Főoldal » Diocletianus palotája

Diocletianus palotája

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Már korábban említettem, hogy Split városának kialakulása egy római császárnak, Gaius Aurelius Valerius Diocletianusnak köszönhető. A császár volt Split első lakosa, aki 293-ban létrehozta a tetrarchiát, amelyben a két császár (augustus) egy-egy alcsászárt (caesar) vett maga mellé, és a birodalmat e négy uralkodó között osztotta fel. Ennek értelmében Diocletianus a Római Birodalom keleti felének uralkodója lett, és még ebben az évben felépíttette Zotikos és Phylatos görög építészekkel a fényűző, mintegy 30 ezer négyzetméteres palotáját, amely nemcsak császári lakhely, de élénk görög város és erős katonai erődítmény is volt egyben. Diocletianus otthona az egyik legnagyobb és legjobb állapotú épület, amely a Római Birodalomból fennmaradt. A palota helyi mészkőből, jó minőségű márványból, melyet a Brač-szigeten bányásztak, tufából, mely a közeli folyóban található, illetve téglából épült. Egyes díszítőelemeket importáltak, mint például az egyiptomi gránit oszlopokat és sfinxeket, a finom márvány burkolatokat, valamint oszlopfőket, melyeket a Proconnesos-i műhelyekben készítettek. A palotába a víz is be volt vezetve, méghozzá a Jadro folyóból, Salona mellől. A Split és Salona közötti út mentén mai napig látható az eredeti római vízvezeték, amit a XIX. században kezdtek felújítani.

305-ben a császár visszavonult, élete utolsó 11 évét itt töltötte el Prisca császárnéval, városnyi szolgálójával, udvarnépével és katonájával együtt. Eközben a palotától csak néhány kilométerre, a Jadro folyó torkolatánál élt Salona (Diocletianus itt született), ami az Adria keleti partvidékének központja volt. A település szépen virágzott, egészen 615-ig, az avar és szláv törzsek megérkezéséig, akik porig rombolták a várost, és ezzel letörölték a térképről. Salona eltűnt, a megmenekült lakosság pedig a környező szigetekre menekült. Egy kis csoportot kivéve, akiket – legalábbis így tartja a legenda – egy Severus nevű nemesember arra a helyre vezetett, ahol kétszáz évvel korábban még római császárok éltek: Diocletianus palotájába. A császári lakosztályok, az őrtornyok és az egykori lakónegyedek újra megteltek élettel, igaz, kisebb egységekre szabdalva, az urbánus lét igényeit követve. A viharos évszázadok során a palota köré így hamarosan egy város épült. Diocletianus halála után, a római patríciusok a “Damnacio memoriae” átokkal sújtották az épületkomplexumot, tehát az emléke feledésbe kellett hogy merüljön. A palota létezése a középkor végéig ismeretlen volt a nyugati világ előtt, egészen 1764-ig, mikor is a francia művész és antikvárius, Charles-Louis Clérisseau könyvet nem jelentetett meg róla.

A Diocletianus-palota alaprajza egy szabálytalan négyszöget követ, melynek oldalai körülbelül 160 x 190 méteresek. A falakat tornyok őrzik északon, keleten és nyugaton. Az épület tervezésekor összhangba került egy luxus palota kényelme egy katonai tábor koncepciójával, melyről a hatalmas kapuk és az őrtornyok is tanúskodnak. A palota négy kapun keresztül közelíthető meg: a Tengeri kapun (délről), az Aranykapun (északról), az Ezüstkapun (keletről), és a Vaskapun (nyugatról). Mivel a talaj dél felé lejt, a déli részen a palotát alápincézték. A földalatti rész kőből készült donga boltozattal van ellátva. Diocletianus pincéjében manapság üzletekben árulnak világmárkákat, egy-két falon pedig ott virít a lelkes szurkolók „Hajduk Split” graffitije. Az utcákon lépten-nyomon kávézók, nagy székekkel és ahol szükséges, hatalmas napernyőkkel.

