Főoldal » a fagyöngy…

a fagyöngy…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A napok óta tartó havazás ma délelőtt abbamaradt, és ismét sikerült egy jó nagy hólapátolást rendezni a házunk körül és természetesen az utcán is (ha közlekedni akarunk). Aztán délutánra elővette a kellemesebbik arcát február, egy kis kirándulásra csábított :) Leginkább levegőzni kellett már egy jót, az elmúlt pár nap kényszerű szobafogsága után (a hólapátolósdit nem számítom ide, mint szükséges rosszat)

Míg készülődtem és akksikat cseréltem a fényképezőgépemben, eszembe jutott az Alföldön – Békés megyében élő Laci barátom egy régi mondata, amit egy fotómhoz fűzött: “Nagyon szép, mifelénk nincs, de régen mikor utaztam a Dunántúlon láttam, hogy a fák lombjában valami gömbölyű, fura valami van. :)”

Nagyon reméltem, hogy nem potyogott még le a termése, mert nemrégiben a szomszédos iskola udvarában találtam ezeket a gömbölyű, fura valamiket…. a Sárga fagyöngyöt.

A sárga fagyöngy (Loranthus) – a Loranthaceae családba tartozó nemzetség, mely élősködő növényeket foglal magába. A közismert fehér fagyönggyel szemben ez a faj nem örökzöld, hanem lombhullató.

A szűken értelmezett Loranthus europaeus Közép-Európában és Kisázsiában terjedt el, de a tágabban értelmezett faj képviselői Afrikában és Ázsiában is honosak. Gyakran tölgyfákon (Quercus sp.) élősködnek. Sárga bogyóiban egyetlen mag van, ezt madarak terjesztik. Hazánkban ritkább, mint a Fehér fagyöngy.

Terméséből régen enyvet készítettek, mely egy ragacsos ragasztószerű anyag volt. Legfőképpen a következő fafajokon találhatóak meg: Kocsánytalan tölgy, Kocsányos tölgy, Csertölgy, de természetesen más tölgyfákon is megtalálható, viszont más fafajokon csak nagyon ritka esetekben. Fakínnak is nevezik. Élősködő. A madarak szeretik, főleg a Léprigó, és ahogy elviszi a termését egyik fáról a másikra a fák ágain maradhat néhány mag, így szaporodik.

Biztosan hallottatok már arról a szokásról, hogy az emberek a fagyöngy alatt csókolják meg egymást. Miért is van ez?
A szokás eredete a skandináv mitológiába nyúlik vissza.

Balder, a délceg és daliás isten figyelmeztetést kapott, hogy vigyázzon, mert az életére törnek. Frigg, az isten anyja minden élőlénnyel megígértette, hogy nem fogják bántani a fiát, így próbálta megóvni Baldert. A jelentéktelen külsejű fagyöngy azonban elkerülte figyelmét.

Loki, az ártó isten észrevette Frigg mulasztását, és gonosz céljainak szolgálatába állította. AValhallában bált rendeztek az istenek, amire Loki is elment, hívatlanul. Elrejtőzött, és figyelte az istenek mulatozását: tréfából nyíllal lövöldöztek Balderra. Loki igencsak meglepődött azon, hogy az isten egyáltalán nem sebesül meg a nyilaktól, lévén sebezhetetlen. A gonosz isten, aki mindig csak azt kereste, hol árthat, fagyöngyből készített nyíllal lőtt Balderra, így aztán meg is ölte.
A többi isten szörnyen megharagudott a fagyöngyre, amiért kioltotta szeretett istenük életét. Megengedték Friggnek, hogy tegyen a növénnyel, amit akar. Frigg azonban, a szeretet istennője nem akarta bántani a növényt, hanem a szeretet jelképévé tette, és azt kérte, hogy akik megállnak alatta, csókolják meg egymást a szeretet és megbocsájtás jeléül.

„Az angolok is fehér fagyöngy alatt csókolóznak, Magyarországon viszont sokkal gyakoribb a sárga fagyöngy, amely lombhullató növény. Míg a fehér fagyöngy vagy 30 fafajon megtelepszik, a sárga sokkal jobban megválogatja gazdanövényét. Jellemzően a tölgyfákat kínozza.

A sárga fagyöngyöt régebben “fakínnak” vagy “fanyűgnek” nevezték. Élődi fagyöngynek másnéven, tulajdonképpen ezek az elnevezések is világosan mutatják, hogy a fának nem egy öröm hogyha megtelepszik rajta ez a növény, mindenképpen meggyötri a gazdanövényt a sárga fagyöngy is, persze a fehér fagyönggyel és a többi félélősködővel egyetemben.

….a Kárpát-medencében csak két fagyöngyünk van, de a fagyöngyfélék családjába 1400 faj tartozik. Legtöbbjük a déli féltekénél. Az ünnepek előtt idézzük fel a legkülönösebbet.

Egész hatalmas fává nő, és olyan mint hogyha önálló életet élne, merthogy törzse van, és a talajból nő ki. Ez a faj Ausztráliában él, gyönyörű aranysárga virágai vannak, és pont karácsony táján virágzik, és persze az angol származása az ausztrálok karácsonyfának nevezik ilyen módon. Elég álságos ez a csodálatos fagyöngy fa, ugyanis 100 méteres körzetében minden potenciális áldozat, amire a föld alatt rátalál szívó gyökereivel, azt mindent kiszipolyoz.” /dr. Szollát György, botanikus/

Csodatévő erőt, gyógyhatást tulajdonítanak neki (legalábbis fehér rokonának)

A csodatévő fagyöngy: Lásd itt: http://www.informed.hu/eletmod/wellness/fito/?article_id=87845

A Kolozsvárról indult költőt, Reményik Sándort is megihlette. Az 1918-ban megjelent első kötetének címadó verse a Fagyöngyök.

“Ha könny a gyöngy:

A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata,
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet üterére támad
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.”

_______________________

Ma délután pedig a vasasi havas Kiserdőt járva láttam, hogy sok helyen virít a Fakín, az öreg tölgyek koronájában…..


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?