A Budapest-Közép-Dunavidék régió gyöngyszeme

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió kiemelt üdülőkörzete a Dunakanyar, mely központi szerepet foglal el mind földrajzi, mind történelmi szempontból. Természeti adottságait már a 19. században felfedezték a pesti polgárok, több jómódú polgár épített villákat, hétvégi házakat e területen.

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát foglalja magába, tájképi szépségének és természeti értékeinek köszönhetően felkerült az UNESCO Világörökség várományosi listájára. A Duna bal és jobb partján számos település és nevezetesség található, melyet érdemes felkeresni.

A Duna jobb partjának gyöngyszeme Szentendre. A város felfedezésének gyalogosan érdemes nekivágni, barokk és copf házacskák között, macskaköves utcákon, szűk sikátorokon, girbe-gurba lépcsőkön át vezet utunk. Mediterrán hangulatú várossá a török elől menekülő szerbek tették, akik a letelepedésük óta eltelt három évszázad alatt számos templomot emeltek itt.

A dombon álló római katolikus plébániatemplomtól csodálatos kilátás tárul elénk: piros háztetők, fehér falak és sárga templomtornyok kavalkádja. Szentendre több mint 100 éve írók, festők, szobrászok kedvelt lakóhelye. Kéttucat múzeuma, galériája neves magyar képzőművészek, köztük Kovács Margit, Kmetty János, Ferenczy Károly munkáinak ad otthont. A város határában, a hegyek lábainál épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum közel 50 hektáros területen mutatja be Magyarország vidékeinek tárgyi kultúráját, hagyományait.

Ha inkább a hegyek világa vonz bennünket, akkor induljunk neki a Pilis 700–750 m magasra kiemelkedő csúcsainak. A 700 méteres csúcs, a magyar természetjárás egykori és mai központja, számos jelzett turistaút kiinduló és végpontja. Az aktív turizmus eldorádója ez a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó vidék.

Ahol az összeszűkült folyóvölgy hirtelen kitágul, a Duna-mente egyik legfestőibb történelmi települése, az ország hajdani fővárosa, Visegrád terül el. Itt áll a XIV. század idején épült, majd Mátyás király által a XV. században reneszánsz stílusban átépített európai hírű királyi palota. A Visegrád fölé emelkedő hegy ormán áll a XIII. század közepén épült Fellegvár, ami jelentős szerepet játszott az ország történetében, békében és háborúban egyaránt.

A várteraszról a festői Dunakanyar legszebb panorámája fogadja a látogatót. A műemlék együttes harmadik tagja a Salamon-torony, egy XIII. században épített lakótorony, mely ma különböző kiállításoknak és a Mátyás Király Múzeumnak ad helyet.

A 29 ezer lakosú Esztergom dombokra települt, Szent István óta az ország egyházi központja és a király székhelye volt. Belvárosa műemlékvédelem alatt áll. A városnéző túrát érdemes a Várhegyen és környékén kezdeni, melynek legfőbb ékessége az esztergomi bazilika.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Méreteit tekintve Európa egyik legnagyobb bazilikája, a római Szent Péter-bazilika, a londoni Szent Pál-katedrális, a Milánói dóm és a Kölni dóm után. A legszebb reneszánsz építészeti emlék a Bakócz-kápolna, mely az épület belsejében található.

„Aki A-t mond, mondjon B-t is” – tartja a mondás, azaz aki a Duna jobb partját végigjárta, menjen át a másik oldalra is! Mint a legtöbb mondásban, ebben is van némi igazság. Ez a táj egy kicsit több és kicsit kevesebb is, mint a híresebb jobb-parti szomszéd. Több, mert ide tartoznak a Gödöllői dombvidék lankái, a Cserhát-alja és a Galga-völgy, és kevesebb, mert a bal-parti látnivalók nem versenyezhetnek Visegráddal és Esztergommal.

Igaz, nem is akarnak, hiszen nem többek, csak mások. És ha „a változatosság gyönyörködtet”, akkor ennek a vidéknek sincs szégyenkezni valója. Ami a jobb-partnak Esztergom, az a balnak Vác. Igaz, talán fiatalabb néhány évvel, és nem érsekség, hanem „csak” püspökség, de szintén első királyunk Szent István alapította.

Egyike az ország legszebb barokk-klasszicista városainak. Műemléki jelentőségű városmagjának kiépítése Migazzi Kristóf püspök nevéhez fűződik. Ekkor épült az új székesegyház, a püspöki palota és számos szép épület.A püspökség kincseit az Egyházművészeti Múzeumban tekinthetjük meg.

A világi emlékek közül a klasszicizáló, késő-barokk Diadalív a legkülönlegesebb, amit Mária Terézia látogatásának alkalmából emeltek. A városnézést érdemes egy Duna-parti sétával befejezni, nem csak a szép fasor, vagy a szemközti Szentendrei-sziget látványáért, esetleg néhány hossz úszásért a strandon, de egy tál igazi dunai halászlé kedvéért is az itteni Halászcsárdában.

Vác fölött, a Duna-vonalát követve először Verőce képe tárul elénk. A település a 20. század elején írók, költők, muzsikusok pihenő- és alkotóhelye volt. A Verőcével csaknem egybeépült Kismaroson átszállhatunk az Erdei kisvasútra, amivel a Morgó-patak völgyében a Börzsöny egyik legszebb kirándulóközpontjáig, Királyrétig juthatunk.

Az aktív kikapcsolódást keresőket szinte minden Duna-parti településen vízisport-telepek, Sződligeten és Gödön jachtkikötők és ez utóbbi településen 18 lyukú golfpálya várja. A környező hegyekben jelzett turistaösvények és turistaházak segítik a természetjárókat. A különlegesebb sportágak művelői a sportrepüléstől a gyepsípályáig többféle lehetőség közül választhatnak. A horgászoknak elsősorban a Duna-parton van lehetőségük arra, hogy türelmüket próbára tegyék.

Bővebb információkat a Dunakanyarról és a környező településekről a www.varadunakanyar.itthon.hu oldalon olvashattok.

Képek:www.vendegvaro.hu,www.budapest-tourguide.hu,www.kulturalis-turizmus.hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?