken túl a sport szeretete miatt, a szórakozás igényével látogassanak ki a mérkőzésekre, hogy ezáltal minél több fiatal szeresse meg – nézni vagy űzni – a sportot, váljon egészséges sportolóvá és sportot szerető nézővé.  


 


Csak így tovább fiúk, hajrá Magyarok!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?