Főoldal » Utazás a Merkúr körül

Utazás a Merkúr körül

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Számomra attól válik érdekessé a Naprendszerünk, hogy nincs benne két egyforma égitest sem, mint ahogy – kis túlzással – nincs két egyforma ember sem, valamint mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége, ami csak rá jellemző és ettől válik igazán különlegessé a többitől.

Naprendszerünk bemutatásában a következő égitest a Merkúr. Mindegyik bolygót valamilyen asztronómiai jellel szokták jelölni a csillagászok. A Merkúr jele a csillagászatban a galériában látható első kép az.

A bolygó megfigyeléséről már i. e. időkből is találtak feljegyzéseket, az i. e. 4 század előtt a görögök két különböző bolygónak gondolták a Merkúrt aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. A napfelkeltekor látható égitestet Apollónnak, a szürkületkor előbukkanót pedig Hermésznek nevezték. A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl először, hogy a két bolygó egy és ugyanaz.

A bolygó neve a fürgelábú Merkúr (latinul: Mercurius) római istentől ered, aki a görög mitológiában pedig Hermészként ismert. Hermész az istenek hírnöke volt, de emellett ő a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, valamint az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője is. Összefoglalva tehát a Merkúr azért kapta ezt a nevet, mert gyorsabban áthaladt az égen, mint akármelyik másik bolygó.

A bolygók a Nap körül keringő égitestek, és ami még nagyon fontos, hogy saját fénnyel nem rendelkeznek, mégis azért látjuk az éjszakai égbolton fényeseknek, mert visszaverik a rájuk eső napfény egy részét. Az éjszakai égbolton úgy különböztethetjük meg a bolygókat a csillagoktól, hogy a bolygók fényesek ugyan, de nem hunyorognak, mint a csillagok, hanem egyenletesen világítanak. Leghalványabb közülük is a Merkúr, amely az égbolton sosem távolodik el messze, 28°-nál jobban a Naptól, és gyorsan változik a helye is az égbolton. Éppen ezért nehéz megtalálni, legtöbbször csak közvetlenül napnyugta után, közel a nyugati látóhatárhoz figyelhetjük meg, akkor is csak rövid ideig. Az öt szabad szemmel is látható fényes bolygó: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz.

A Naprendszer bolygói közül a legkisebb a Merkúr, átmérője mindössze 4878 km, 4 és fél milliárd évvel ezelőtt keletkezett, ma látható formája a sok üstökös-, és aszteroida-becsapódás következtében alakult ki. A Naphoz legközelebb keringő bolygó, éppen ezért a felszíni hőmérséklete megközelíti az 500 °C is. A bolygók keringési idejét a Naptól való távolságuk szabja meg, a Merkúr 88 nap alatt kerüli meg egyszer a Napot, ez a merkúri év. Egészen 1962-ig úgy gondolták, hogy a bolygó ugyanannyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a saját tengely körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Napot. 1965-ben viszont radar-mérésekkel bebizonyították, hogy a Merkúr három tengelykörüli fordulatot tesz meg két keringési ideje alatt. (Másfélszer fordul meg a saját tengelye körül még egyszer megkerüli a Napot.) Ezen mozgás érdekessége, hogy “ez egyedüli példa a Naprendszerben arra, hogy egy égitest forgási/keringési rezonanciája az 1/1 esettől (kötött keringés esete) különbözik. A Merkúron tehát egy nap hosszabb, mint egy év”1, s mivel a forgása ennyire lassú és egyazon félteke hosszú időn át néz a Nap felé, ezért a felszínén a nappali, illetve az éjszakai hőmérséklet közötti különbség sokkal jobban eltér a Naprendszer többi bolygójához képest. Éjszaka a hőmérséklet -180 °C-ra is süllyedhet, míg a Nap felé fordított oldalán a +430 °C-ot is elérheti. A felszíne nagyon hasonít a Holdra, mivel számos kráter borítja. A Merkúr egyes krátereit magyar művészekről nevezték el: Bartók Béla, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály és André Kertész magyar származású fotóművészről.

A Merkúr a föld-típusú bolygók közé tartozik, vagyis kőzetbolygó, ami azt jelenti, hogy a Földhöz hasonlóan kőzetekből épül föl. Nincs se természetes holdja, se pedig állandó légköre. A Merkúr szerkezetét tekintve, belülről kifelé haladva mag, köpeny és kéreg alkotja. Nagy, vasat tartalamzó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. A Merkúr magjának nagyobb a vastartalama, mint bármely más nagyobb bolygóé a Naprendszerben. Ennek magyarázatára már számos elmélet született.

Eddig még csak két űrszonda a Mariner-10, amely 1974 márciusában és a Messenger, amely 2008. január 14-én közelítette meg a Merkúrt, ennek igen egyszerű oka van, mivel a Naphoz legközelebb eső égitest ezért finoman szólva is igen körülményes a bolygó megközelíthetősége.

A Mariner-10 adatai alapján “felfedték, hogy a bolygó mágneses tere nagyban hasonlít a Földéhez, amely eltéríti a napszelet a bolygó körül”2, viszont a Merkúrt körülvevő mágneses tér kialakulásának okait máig vitatják a tudósok. A Mariner-10 űrszonda háromszor közelítette meg a bolygót és pár nappal az utolsó megközelítést követően elfogyott az üzemanyaga. Mivel ezt követően nem lehetett pontosan meghatározni az útvonalát, az űrszonda 1975. március 24-én befejezte a küldetését és a kutatók úgy gondolják, hogy a Mariner-10 még mindig a Nap körül kering, s néhány havonta megközelíti a Merkúrt.

A Messenger űrszonda szintén háromszor közelítette meg a bolygót, míg végül “2011 áprilisában a bolygó körüli elliptikus pályára áll, s egy földi éven át még térképezi a felszínét”3, ez idő alatt a Merkúr sűrűségének, geológiai történelmének, mágneses terének természetére, magjának felépítésére, valamint, hogy valóban tartalmaznak-e a sarkvidékei vizet, és hogy honnan származik a vékony légköre ezen kérdésekre keresik a választ. Ebből is látszik, hogy a csillagászat tudományában még mennyi mindenre nem kaptunk választ és azt is láthatjuk, hogy folyamatosan fejlődő tudományágról van szó.   

 

Forrás:

1http://hu.wikipedia.org/wiki/Merk%C3%BAr

2,3http://icsip.elte.hu/icsip/planetologia/merkur/index_in.html

S. Tóth László: „A csillagok országútja” Móra Ferenc könyvkiadó, 1984.

Gianluca Ranzini: „Az univerzum atlasza” Kossuth Kiadó, 2007. 

 

Képek: google 

 

 

             

   

 

 

          

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?