Dzsámi, mecset, minaret – Török kori emlékeink

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Amikor 1521-ben elfoglalták a törökök délvidéki várainkat, megnyílt az út Magyarország felé. Az 1526-os mohácsi vészt követően Buda elfoglalása volt 1541-ben a következő súlyos magyar veszteség. Buda mellett több jelentős várost is elfoglaltak ebben és az azt követő években.
Eger várát 1552-ben támadták meg, törökkori történelmünk legdicsőségesebb csatája, majd ezt követte a kőszegi vár sikeres ellenállása.
Eger városát csak 50 évvel később sikerült elfoglalni a törököknek.

Az ország három részre szakadt, a középső rész török fennhatóság alatt állt. Sok-sok építészeti kincsünket tönkre tettek, de építkeztek is és az élet ment tovább.

Az iszlámvallás megköveteli a napi ötszöri imát, így a törököknek szükségük volt mecsetekre és dzsámikra. Mivel az építkezések sokáig tartottak, így a leggyorsabb módja az volt, hogy templomainkat alakították át mecsetté és dzsámivá. Így volt ez a budai Mátyás- templommal, a Pécsi Borromeo Szent Károly templommal és a székesegyházzal, a szigetvári Szent Rókus templommal és még sok más épülettel.

Az iszlám vallás nem tűri meg az emberi alak bárminemű ábrázolását a templomban, így a szobrokat eltávolították, az emberi ábrázolásokat lefestették, eltüntették.  A falakat a Koránból vett idézetekkel díszítették. Ehhez kapcsolódó kedves legendát őriz a budai Mátyás-templom Lorettói kápolnájában a  Madonna szobor. Amikor a törökök elfoglalták Budát a Mátyás-templomból is eltávolították a szobrokat, ill. a Madonna szobrot befalazták. Amikor 1686-ban Buda visszafoglalásakor a csatában leomlott a fal, amely a Madonna szobor rejtekhelye volt közel 150 éven keresztül, már feledésbe merült , hogy mi van a fal mögött. De amikor leomlott a fal és a törökök előtt megjelent a Madonna szobor, ők rögtön azt hitték, hogy eljött a világvége és a várost még azon a napon visszafoglalták a magyarok.

A dzsámi, ill. a mecset alapja legtöbbször négyzetes. A mihráb vagyis a szentély mindig Mekka felé nézett. Nem voltak padok, hanem szőnyegek, hiszen a hívők térdelve imádkoznak. A hölgyek számára egy elkerített rész szolgált a férfiak mögött egy sarokban.

A hívőknek legalább egyszer életükben illet elzarándokolni Mekkába. Egy érdekes emlékünk erre vonatkozóan a pécsi Jakováli Hasszán dzsámihoz tartozó egykori török temető megmaradt része síremlékekkel. Egyes síremlékeken turbánszerű ábrázolás látható, más síremlékek pedig egyszrűek és turbán nélküliek. Ennek az a magyarázata, hogy azoknak a hívőknek, akik elzarándokoltak Mekkába, a sírjukra rátehették a turbánt, de akik nem, azokat nem illette meg ez a tisztelet a haláluk után.

De mi a különbség a dzsámi és a mecset között?

A mecset elsősorban imádkozásra szolgált, de a pénteki legszentebb szertartást csak dzsámiban lehetett megtartani. Építéséhez a szultán engedélyére volt szükség és csak olyan helyen lehetett dzsámit építeni, ahol legalább 40 hívő férfi élt.

Pécset különösen szerették a törökök. Összesen 16 dzsámi és mecset volt a városban. Kettő ezek közül a mai napi jó állapotban a város ékessége, bár történetük kalandos.
A Gázi Kászim dzsámi a város főterén valamikor Szent Borromeo Károly templom, majd a törökök átalakították dzsámivá. A török kor után pedig barokk templommá alakították, majd a barokk templomot alakították vissza később a dzsámi formájára.

A másik és egyben legértékesebb emlék a Jakováli Hasszán dzsámi szintén Pécs városában. Ennek értéke abban rejlik, hogy ott nem állt templom a török korszak előtt, tehát nem egy meglévő épületet alakítottak át. Ez a dzsámi is átment bizonyos változásokon az évszázadok folyamán, de alapjaiban megőrizte eredeti formáját. A török kor után a kórház kápolnájaként szolgált, erre emlékeztet ma is a kereszt a talpazaton. A dzsámit ma is használják muszlim zarándokok. A dzsámihoz múzeum is tartozik, ahol megismerkedhetünk a dzsámi történetével.
Itt dervisek is éltek. Dervis muszlim szerzetest jelent. A szó perzsa eredetű, jelentése: „vallásos koldus”. De mi is az a dervis tánc? A dervisek imádkozás közben jellegzetes táncszerű mozgást végeztek. Pécset a Tettyének nevezett dombon is derviskolostor állt a török időkben. Maga a Tettye elnevezés is a török korból származik.

A Siklósi Malkocs bej-dzsámit Europa Nostra díjjal tüntették ki. Az épületet több célra használták és annyira átalakították, hogy már senki sem tudta, hogy valaha ez dzsámi volt. Az épület korábbi rendeltetését és értékét 1969-ben fedezték fel, s ekkor megkezdődött a helyreállítása. Ma már régi pompájában látható és látogatható. (Lásd a fotókat!)

Ali pasa dzsámija Szigetváron tulajdonképpen a Szent Rókus templom, amely magán  viseli mind a török építészet jegyeit, mind a barokk egyházi építészet jellemzőit. A szamárhátíves ablakokkal rendelkező barokk templom igazi művészettörténeti élményeket nyújt.

A szigetvári várban található Szulejmán dzsámit halála után építették. Akkoriban Szigetváron is volt Szulejmán dzsámi. Ezenkívül Esztergomban van még ilyen emlékünk: a Hadzsi Ibrahim dzsámi.

A dzsámik mellett mindig volt fürdő, kút, temető és fontos alkotórészük volt a minaret. Innen szólította fel a müezzin a hívőket naponta ötször imára.

A mai Magyarország területén három teljesen épségben lévő minaret található. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi minaretje 30 méter magas. Nem látogatható.  A 40 méter magas egri minaret újra nyitva áll a kíváncsi turisták előtt és az újjáépített érdi minaret is.

A türbe síremléket, sírhelyet jelent. Gül baba ( „a rózsák atyja”)szent életű dervis volt,  türbéje Budán és Idrisz baba türbéje Pécset a legjobb állapotban megmaradt emlékeink.

Szólnunk kell még a szerájról, amely szultáni palotát jelent, a karavánszeráj pedig az utazók számára szolgált pihenőként. Az előbbi magába foglalta a szultán palotáját, a díván termeit, vagyis a birodalmi gyűlés helyiségeit, a háremet, és itt folyt a háremhölgyek és a szolgáló személyzet oktatása is.

A szigetvári karavánszeráj Magyarországon egyedülálló törökkori emlék. Hogy pontosan milyen célra szolgált nem tisztázott. Egyes vélemények szerint vendégfogadóként, a karavánok pihenési helyéül, más források szerint iskola is működött benne. Ma pedig a törökkori Szigetvár történetét mutatják be az épületben.

Törökkori emlékeink fontos képviselői a fürdők, de erről a témára majd egy későbbi bejegyzésemben térek vissza.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?