A legnagyobbak is megszegték a szabályokat

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tudományok legnagyobbjai sohasem lépték át a becsületesség határait. Sajnos ez a valóságban nem így van. Tudománytörténeti kutatások feltárták, hogy számtalan nagy tudós bizony követett el szakmai, etikai hibákat.

Ma már mindenki tudja, hogy bizony tévedésen alapult Ptolemaiosz görög csillagász geocentrikus elmélete, mely szerint a világmindenség középpontja a Föld, és minden más égitest körülötte kering. Elméletének helytelensége a kutatások alapján abból adódott, hogy Ptolemaiosz egy másik csillagász Hipparkhosz (Kr. e. 2. sz.) leírásaira alapozta tanait, így geocentrikus elmélete bizonyításához nem végzett valódi felméréseket.

Szintén etikátlannak mondható a biológiai fejlődéselmélet megalkotójának, Darwinnak plagizálási ügye is. Többen is megkérdőjelezték, hogy csupán az ő elméjében született volna meg a fajok eredetének gondolata, hiszen műve megjelenése előtt már mások is foglalkozta ezzel a témával. A plágium gyanújába keveredett Darwin később pótolta mulasztását és elismerte, hogy mások is megfogalmazták már ugyan ezeket a nézeteket. Azonban tettével csalódást okozott a kor tudományos társadalmának. A plagizálás azóta is számtalan tudós, művész, politikus estében előfordult már. Volt közöttük Nobel-díjas, köztársasági elnök, és még író is.

R. A. Millikan amerikai fizikus 1923-ban az elektron elektromos töltését tette mérhetővé, majd felfedezéséért Nobel-díjat kapott. A kísérleteket tanítványával, H. Fletcherrel végezte. Millikan sokáig vízcseppekkel próbálta meg elvégezni a vizsgálatokat, míg nem tanítványa felhívta a figyelmét egy aprónak tűnő részletre, mely alapján a vizet olajcseppekre cserélték ki. A mérések eredménnyel jártak, és Milliken Nobel-díjat kapott. Azt azonban elfelejtette közölni a tudományos társadalommal, hogy az ötlet mely lehetővé tette a mérések sikerességét nem tőle, hanem tanítványától származott.

A tévedések előfordulása annak ellenére is bekövetkezhet, hogy szerencsére nemzetközi szervezetek vizsgálják a fizikai és kémiai adatok „valódiságát”. Általában csak akkor lehet egy adatot valósnak tekinteni, ha azt legalább két független laboratórium is megerősít. Az minősül tehát etikailag is elfogadható eredménynek, amit az ellenőrző bizottság független vizsgálatai is alátámasztanak.

Hibák azonban mégis léteznek, ezt el kell fogadnunk.

Darwin esete másra is felhívhatja a figyelmünket, hiszen évekig elfogadott tényként kezeltük, az evolúció elméletét, ma mégis egyre többet hallani arról, hogy mégsem ad magyarázatot minden egyes faj eredetére ez a tudományos megállapítás. (A természet IQ-ja http://iqfilm.hu/) Darwin: A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása című műve 150 éve jelent meg, és úgy látszik, egy igaznak hitt tudományos megállapítás mégsem állja meg a helyét?

Most már csak az a kérdés, hogy ezek a mesterek tudhattak az elkövetett hibáikról, vagy belenyugodva tévedésükbe szándékosan vezették félre a tudományos társadalmat, és így az emberiséget is? Nehéz erre választ találni.

Szerencsére vannak tudósok, akik nem félnek megcáfolni saját eredményeiket, nézeteiket. Stephen Hawking korunk egyik legnagyobb elméleti fizikusa, matematikusa is megtette ezt. Az idő rövid története című nagysikerű művében kifejti, hogy a tudomány egyik legnagyobb vívmánya lesz, ha az egyesített elméletet sikerül megalkotni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Véleménye szerint, ez az elmélet segít megismerni Isten gondolatait is. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk – mert akkor megismerjük Isten gondolatait.” Tehát, 1998-ban a könyv kiadásakor, Hawking úgy gondolta, hogy ez az elmélet magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy milyen logika alapján jött létre a a világegyetem, mely egyben Isten gondolata is. Írásai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hitt Istenben, és kutatta azt a logikát mellyel Isten a világot megalkotta. 

