A világ legkisebb békáiról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az Új-Guinea szigetén honos Paedophryne nembe 6 nemrég felfedezett apró békafaj tartozik. A legkisebb faj hímjeinek 7.7 milliméteres átlagos testhosszával jó eséllyel pályázik a világ legkisebb gerinces állatának címére. A parányi szárazföldi békák léte érdekes kérdéseket vet fel a gerincesek szélső mérethatáraival kapcsolatban is.

A miniatürizálódás minden gerinces állatcsoport esetében drasztikus fiziológiai, ökológiai és viselkedésbeli változásokkal jár együtt. A Paedophryne amauensis felfedezéséig a Paedocypris progenetica nevű Indonéziában élő halfaj számított a legkisebb élő gerincesnek 8 milliméter körüli testhosszával. Több kutató feltételezte, hogy a gerincesek körében megfigyelhető legszélsőségesebb testméretek a vízi életmódhoz köthetőek, azonban az 5 különböző családba és 11 nembe tartozó 29 legkisebb békafaj mindegyike szárazföldi életmódot folytat.

A szűkszájúbékafélék (Microhylidae) családjaba tartozó Paedophryne nem évről-évre egyre apróbb békákkal bővült. Az elsőként leírt 2 faj közül a  P. kathismaptlox nősténye 10.9 mm, a Fergusson-szigeten élő P. oyatabu nősténye átlagosan 11.3 mm hosszúnak bizonyult. Hozzájuk képest is kicsinek számít a 2011-ben felfedezett P. dekot (8.8 mm) és a P. verrucosa (9.1 mm). A 2012-ben leírt 2 új faj közül a P. swiftorum a nagyobb (8.6 mm), a  rekordernek számító P.  amauensis (a képen) testmérete viszont nem éri el 8 millimétert. Mind a hat faj rendkívül kis elterjedési területen fordul elő Pápua Új-Guinea délkeleti részének kevéssé feltárt hegyvidékein. A fajok közül 4 szerepel a világ legkisebb kétéltűinek tízes listáján.

A legapróbb békák döntő többsége a farkatlan kétéltűeknél szokásos ebihal stádium kihagyásával közvetlenül fejlődik, termetesebb rokonaikhoz viszonyítva kisebb számú, nagyobb méretű petével szaporodik. Testfelépítésüket az egyszerűsödés jellemzi: a nagyobb fajokhoz képest kevesebb csigolyával, elcsökevényesedett ujjakkal és kevésbé csontosodott koponyával rendelkeznek. Az összes faj a trópusi hegyvidékek esőerdeinek avarszintjén él, relatívan nagy testfelületük miatt nedvesség hiányában gyorsan kiszáradnak. Testméretükből kifolyólag valószínűleg érzékenyek a gerinctelen ragadozók jelenlétére, ez magyarázhatja, hogy e fajok miért nem fordulnak elő a számukra potenciális veszélyt jelentő gerinctelenekben gazdagabb vizes élőhelyeken és síkvidéki esőerdőkben. A filogenetikai analízis alapján kijelenthető, hogy a Paedophryne nembe tartozó békafajok igen korán szétváltak egymástól, és hosszú ideje képezik fontos részét a trópusi esőerdők élővilágának. A különböző csoportokba tarozó apró békák egy olyan sajátos ökológiai fülkét foglalnak el, melynek léte korábban ismeretlen volt a tudomány számára.

Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Paedophryne

Kraus, F. (2010). “New genus of diminutive microhylid frogs from Papua New Guinea”. ZooKeys 48.

http://www.pensoft.net/J_FILES/1/articles/446/446-G-1-layout.pdf

Kraus, F. (2011). “At the lower size limit for tetrapods, two new species of the miniaturized frog genus Paedophryne (Anura, Microhylidae)”. ZooKeys 154.

http://www.pensoft.net/J_FILES/1/articles/1963/1963-G-3-layout.pdf

Rittmeyer, E. N.; Allison, A.; Gründler, M. C.; Thompson, D. K.; Austin, C. C. (2012). Etges, William J.. ed. “Ecological Guild Evolution and the Discovery of the World’s Smallest Vertebrate”. PLoS ONE 7.

http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0029797

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?