Dubrovnik – Európa legszebb városai

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Értékes műemlékek, gazdag történelmi múlt, mediterrán éghajlat, a tenger és az ember harmonikus együttélése – talán így írhatjuk le a várost, ha csak egy mondattal jellemezhetjük. A város neve a szláv dub szóból ered, amely tölgyet jelent. Dél-Dalmácia legszebb városa, amely büszke történelmi múltat mondhat magának, hiszen a 19. sz. elejéig a Dubrovniki Köztársaság nem csak a várost, hanem a környéket is magába foglalta és évszázadokon keresztül meg tudta őrizni függetlenségét a keletről, nyugatról, vagy éppen délről érkező terjeszkedni vágyó hatalmaktól. S mindez a város vezetésének és lakosságának, ill. a köztársaság atyjainak köszönhető. Hiszen a fő céljuk mindig is a függetlenség, a szabadság és polgárok jóléte volt, s mindezt békeszerető, kompromisszumokra képes politikával érték el. Ezt az évszázadokon át tartó függetlenséget csak Napóleon tudta megtörni.

A Dubrovniki Köztársaság és a magyarok többször diplomáciai kapcsolatban álltak egymással, a neve akkoriban Ragusai Köztársaság volt. A Ragusa név latin nevéből származik és évszázadokon keresztül ez a név volt használatos. A Velencei uralom után 1358-ban a Magyar Királyság fennhatósága alá került és a Mohácsi vészig megmaradt a Koronának. Szent államalapító királyunk Jobbját a ma Románia területén lévő Szent Jobb település kolostorában őrizték, a törökök innen rabolták el, majd Ragusába került a 16. század végén, onnan pedig Mária Terézia idején került Bécsbe. Hosszú és kalandos útja után pedig hazaérkezett a magyarok egyik legszentebb kincse.

Dubrovnik védőszentje Szent Balázs csaknem ezer éve. A legenda szerint 971-ben a velenceiek meg akarták támadni a várost és csellel elfoglalni. Azt a látszatot keltették, hogy nem azért vannak ott, hogy ártsanak a városnak, csak pihenőt tartanak hajóhadaikkal és utána tovább indulnak. Csakhogy éjjel a város egyik szerzetesének megjelent Szent Balázs, aki figyelmeztette, hogy a velenceiek el fogják foglalni a várost. A szerzetes rögtön értesítette a város vezetőit, akik komolyan vették a helyzetet és felkészültek a csatára, a velenceiek vesztettek és el kellett vonulniuk.  Szent Balázs nálunk is ismert védőszent, ezenkívül ismerjük népi hagyományaink által is, a balázsolás, ill. balázsjárás is az ő személyéhez fűződik.

„Dalmácia gyöngye a régió legnagyobb városa és kulturális centruma is egyben. Számos látnivaló, múzeum és kulturális felvonulás élénk házigazdája, így a kalandra és a pihenésre vágyóknak is hiteles otthona.” (Deák Mór János)

A város lábait az Adria-tenger hullámai simogatják. Induljunk hát, hogy felfedezzük ezt a csodás történelmi várost minden szépségével. Elsőként a 2 km hosszú és 25 méter magas falakkal övezett városfal mellett haladunk megcsodálva a falhoz kapcsolódó erődítményeket, amelyeknek oly fontos szerepe volt évszázadokon keresztül a város védelmében. Ha felmegyünk a Szűz Mária Székesegyház templomának tetejére, a tenger és a város palotái, látnivalói elevenednek meg előttünk. Páratlan a látvány, páratlan az élmény, a város „ékszerdobozként”, „kincsesládaként” bontakozik ki előttünk. Ne hagyjuk ki!

A város legnagyobb templomát védőszentjüknek, Szent Balázsnak szentelték, akit a városban és a templomokban szerte mindenütt szoborábrázolások elevenítenek meg. A köztársaság korában szívesen látták a városatyák és a lakók a betelepülőket, tekintet nélkül vallásra és hovatartozásra. Szükség volt az orvosokra, tudósokra, művészekre és a dolgos polgárokra, akiknek a munkáját meg is becsülték. A zsidó közösségre emlékezik a még ma is álló zsinagóga, amely Európában a második legrégebbi.

Kihagyhatatlan a Ragusai Köztársaság egykori palotájának a megtekintése, a város óra- és harangtornya, Orlandó vitéz oszlopa. S hogyha a természetbe vágyunk megpihenni a hosszú séta után, érdemes felkeresnünk a közeli Trestenói arborétumot, majd megmártózunk az Adriai-tenger lágy hullámaiban.„Dubrovnik bizonyított a történelemnek ezért mindazt, ami városfalon belül fellelhető az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Az aktív pihenést választóknak ezernyi meglepetést tartogat a dalmát paradicsom és a város régiója.” (Deák Mór János) Köszönöm, Deák Mór Jánosnak, hogy ösztönzést adott a cikk megírásához.

További források:

http://www.mein-kroatien.info/Dubrovnik

http://www.dubrovnik24.com/hu/varosnezes-dubrovnik/

Fotó:

http://commons.wikimedia.orgwikiFile:Dubrovnik,_Croatia_2006.jpg?uselang=hu

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?