2010-ben „The Grand Design” című művében azonban cáfolta addigi eredményeit, és kijelentette: létezik „spontán teremtés” és „Nem szükséges Istent bevonni ahhoz… hogy működjön az univerzum”.

Nos, kinek és mikor higgyük el a valóságot?

Mai világunkban hajlamosak vagyunk mindent elhinni, pusztán azért mert tőlünk „okosabb” ember mondta, publikálta. Egy téves kutatásra alapozott gondolatmenet el is távolíthatja az emberiséget a valódi igazságtól.

Ezek tudatában feltehetjük a kérdést:

  • a matematikában valóban nem lehet osztani nullával? 
  • a párhuzamos egyenesek a végtelenben találkoznak?
  • valóban azt látjuk a világból, ami az igazság?

Az igazán nagy tudósok beismerik tévedéseiket, és korrigálják hibáikat. Kritikusnak lenni mindig könnyebb másokkal, mint saját magunkkal, hiszen sokszor fel sem ismerjük saját hibáinkat. Egy kívülálló nagyobb rálátással rendelkezik a dolgok valódiságát illetően, mint az, aki egy részletet vizsgál, és már nem érzékeli az összefüggéseket. Tévedéseink beismerése, mások tévedéseinek felismerése sok új dologra világíthat rá, melyeket ezek nélkül a „hibák” nélkül talán meg sem látnánk. Az emberiség fejlődésének egyik mozgató rugója, sokszor ezeken az etikátlannak mondott tévedésekből táplálkozik.

 

Forrás: 

Fotó: Charles Darwin’s Greatest Experiment http://gardenofeaden.blogspot.hu/2011/08/charles-darwins-greatest-experiment.html

Fekete László (2004): Kortárs etika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 214-215. o.

Felfedezések.hu: Hitbeli tények – Isten létezésére van racionális magyarázat?

http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=6&id=167

Mandiner: Hawking cáfolja Istent. http://mandiner.hu/cikk/20100903_hawking_cafolja_istent

Magyar Katolikus LexikonPtolemaioszi világkép http://lexikon.katolikus.hu/P/ptolemaioszi%20vil%C3%A1gk%C3%A9p.html

Dr. Beck Mihály: Tévedés a tudományban http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/szkeptikus/beck1.html

Wikipédia: Charles Darwin http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Darwin

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

18 hozzászólás

  1. baranyangela24 szerint:

    Igen, tényleg személyeskedés a vita, és elnézést is kérek érte. De utólag már nem akartam törölni semmit a oldalról. Úgy éreztem olyan őszintén jött belőlem, amit felvállalhatok, még akkor is ha később már lehet, hogy teljesen máshogy nyilatkoznék a témában. A bolg írásaim közül ez csak egy szárnypróbálgatás volt, talán ez volt a második írás amit írtam az oldalon. Sokat tanultam belőle. Főleg azt, hogy a személyeskedés, saját véleményhez való merev ragaszkodásnak nincs értelme, mert ugyan azt a hibát követem el én is, mint amiről a cikkben írtam.
    A kritikát el kell tudni fogadni, és nem kell minden áron bizonygatni a magunk igazát. Attól, hogy van akinek nem tetszik egy írás, még másnak talán mond valami hasznosat. Személyeskedésnek semmi helye itt az oldalon, de szerintem sok kezdő blogíró bele esik ebbe a hibába. Ezért is jó blogokat írni, sokat tanul-unk-tam belőle.

  2. szabo.tamas szerint:

    A gondolkodó embereknek már csak az a tulajdonságuk, hogy ezek a kérdések érdeklik őket…
    Úgy érzem, a cikk (egyébként sikeresen) arra próbálja irányítani a figyelemet, hogy mai korunk felkent papjai a tudósok, de hogy ők is követnek el hibákat, amik többféle síkon megnyilatkozhatnak. Mind módszertani (Ptolemaiosz), mind etikai-erkölcsi (Darwin) vagy létkérdésre vonatkozóan, mint Isten léte (Hawking). Utóbbiban, mint Isten léte például tudósoknak megnyilatkozni ugyanolyan ostobaság, mint papoknak tudományos témákban. A vallás hit kérdése. Igaz, Hawking nem kizárólagossággal állított valamit, inkább csak szűkített egy nyitott kérdést, amely kérdést viszont nem neki kell megválaszolni.
    E tudósok közül mielőtt valaki ebbe is beleköt, nyilvánvaló, hogy csak Hawking él, ám a mai szemlélet az, ami a tudósokat vallási áhítattal tiszteli.Ugyanakkor a tudósok egész serege (hiszen a felvilágosodás korában átadtuk nekik a fáklyavivő szerepet) járult hozzá, hogy ma bolygónk a tönk szélén áll, lassan feléljük erőforrásainkat és tönkretesszük a környezetet.
    A fentebbi vitát olvasva sajnos meg kell állapítanom, hogy jó része személyeskedés, ami méltatlan mind a témához, mind az oldalhoz.