A palota főbejárata, az Aranykapu az egyik legimpozánsabbik kapu a városban. Salona felé néz, rajta kis tornyok állnak, a félköríves boltíveken és a szobrok talapzatán pedig díszítéseket találunk. A keleti bejárat, az Ezüstkapu, ami mellett van a piac, ahol idény gyümölcsöket és zöldségféléket, házi sajtokat, sonkákat és szárított gyógynövényeket árulnak a lakosság és a turisták számára. Mivel a piac szabadtéri, innen látszik a legjobban a palota. Még most is meg lehet különböztetni az épületegyüttesen belül a különböző épületeket, s a falak mentén épült őrfolyosó egy részén is végig lehet sétálni.  Az Ezüstkapu előtt áll a középkorban épített Szent Katalin-kápolna, amelyet a domonkosok használtak, mialatt saját kolostorukat építették 1217-ben. A kápolnát a XVII. században szinte teljesen átépítették. Ezen felújítást követően lett Szent Domonkos-templom. Az épületet 1930-ban kibővítették. A Bronzkapu egy egyszerű kapu, amely a tengerre és a kikötőre néz. Valaha közvetlenül a csónakokba lehetett innét lépni, majd a föld alatt eljutni a császári lakosztályokhoz. A kapu leggazdagabb homlokzaton nyílik, felső szintjének oszlopsorát később befalazták, mivel lakószobát alakítottak ki a helyén. A Miasszonyunk harangtornya-templom nevét a város egyik legrégebbi, 1081-ből származó harangtornyáról kapta. A templomot a Vaskapu fedett folyosójából alakították ki. A Népek tere a XV. századtól kezdve a város üzleti és adminisztratív központja volt. A nemesek lenyűgöző épületeket emeltek itt, mint például a velencei gótika stílusában  épült Cambi-palotát és a reneszánsz Városházát. Ma a palota négy sarkán egy-egy négyszögletű torony áll. További négy-négy torony található az északi, keleti és déli oldalon. Tengerre néző oldalán pedig egy boltíves loggiát alakítottak ki.

Bármelyik kapun lépünk be a palotába, egyenes út vezet a központi oszlopcsarnokba, a Peristiliumba, amely korinthoszi oszlopokkal díszített udvar, ahol Diocletianus a vendégeit fogadta. A Perestilium keleti oldalán található a Szent Dujmo székesegyház, amely eredetileg Diocletianus császár mauzóleuma volt. A székesegyházat a VII. században szentelték fel. Ekkor távolították el azt a szarkofágot, amely a császár földi maradványait őrizte. Helyére a császár idejében kivégzett vértanúnak, Split védőszentjének, Szent Dujmo teste került a helyére. A dóm kincsei a kapukat díszítő, 1214-ből származó diófafaragások, valamint az 1448-ból származó Szent Anasztáz oltár. Magyar vonatkozása, hogy a főkapu felett két kőkoporsóban nyugszik IV. Béla két lánya, Katalin és Margit, akik a közeli Klissza várában haltak meg a tatárok előli meneküléskor, 1242. március 13-án. A középkorban a falak köré falvak épültek, s amikor Split szabad királyi város lett, ezeket a településeket szabályosabban kötötték össze.  1420 után megkezdték a külső védmű és a városfalak építését. Split és Trogír között erődöket emeltek a török fenyegetettség ellen, melyek nagy hányada ma is áll. Innen lehetett északi irányból megközelíteni a császári lakosztályok bejáratát.

Szemben a császári mauzóleummal három templom volt található. Természetesen a császár Jupiter főisten leszármazottjának tartotta magát, ezért templomot is emeltetett a tiszteletére. A Jupiter – templom a világ egyik egyedülállóan jó állapotban fennmaradt építménye, legfőképp a kifogástalan állapotban fennmaradt boltíves mennyezete miatt. A Jupiter templom átellenes oldalán másik két templom is található volt, amelyek alaprajza kör alakot formázott. Az első  Cybelle istennő  (Kis-Ázsia istenanya) temploma, a második Vénusz temploma (a szépség és a szerelem istennője).

A legmerészebb változáson a Triclinium, Diocletianus ebédlője ment keresztül. Eredetileg híres-hírhedt lakomákat tartottak itt az uralkodó által megtisztelt kiválasztottak. Néhány évszázaddal később már a Szen t Klára – kolostor apácái imádkoztak ezen a helyen.

A palotán belül átfutó út (decumanus) összeköti az Ezüstkaput a Vaskapuval, mely így kettéosztja a komplexumot. A palota déli fele sokkal fényűzőbb struktúrával büszkélkedik, mivel itt volt a császári lakosztály, a hivatali, a privát, valamint a vallási épületek. A császári lakosztály a tenger felőli szárnyat teljes egészében elfoglalta.

Napjainkban, a palota termeiben és pincéiben rendszeresen tartanak különböző rendezvényeket (pl. Diocletianus esteket vagy hangversenyeket), amelyek közül kiemelkednek a Spliti Nyári Fesztivál keretében megrendezésre kerülő Aida operaelőadások. Ezen kívül számos koncertet, kiállítást, színi előadást és vásárt is rendeznek itt.

Világviszonylatban is különlegességnek számít, hogy a több mint 1700 éves Diocletianus – palotában egészen a mai napig lakások vannak. 2006 novemberében a városi tanács engedélyezte 20 üzlethelyiség és parkoló létrehozását a palotakomplexumban annak ellenére, hogy védett műemlékről van szó, ám ez ellenérzést váltott ki a lakosság részéről. A lakossági beadvány azonban megbukott és létrehozták az alagsorban a tervezett létesítményeket. A palotában jelenleg is folynak a régészeti és helyreállítási munkálatok. Főként az alagsort kell helyrehozni, amely a II. világháborúban bombázások következtében megsérült.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?