Szökőnapi blogolás…

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Idén is szökőév van, tehát egy szökőnapot kell betoldani. Ez a plusz nap azonban nem február 29-ére, hanem a mai napra 24-ére esik, aminek naptártörténeti okai vannak.

“A csillagászati és a naptári év hossza nem esik egybe, a csillagászati év ugyanis 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel hosszabb a naptári évnél. Ezért naptári évünket rendre ki kell ezzel az értékkel egészíteni, de ezt nem lehet évente elvégezni, mert a 0,2422 napot nem csatolhatjuk évente a december 31-i éjfél utáni pillanathoz. Meg kell várni, amíg egy teljes napra növekszik az érték, de sajnos a 0,2422 többszörösei sem adnak pontosan 24 órát. Egyedül a négyes szorzó jöhet számításba, de az 5 óra 48 perc 46,08 másodperc négyszerese 23 óra 15 perc 4 másodperc, azaz 44 perc 56 másodperccel kevesebb annál a 24 óránál, amit a szökőnappal a naptárunkhoz adunk.”

(forrás: Index – Tudomány)

Miért nem február 29-e a szökőnap?

“A köztudatban, és sok naptárban is rosszul értelmezik a szökőnapot, és február 29-et hiszik annak. Valójában a szökőnap 24-én van, persze csak a szökőhónapban, ami ugye a szökőév februárja. A 23-a utáni névnapok pedig ennek megfelelően egy napot csúsznak ilyenkor. Hogy miért pont 24-e? – hagyománytiszteletből.

A rómaiak Julius Caesar előtt 355 napos évet használtak, 29 és 30 napos hónapokkal, és nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak:

Calendae a hó első napja (vö. kalendárium)
Idus a hó közepe (márc., máj., júl., okt. 15. egyébként 13.)
Nonae Idus előtti nyolcadik nap

Ezek után pl. szeptember hó 4. napja volt “nóna másodikja” (két nappal nóna előtt – nónát elsőnek véve), 9. napja volt “idus ötödikje” (öt nappal idus előtt – idust elsőnek véve) és 24. napja volt (október) “calendaejának hetedikje” (mert szeptember 29 napos volt). Aki nem hiszi, számoljon utána!
Az újesztendő pedig esett március calendaejára. A “szökődolgot” pedig időnként szökőhónappal (intercalaris) korrigálták az újév előtt, amikor már nagyon felgyűlt a lunáris év és szoláris év közötti (a hold, illetve a nap alapján számolt év) eltérés (8 évenként 3szor).
Ezután Julius Caesar megbízására Szoszigenész elkészítette a ma juliánus naptárként tisztelt rendszert, amely szökőnapos volt. Amikor a császár elé terjesztette munkáját, az rendeletben hirdette ki azt, amelyben már az szerepelt, hogy március calendaejának hatodikját duplázni kell (bissextile). Tehát szökőévben az ilyen napból kettő volt, amelyből a visszafelé számlálás miatt az elsőt tekintették járuléknak, azaz szökőnapnak.”

forrás: http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu 

Ez ugyan kicsit zavarosnak tűnhet, de a zavart a római gondolkodás különös logikája okozza: a napokat nem a hó elejétől előre, hanem a következő hónap első napjától visszafelé számolták. Mi azt mondjuk, hogy 24 nap telt el a februárból, ők azt mondták, hogy még 6 nap van hátra március elsejéig. Amíg mi azt számoljuk, ami elmúlt, ők azt számolták, hogy hány napnak kell eltelnie még a következő hónap első napjáig…. Elég különös gondolkodás.

De vissza a jelenbe, és a Szökőnaphoz:

A szökőév kiszámítása a Gergely-naptár bevezetése (1582. október 15.) óta:

  • – szökőév az az év, amely osztható 4-el
  • – a 100-zal osztható évek közül csak a 400-al is osztható évek szökőévek”


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?