Főoldal » Pusztuljon a férgese!(?)

Pusztuljon a férgese!(?)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az elmúlt években a Mecseken meghalt egy erdő. Nem szépen lassan és nem magától. Mára tragikus képet mutatnak a Mecsek erdeiben a feketefenyők: a vékony tűlevelű ágak már nem zöldellnek, hanem barnán, kiszáradva meredeznek.

Az már korábban is kiderült, hogy gomba támadta meg őket, mostanra viszont rendkívül nagy a pusztítás. Ha valaki a TV-toronyhoz vagy az állatkerthez megy, akár az autóból is láthatja a megbarnult, elszáradt fenyőket – a gyalog kirándulók számára még megdöbbentőbb a kép.

A vizsgálatok kiderítették, hogy többféle gomba támadta meg a feketefenyőket, ez felborította a fák vízháztartását, s kiszáradtak. 2010 tavaszán mintegy 30 hektáros területen már a fenyők 70–80 százaléka fertőződött. Ráadásul a fekete fenyő a Mecsekben nem őshonos a múlt század ’60 -as éveiben telepítték ide. A gombafertőzés jeleit már 2005 – ben észlelték, azonban akkor még nem pusztított ilyen mértékben. A fenyők viszont nehezen viselik az egyre szélsőségesebb időjárást: az elmúlt években egyaránt volt kemény faggyal járó és jóval enyhébb tél is, de a forróság és a csapadékos, hűvösebb nyarak is váltották egymást. Ez viszont legyengítette a fák védekezőképességét.

A jelenség nem mecseki sajátosság. Évekkel ezelőtt Szeged környékén is észlelték a fák fertőzését, s most is látható a gomba vöröses-rozsdás nyoma például a Siklós melletti Tenkes erdeiben is. Ha valaki pár évvel ezelőtt a szlovákiai Tátrában járt, láthatott  kísérteterdőket, ott is fertőzés támadta meg a fenyveseket, s a fák gyakorlatilag „állva haltak meg”. A Tátrát ráadásul más katasztrófa is érte: 2004 novemberében orkán erejű, 170 kilométeres szél csapott le a hegyoldalra, egy ötven kilométeres sávban kidöntve a fákat. Bár sokak szerint a betegségektől tizedelt fák nem tudtak megkapaszkodni, egy ilyen erejű szél ellen az egészséges növényeknek sem volt esélyük. Tátralomnic és Ótátrafüred környéke holdbéli tájjá változott, s szakemberek szerint fél évszázad is kell az újjáéledéshez. Ezt a folyamatot nehezítette, hogy 2008-ban újabb, bár már nem ekkora erősségű vihar csapott le Ótátrafüredre, a Csorba-tóig több mint tízezer fát kidöntve.

A mecseki feketefenyők megmentésére 2010 nyarán többféle javaslat született.  Addigra a Tettyétől a Dömörkapuig  fertőzött  területen becslések szerint a fenyőállomány mintegy 80 % -a károsodott. Az erdészeti szakirodalom szerint ilyen nagy területen ez ellen szinte lehetetlen védekezni, a permetezés a szálfák magassága miatt lehetetlen, míg a légi vegyszerezés egyrészt drága, másrészt a hatásfoka is bizonytalan.

Akkor kísérleti jelleggel 15 feketefenyőt endoterápiával kezeltek. A gombaölő szert a fa törzsébe juttatták injekciószerűen, hogy az a növény teljes keringési rendszerébe eljusson. Körülbelül két-három hét kell ahhoz, hogy a fa minden részébe elérkezzen a „gyógyszer”. A kezelt fákat folyamatosan vizsgálták a beavatkozás hatékonyságáról, hogy esetleg alkalmazható – e nagyobb körben is. Addig azonban nem volt más lehetőség, mint a kitermelés, tíz hektárnyi területről vágtak ki fenyőket.

A vegyszeres védekezés azonban nem járt sikerrel. A kutatási eredmények öszszegzéseként megállapították, hogy a gombásodás miatt 50 % -nál nagyobb mértékben fertőzött egyedeket, más hatékony és megnyugtató megoldás hiányában egészségügyi fakitermeléssel el kell távolítani a területről.

A napokban már olyan mértékben leromlott a hegyoldal feketefenyőinek állapota, hogy tovább nem lehetett halogatni a veszélyessé vált fák kivágását és eltávolítását. A havas, szeles időjárás miatt az elhalt példányok maguktól kidőltek, így veszélyeztetik a kirándulókat, a parkerdei berendezéseket, a közúti közlekedést és műtárgyakat és a Mecsekben lévő lakóingatlanokat.

Az első körben kivágásra jelölt fák túlnyomó többsége (mintegy 80 %) olyan mértékben leromlott, hogy gyakorlatilag hasznosíthatatlanok. Ezekből darálék készül, és ha a farostlemez-gyártók részére nem lehet értékesíteni, akkor az erőmű lehet a potenciális hasznosítója. A fák egészséges részei egyébként a munkát végző  Biokom Kft. asztalosüzemébe kerülnek, ahol parkerdei műtárgyak, erdei bútorok, eszközök fa tartozékai készülnek belőlük.

Az egészségügyi fakitermelés most a napokban elindult, és a vágásra kijelölt egyedeket két éven át tartó folyamatos, környezetkímélő beavatkozással távolítják el. Utóbbi azt jelenti, hogy lovas fogattal dolgozó alvállalkozót bíznak meg a munkával, hogy a fenyők alatt fejlődő csemeték ne károsodjanak.

 

A fenyők szerepét tölgyek és kőrisek veszik át.

Szerencsére a kopárfásításra – a Mecsek-oldal takarórétegeinek megkötésére – idekerült feketefenyők alatt az elmúlt évek során a természetes növénytakaró megerősödött, és mára már uralja a déli Mecsek-oldalt. A fenyvesek magas koronája alatt az érintett területeken molyhos tölgy, magyar tölgy, virágos kőris és csertövek, illetőleg növendék fák fejlődnek, hogy fokozatosan átvegyék a fenyőfák helyét és szerepét.

forrás: BAMA – bama.hu   Kapcsolódó képgaléria itt!

Kiegészítés a cikkemhez 2013. január 31 -én. Az azóta eltelt időben a Mecsek oldal “tájidegen” és beteg feketefenyőinek kivágása megtörtént. Sokunknak hiányzik, a közvéleményt persze ez is megosztja, mint sok minden más. Pécsi fotós ismerősöm egy szép fotóját utólagos engedelmével megosztanék itt, és érdemes a hozzászólásainkba is belenézni (az alábbi linken —> https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10200356099082011&set=o.10150143608510503&type=1&theater

[token node title-raw]

fotó: Svastits Krisztián

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?