Röviden a szimbiózisról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A növényeknek alapvetően kétféle táplálkozási formája van, az autotróf és a heterotróf táplálkozás. Autotróf módon táplálkoznak a klorofillal rendelkező fotoszintetizáló növények, a fototróf és a kemozintetizáló baktériumok. Heterotróf táplálkozási formák: szaprofita, parazita, rovaremésztő, szimbionta. Cikkemben a szimbiózis típusait foglaltam össze.

Mi is a szimbiózis? Ha felütjük a tankönyveket, lexikonokat, azt a választ kapjuk, hogy a szimbiózis két vagy több különböző fajú szervezet hasznos együttélése, azaz a szimbiózisban résztvevő felek számára egyaránt kedvezőbb létformát jelent, mintha csak önmagukban élnének, a másik fél nélkül. Szimbiontáknak az együtt élő szervezeteket nevezzük. Szimbiózis nemcsak növény és növény (ideértve a baktériumokat és a gombákat is) között jöhet létre, hanem növény és állat között is.

A szimbiózis különféle formái:
1.    zuzmók: gomba és moszat vagy gomba és kékbaktérium együttélése
2.    mikorrhiza, gombagyökér: gomba és hajtásos növények együttélése
3.    szimbionta nitrogénkötés
4.    hangyatartó növények

Zuzmók
A gomba vizet és a benne oldott ásványi sókat veszi fel, a moszatok pedig fotoszintetizálnak. Zöldmoszatok, sárgásmoszatok és kékbaktériumok vesznek részt ebben a szimbiózisban. Nem minden moszat-gomba együttélés szimbiózis, egyes zuzmóknál a gomba behatol a moszat sejtjeibe és azt parazitálja.
A szimbiózis előnyei, hogy a benne résztvevő szervezetek egyedül nem lennének képesek az extrém hő –és szárazsági viszonyok elviselésére. Zuzmókkal a szélsőséges klímájú helyeken is találkozhatunk, a magashegységekben, sivatagokban, tundrákon. A szélsőséges termőhelyeken elsőként képesek megtelepedni, úgynevezett pionír szervezetek. Zuzmósavak termelésére, és a teleprészek leválásával vegetatív szaporodásra képesek.

galéria: 1.-3. kép és vezérkép, forrás: indafoto.hu, sirbuday.hu, szepzold.hu, sulibuli09.blog.hu

Mikorrhiza
Az endotróf mikorrhiza esetében a gombahifa a gazdanövény sejtjeibe hatol. Az ektotróf mikorrhiza a tűlevelűekre és a lombos fákra jellemző, itt a gombamicélium a sejtekbe nem hatol be, a gyökereket kívülről borítja. Egyes gombafajok csak egy meghatározott fafajon élnek, míg mások több fajon (forrás: Környezetvédelmi lexikon, 1993).
Az ektotróf mikorrhizás kapcsolatban a gombafonalak szövedéke a rendszerint hiányzó gyökérszőröket helyettesíti a fák gyökerein, a gomba pedig a növényektől szénhidrátokat és más szerves anyagokat vesz fel. Az endotróf mikorrhiza esetében a tápanyagban szegény magvak csirázásában és a csíranövény fejlődésében segít a gomba.  A legtöbb kosborféle kifejlett állapotban is együtt él a gombával, a gombafonalak a gyökérszőröket pótolják. Egyes orchideafajok (madárfészek, korallgyökér) már parazitálják a gombát, mert alig képesek fotoszintézisre, így elvonják a gomba által szaprofita módon felvett táplálékot. 

endotróf mikorrhizás kapcsolat: szamóca (Fragaria), Ericaceae család (erikafélék) fajai, talajlakó orchideák, Pyrola (körtike) fajok
ektotróf mikorrhizás kapcsolat: tölgy, bükk, nyír, juhar, szil, fenyők, tiszafa

Szimbionta nitrogénkötés
1.    valódi szimbiózisok
a.    Medicago és Rhizobium (gyökérgümű)
b.    Glycine és Bradyrhizobium (gyökérgümő)
c.    Sesbania és Azorhizobium (szárnodulusz)
d.    Alnus, Casuarina és Frankia
e.    mohák, harasztok, Cycas, Gunnera és Nostoc
f.    Azolla és Anabaena
g.    ezüstfa, éger és sugárgombák
2.    asszociatív szimbiózisok
a.    Gossypium és Azotobacter közötti fillocönozis
b.    Paspalum és Azotobacter közötti rhizocönozis
c.    Zea mays és Azospirillum

A valódi szimbiózisok speciális szervei a gümők vagy noduluszok, amelyek többnyire a gyökereken képződnek, de egyes esetekben, a szárban. A gyökérgümők korlátozott vagy korlátlan növekedésűek lehetnek. A nitrogénkötés a szimbiózis eredménye, sem a talajban szabadon élő baktérium, sem a gazdanövény gyökérszövete önmagában nem képes rá, hogy megkösse a nitrogént.
Az asszociatív szimbiózisok esetében a gyökerek között szabadon élő nitrogénkötő baktériumok laza kapcsolatot alkotnak a gyökerekkel. A növény gyökerei által leadott anyagok szolgálnak a mikororganizmusoknak szénforrásként.
A kékbaktériumokkal (főként Nostoc fajok) képzett szimbiózis lehet lazább vagy szorosabb kapcsolat. A baktériumok általában intercellulárisan helyezkednek el, kivétel a Gunnera fajok esetében, itt a sejten belül találhatóak.

galéria: gyökérgümő 4.-5. kép, forrás: mokkka.hu

Hangyatartó növények
A növény lakóhelyet biztosít a hangyáknak, a hangyák pedig védelmet nyújtanak a rovarkártevőkkel szemben.
galéria: rezgőnyár, bükköny, Myrmecodia (hangyagumó) fajok

galéria: Myrmecodia fajok 6.-7. kép, forrás: fern72.free.fr, bihrmann.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?


Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/www/clients/client0/web5/tmp) in Unknown on line 0