Főoldal » A levéltetvek és a hangyák kapcsolata

A levéltetvek és a hangyák kapcsolata

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A levéltetvek tavasszal a zöld hajtások kifejlõdése után szoktak megjelenni. Az áttelelõ alakok létrehozzák a szárnyas nemzedékeket, melyek feladata a levéltetvek szétterjesztése. A növényeken megtelepedve újabb, már szárnyatlan levéltetû nemzedékek sorát hozzák létre. Az új egyedek telepben élnek, a levelek hátoldalán, és együtt is maradnak.      A levéltetvek zöld, barna, rózsaszín, szürke vagy fekete testû, 2-8 mm nagyságú, szúró-szívó szájszervû rovarok, melyek a levelet szívogatják (a nedvekkel táplálkoznak), ennek következtében a levelek torzulnak, összesodródnak, gyakran elszínezõdnek (alma, ribizke esetén megvörösödnek). Rendszeresen a hajtás csúcsi, tehát a legfiatalabb, gyenge, zsenge részét szokták megtámadni.

     Vannak olyan levéltetû-fajok, melyek csak egy növényfajon élnek (például a rózsa levéltetû), de számos levéltetû-faj egyedei migrálnak, azaz vándorolnak növényrõl növényre. Ez utóbbiak több növényfajon is élhetnek és  mindig a legzsengébb növényi részeket keresik, és azokra telepednek.

Táplálkozásuk során mézes váladékot választanak ki – ezt nevezik mézharmatnak – amit a hangyák megtalálnak, és elõszeretettel fogyasztanak. Ha bármilyen növényen erõs hangyavonulás figyelhetõ meg, azon biztosan megtalálhatók a levéltetû-telepek. De a méhek vagy a darazsak is látogathatják a bõséges mézharmatot. Gyakori, hogy a ragadós mézharmatra fekete színû gombabevonat telepedik: ezt nevezik korompenésznek.

A levéltetvek tavaszi megjelenésüktõl õszig élnek és károsítanak a növényeken.

A szívogatás okozta kártételen kívül a levéltetvek veszélyes növényi vírusokat is terjesztenek: a vírusfertõzött növény nedvébõl kiszívott vírust a következõ növénybe tovább viszik, és megfertõzik azt. Levéltetvek terjesztik a csonthájasok legelterjedtebb betegségét okozó szilva himlõ vírust vagy a lágyszárú zöldség- és dísznövények legismertebb vírusát, az uborka mozaik vírust.

A hangyák és levéltetvek barátságáról Szabó-Patay József megfigyelései alapján a következőket írja:

„Régóta ismeretes a hangyák és a levéltetvek közötti barátság. Csaknem mindenütt, ahol levéltetvek vannak, ott hangyákat is látunk. Ha megfigyeljük, hogy mit csinálnak a hangyák a levéltetvekkel, azt tapasztalhatjuk, hogy eleinte ide-oda járnak a növény nedvét szívogató tetvek között, a nélkül, hogy a tetvek róluk tudomást vennének. Majd azt látjuk, hogy az egyik hangya az egyik levéltetű hátulsó részénél megáll és csápjaival ütögetni, cirógatni kezdi a levéltetű hátát és potrohát. A levéltetű ezalatt teljesen nyugodtan ül egy ideig. Egyszerre csak megmozdul, felemeli a potrohát, amelynek végén aranysárga csepp jelenik meg. Erre várt a mögötte ülő hangya, s a cseppet nagy mohón felszürcsöli. A hangyáknak ezt a tevékenységét nevezték el fejésnek, a tetűt pedig ezen az alapon tehénnek. A hasonlat elég találó, mert úgy látszik első pillanatban, mintha a hangya csápjaival nyomná ki a tetű potrohából a hangyáknak kedves cseppet. A dolog azonban nem így van, hanem a hangya csápjaival csupán simogatja a tetű hátát és potrohát addig, amíg az ki nem engedi magából a várt nedvet. A hangyák simogatása kétségtelenül gyorsabb kiürítésre ösztönzi a tetveket. Ugyanis ha hangyák nincsenek mögöttük, akkor sokkal kevesebbszer könnyítik meg potrohukat. Ilyenkor másképpen is szabadulnak meg potrohuk felesleges tartalmától. Felemelik hátsórészüket és erős sugárban fecskendezik ki magukból a váladékot. Ez a váladék a levelek felületén mint ragyogó bevonat látható; ezt nevezik mézharmatnak.”
„A hangyák egyik tetűtől a másikhoz mennek s addig nem tágítanak egyiktől sem, amíg egy-egy aranysárga cseppel ki nem elégítette őket. Csak akkor hagyják ott a tetveket, ha ürülékükkel potrohukat szinte a szétpattanásig megtöltötték. Ilyenkor azután visszatérnek a hangyák a fészekbe, hogy az otthonlevőkkel megosszák a tetvek termelte táplálékot. A levéltetű ürüléke ugyanis sok cukrot és más tápláló anyagokat tartalmaz.”
(Forrás: Képek: saját készítés)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?