  3. satas szerint:

    Érdemes tudni – bár a mai források erről általában nem tesznek említést – hogy a Kopernikusz előtti korokban, amikor csillagokról és bolygókról beszéltek, nem feltétlen az általunk ismert fizikai világ égitesteire gondoltak. Amikor azt mondták, a Föld van a középpontban és körülötte a bolygók, nem a fizikai elrendeződésre gondoltak, hanem az éteri világról beszéltek. Hogy pontosan mit jelent ez és hogyan értették, túl hosszú lenne itt és most elmagyarázni és több területet kellene érinteni, de vannak források, ahol utána lehet nézni.

  4. baranyangela24 szerint:

    Az iskolában oktatott matematika, és a valóság között óriási különbség van. Ahhoz, hogy megértsük a valóságot, dimenzió ugrásra van szükség. Ez nem olyan misztikus mint amilyennek első hallásra tűnik. Tavaly nyáron értettem meg én is, hogy a matematikában tanított, axiómának hitt dolgok valójában az igazságnak csak egy parányi piciny részei. A valósában nincsenek lehetetlenek, és nullával is bátran eloszthatunk bármint. Ez itt nem a reklám helye, de a tisztán látáshoz engem sokban hozzásegített a http://www.4dzona.hu/. Ajánlom neked is, ha érdekel az eddig ismeretlennek hitt dolgok felismerése.

  5. baranyangela24 szerint:

    Örülök, ha sokakban elindít egy gondolatot ez a cikk arról, hogy mi is az etika, annak ellenére, hogy nem is az etika értelmezéséről szól. A hozzászólások alapján azt kell hogy mondjam, ahány ember annyi féle vélemény ebben a témában. Az etika tehát mindenkinek mást jelent? Ez szomorú, mert akkor nem tudjuk rámondani semmire sem azt, hogy ez etikus vagy sem, hiszen a kérdés eldöntését attól tesszük függővé, hogy ki akarja eldönteni. Nekem erről az jut eszembe, hogy mindig a szívünkre kell hallgatni, mert az elménk sokszor félrevezet minket.

  6. Mészáros András blogja a környezetről szerint:

    Mit gondolok én erről a cikkről? Balázs kérésére neki már leírtam e-mailben, most itt is közzéteszem:

