Test és lélek: A keleti harcművészetekről

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Amikor az európaiak még a folyómentén tanulták az állattenyésztés alapjait, addigra a keletiek már kialakították a legősibb küzdősportjaikat, harcművészeti ágazataikat. A legtöbb sportág legalább ezer éves múlttal rendelkezik.

A küzdősportok – a teljesség igénye nélkül

Keleti ágazatok: Aikido, Kenjutsu, Iaido, Karate, Kung-fu, Sumo, Taek won do, Hapkido, Kobudo, Ninjutsu, Thai-box, Judo, Kempo

Nem keleti ágazatok: Savate, Capoeira

Számos ágazatban rendeznek versenyt, sőt, akad olyan is, amely olimpiai sportág. A harcművészeteknek megvan a saját történetük és kultúrájuk. A legtöbb esetben tradícionális edzéseket tartanak az érdeklődők számára, ugyanakkor léteznek olyan dojo-k is, ahol a régi és az új út elegyét okítják. 

A harcművészeti ágazatoknál gyakran felmerül a kérdés: ez egy önvédelmi sportág? Én erre a kérdésre mindig azt szoktam válaszolni; ez egy értelmetlen kérdés, hiszen a harcművészet mindig azt a célt szolgálja, amelyre a felhasználója alkalmazza. Ha támadásra akarja felhasználni a tanultakat, akkor semmiképp nem önvédelmi; ez csupán értelmezés kérdése, hogy ki mire használja az edzéseken elsajátíott technikákat. Ezen a ponton el is érkeztünk a harcművészetek fő lényegéhez, vagyis hogy mit tud nyújtani egy ágazat.

A legtöbb vállfaj rendelkezik azzal a sajátossággal, hogy nem csak az edzőtermekben (dojo) kívánja meg az etikus viselkedést, hanem egyfajta életszemléletet ad, amelyet az élet minden pillanatában alkalmazni kell. A karatékák és más ágazat képviselői egy komplex életmódot váltanak, amikor haladóbb szintre jutnak. A szintemelkedés elsősorban spirituális, nem materiális. Ez azt jelenti, hogy ugyan vannak “rangjelzések” az ágazatokban, ugyanakkor nem az övszín számít, vagy a velejáró (esetleges) kyu vagy dan-fokozat. 

Ahhoz, hogy maximálisan elsajátítsunk egy ilyen keleti harcművészeti ágazat mentalitását, mindenképp el kell menni meglátogatni az edzést, be kell szállni és járni kell rendszeresen. Az edzések folyamán olyan gyakorlatokat oktatnak, amelyek segítségével meg lehet állni a helyünket a világban. Továbbá az is nagy előnye a tréningeknek, hogy önbizalmat adnak és általuk csökken a stressz.

A japán harcművészeti ágazatok egy részében a vizsgák rendkívül kemények, hiszen tartalmaznak erőnléti gyakorlatokat, katákat és kumitét is. Egy vizsgázónak akár 20-30 ellenféllel is meg kell küzdenie egymás után. Gyakorlati tapasztalat, hogy miután elérte a vizsgázó a holtpontot, akár egy kezdő is képes felé kerekedni, hiába feketeöves adott esetben a vizsgázó.

Az edzésekhez hozzátartoznak az egészséges dolgok is, mint például a jóga és a meditáció. Ezen gyakorlatok során elsődleges szerepet kap a türelem, a nyugalom és mindenekelőtt a légzés. A légzés az élet egyik alapegysége, ha nem tanul meg egy tanítvány jól lélegezni, akkor nagyon könnyen visszaüthet. 

Összességében el lehet mondani, hogy egy keleti harcművészeti ágazat kitanulása, az ott tanított értékek maximális elsajátítása és alkamazása az élet minden pillanatában 180°-os fordulatot jelenthet az emberek életében. Úgy gondolom, hogy a tradícionális értékeket tanító ágazatokra szükség van a mai világban, amikor a becsület eszméje már-már kiveszni látszik. 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?