Népi időjóslás 2012 I. negyedévre

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezen a honlapon a 2011. 12. 13-tól Karácsony első napjáig megfigyelt időjárásból következtetett, nép-hagyomány szerinti 2012-es előrejelzésre találtam, mely alapján álljon itt az első negyedéves időjóslás 2012.  januártól márciusig (részletesen lásd a Galériában):

Január

Január első felében változóan felhős, hideg időre számíthatunk alkalmanként gyenge hószállingózással, havazással a hegyekben erősebb havazással. Lesznek olyan tartósan köddel borított helyek ahol napokig is megmarad a köd és napközben is 0°Cfok fölé alig melegszik a levegő. Január hónap összességében: helyenként nagymennyiségű csapadékra van kilátás, zömében hó. Igazán zord időre februárban számíthatunk.

Február

A néphagyomány szerinti megfigyelésekből ítélve február elején még tartogat a tél meglepetéseket. Gyakran lesz felhős az ég helyenként jelentős havazással, havas esővel, olykor hózáporral tarkított csapadékkal.

A hőmérséklet február első felében -5 °Cfok és2  °Cfok között ingadozik, majd február közepén igen hideg sarkvidéki levegő hozhat akár -8 °C fok körüli, illetve zugosabb helyeken az alatti hőmérséklettel. Február végén már ízelítőt kaphatunk  a tavasz leheletéből.

Március                                              

Márciusban már jobban érezteti magát a tavasz, csak reggelente lesznek a télre emlékeztető hőmérsékletek, de napsütésben bőven lesz részünk, csak néha fordul elő  jelentéktelen hózápor. A hónap vége felé már több napsütésben lesz részünk és kevés csapadék várható március végén.

Az előrejelzés az alábbi néphagyomány szerinti megfigyelésekre alapszik.

Január

„Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”

Már újév napjának időjárása jelez: ha ez az első nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, hogy jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj. Makár napja (jan. 2.) időjárása azt mutatja, hogy szeptemberben majd milyen idő lesz (ugyanolyan, mint Makárkor), s ha derült, megjósolja a jó gyümölcstermést. A következő jeles időjósnap a Vízkereszt (jan. 6.), a ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám,ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri, hogy zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben csapadékos tavaszt jelez. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt. Január 18. negyvenes időjósló nap, a mondás szerint: „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”. Január 22-ről közismert a népi tapasztalás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A tél közepe, Pál fordulása (jan. 29.) negyvenes napnak számít, azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntő haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz.

Február

„Zsuzsánna elpisálja a havat”

Böjtelő havának, a februárnak 2. napjáról úgy szól a régi versike: „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő, újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. A tavasz közeledtére a Bálint napi (febr. 14.) „veréblakodalom” a jel: a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke. A téli, a zimankós időjárás igazi végét azonban a Zsuzsánna napján (febr. 19.) megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisálja a havat”. A férfiembert, Mátyást és napját (febr. 24.) nem véletlenül illetik a jégtörő jelzővel. A megfigyelések szerint ugyanis: „Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Március

„Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget”

A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Franciska napja (márc. 9.) viszont magára a hónapra jelez: amilyen az idő ekkor, olyan lesz az egész március. A 10-dike még ennél is erősebb jósló: annak időjárásához hasonlít a következő negyven napé. Vetekszik a meleghozó Józseffel (márc. 19.), mivel az is negyvenes időjósló. A „Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget” igazát bizonygatók közül Benedek (márc. 21.) ugyancsak hosszabb távra jelez. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon dörög az ég, negyven napig szárazság következik. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25.) is felsorakozik a negyvenesek közé: ha ilyenkor megszólalnak a békák, a csízió szerint még negyven napig hidegre lehet számítani.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?