    Ptolemaiosz: ez szakmai hiba, nem etikai kérdés. Szakmailag súlyos hiba, hogy nem végzett méréseket, megfigyeléseket, de semmi köze az etikához.
    Darwin és a plágium: voltak saját megfigyelései is, de a forrásmegjelölés tényleg fontos etikai kérdés, és súlyos etikai hiba, ha valaki plagizál. Nem egészen értem, hogy a későbbi eseteket (pl. olyan aktuálpolitikai kérdéseket, mint a volt köztársasági elnök plágiuma) miért kellett belekeverni a cikkbe, elég lett volna Darwinról írni.
    Millikan: hiba volt nem megnevezni a tanítványát. Ez is egy plágiumszerű dolog. Más kérdés, hogy kísérletvezetőként így is, úgy is ő kapta volna a Nobel-díjat, legfljebb megosztotta volna a tanítványával… Egyébként miből derült ki, hogy a tanítvány ötlete volt az olajcsepp?
    Ellenőrzés, független laboratóriumok mérései: valóban ezt tekintik megbízható eredménynek, és ez így helyes, de ez sem etikai, hanem szakmai kérdés.
    Az evolúció nem ad magyarázatot minden egyes faj eredetére? Ebből nekem hiányoznak a konkrétumok. Lehet, hogy nem tökéletes az elmélet, de abban nem lehet hiba, hogy a fajok egymásból alakultak ki (ezt a folyamatot mai fajok esetében is meg lehet figyelni, pl. vöröshasú és sárgahasú unka szétválása), inkább csak nem tisztázott még, hogy egyes fajok hogyan és miből alakultak ki, vannak még hiányzó láncszemek. Nekem csak egy kérdésem van ebben a témakörben. Ha a géntechnológia eljut az új fajok előállításáig, akkor ezt a folyamatot vajon evolúciónak, teremtésnek, vagy valami másnak nevezzük-e? Megnéztem a kis 2 perces filmelőzetest is, és érdekes kérdéseket vet fel a film, hogy mit honnan tudnak az állatok. Nekem is van ilyen kérdésem. Honnan tudja a kis fecske ott Afrikában, hogy itt, Magyarországon mikor lesz jó idő, mikor kell hazaindulni? De az, hogy ilyen kérdések felmerülnek, szerintem nem cáfolja az evolúciót. Ugyanis feltehetjük ezt a kérdést evolucionista és kreacionista módon is. És ha egy kérdést feltehetünk egy elmélet rendszerében, az azt jelenti, hogy a válasz sem mond ellent az elméletnek, tehát a kérdés felmerülése nem cáfolja az elméletet. (Ez a mondat nagyon filozofikus volt, és nem is egyszerű, de remélem érthető…) Az evolucionista kérdésfeltevés: Hogyan és milyen lépések során rögzítette az evolúció az állatok gondolkodásában ezeket az ismereteket? Tanult vagy veleszületett képességek ezek? (Pl. csak a fiatal madarak mennek Alaszkából Ausztráliába ösztönösen? Vagy megy velük néhány öreg is, akik mutatják az utat?) A kreacionista kérdésfeltevés: Milyen teremtő erő, hogyan és miért rögzítette ezeket a tudnivalókat az állatok fejében? (Nincs is igazi különbség, csak az “evolúció” és a “teremtő erő” szavakat kell kicserélni…)
    Stephen Hawking és Isten: ez a “megértjük Isten gondolkodását” azt jelenti, hogy “megértjük a világ keletkezését”, nem feltétlenül az istenhit jele, inkább csak egy szófordulat. Nem mond semmit arról, hogy hisz-e Istenben Stephen Hawking vagy nem… Ahogy a későbbi nézete is csak azt mondja, hogy Isten nélkül is megérthető a világ. Nem mondja azt sem, hogy van, azt sem, hogy nincs, csak annyit mond, hogy a világ megértéséhez nincs rá szükség. De az is elképzelhető természetesen, hogy Hawking először hívő volt (ami semmit nem von le az ő tudományos értékéből, sok nagy tudós hitt Istenben), aztán a fizikai kutatásai hatására ateistává vált, mert úgy érezte, hogy a kutatásai cáfolják Isten létét és a teremtést. Ezzel sincs semmi baj, ez nem etikai kérdés, nem is egészen szakmai, inkább személyes, világnézeti téma.
    “Nos, kinek és mikor higgyük el a valóságot?” Ami itt kezdődik, azzal egyetértek. A kérdésekre a válaszom:
    A matematikában nem lehet osztani nullával, mert a matematika szabályai, axiómái ezt kizárják. Más kérdés persze, hogy igaz-e a matematika és a valóságban sem lehet-e nullával osztani, de erre csak annyit tudok válaszolni, hogy a matematika az emberiség eddigi tapasztalatai alapján igaznak bizonyult, de akármilyen – eddig igaznak bizonyult – tudomány akármikor megcáfolható az új tények tükrében.
    A párhuzamosok a végtelenben találkoznak… Mi a kérdés lényege? Hogy valóban találkoznak-e a végtelenben vagy még ott sem? Vagy hogy tényleg csak a végtelenben találkoznak és nem előbb? A második a könnyebb kérdés, arra tudok válaszolni. Ha valahol találkoznak, akkor biztosan csak a végtelenben, véges távolságon belül nem, hiszen akkor nem párhuzamosnak, hanem metsző egyeneseknek hívnánk őket. De hogy a végtelenben találkoznak-e vagy nem, arra nehezebb válaszolni. Szerintem nem, mert a párhuzamosok közti távolság állandó. Tehát a végtelenben is állandó ez a távolság, vagyis nem találkoznak még ott sem. Ez a szófordulat, hogy “a párhuzamosok a végtelenben találkoznak” inkább csak legenda.
    Valóban azt látjuk a világból, ami az igazság? Na, ez egy érdekes kérdés, erre sajnos senki nem tud válaszolni… Erre nem is létezik válasz szerintem. Léteznie kell abszolút igazságnak, különben nem működne a világ. Ez tény. De én abban hiszek (és ez tényleg csak hit kérdése, nem tudom, hogy lehet-e erre objektíven válaszolni), hogy ezt az abszolút igazságot csak egy tökéletes lény érheti el, mi, tökéletlen emberek soha, de tetszőlegesen közel juthatunk hozzá, és reményeim szerint minden pillanatban, minden újabb tény megismerésével és magyarázatával egyre közelebb jutunk hozzá.

    Amúgy a cikk nagyon érdekes, csak összemosódnak benne a szakmai és etikai hibák. A nagy gondolkodóknak a cikkben leírt hibái tényleg hibák, és szerintem is érdemes kételkedni, bizonyítékokat keresni, de a leírt hibák egy részének semmi köze nincs a szabályokhoz, az etikához, vannak köztük etikailag semleges szakmai tévedések, és etikai hibák is, de utóbbiak semmit nem vonnak le a felfedezés szakmai értékéből. A mérés eredménye nem azon múlik, hogy ki javasolta az olajcseppeket vízcseppek helyett, bár kétségtelenül etikátlan a tanítvány nevét elhallgatni. Olyan hibát viszont nem láttam a cikkben, ami szakmailag és etikailag is kifogásolható, ez is azt mutatja, hogy a szakmai és etikai kérdések általában függetlenek egymástól, bár mindkettő nagyon fontos lenne.

  7. andorbalazs87 szerint:

    Kedves Angéla!

    Én nem látok érdemi különbséget köztünk az erkölcsi felfogásunk kialakításának módszerében.
    Azt írja, hogy mindenféle vallásból válogat, és kiválogatja a maga számára szimpatikus elemeket. Én rám is sok minden van hatással, gondolataim sok helyről adódnak. Egy csomó vallási kijelentéssel is azonosulni tudok. De ebben nincs semmi meglepő. A vallások is az ember “alaptermészetére” alapszanak. De sok vallási elemmel meg nem értek egyet, sőt rossznak tartom. Ahogy maga is.
    Az egyetlen különbség, hogy maga önigazolásképpen, önmegerősítésként valamiféle istennek tulajdonítja a saját véleményét. Egyfajta felelősségáthárítás ez. Persze valószínűleg nem tudatos. Talán ezzel nincs is baj, de mondjuk egy adott erkölcsi kérdés esetén számomra irreleváns, hogy erre hivatkozik valaki.
    A filmet még mindig nem néztem meg, de beleolvasgattam a könyvbe. El lehet gondolkodni azokon amiket ír, de szerintem nagyon sok esetben túl egyszerű modelleket állít fel a dolgokról. Ezek nem mindenkit elégítenek ki.

  8. andorbalazs87 szerint:

    Kedves Angéla!

    Bocsánat, nem tudtam, hogy nem tudja közzétenni a hozzászólásokat.
    Megpróbálok segíteni, először nekem se ment.
    Az új hozzászólást ilyen rózsaszínűnek látja. Ennek az alján rá kell kattintani arra, hogy “szerkesztés”.
    Ekkor a megnyíló oldalon a “Hozzászólás szerkesztése” cím alatt lesz egy olyan, hogy “Beállítások”. Erre kattintva új lehetőségek ugranak elő. Itt a “Rejtett” helyett a “Közzétéve” opciót kell bejelölni.
    Ezután már csak a kicsit lejjebb található “mentés” gombra kell kattintani.

    Remélem sikerül majd így, és tudtam segíteni. Elég körülményes, jövőre megújuló rendszert ígérnek, nem tudom az milyen lesz. Talán jobb.

    üdv. Balázs

  9. baranyangela24 szerint:

    Nem tudom közzétenni, nem engedi a rendszer. Valószínű, hogy a moderálást irányító személy teszi láthatóvá. De ha én csinálok valamit rosszul, akkor elnézést. Kérdés, hogyan lehet közzétenni a hozzászólásokat?

Vélemény, hozzászólás?