Főoldal » Egykori királyi koronázó városunk – Pozsony

Egykori királyi koronázó városunk – Pozsony

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Pozsony ideális úti cél azoknak, akik rövid időn belül egy igazi közép-európai város történelmi központjának hangulatos utcácskáin szeretnének sétálni. Pozsony, a Duna egyik gyöngyszeme. Talán nem annyira közkedvelt a turisták körében mint Budapest és Bécs, de mindenképpen érdemes pár napot eltölteni ebben a kis városkában.

A városnak nagyon érdekes történelme van, hiszen az évszázadok folyamán számos fontos eseménynek adott helyet ez a város. Pozsony a Duna partján fekszik, a magyar és osztrák határ közelében, Szlovákia fővárosa és egyben az ország legnagyobb városa is. 907 és 1920 között Magyarországhoz tartozott, majd ekkor az újonnan alakult Csehszlovákiához csatolták, s 1993. január 1.-je óta az önálló Szlovákia fővárosa. A török hódoltság idején, majd 1541 és 1784 között Pozsony volt Magyarország fővárosa, a magyar országgyűlés pedig egészen 1848-ig itt ülésezett. Királyi koronázó városnak is nevezik, ugyanis a 13. századi, gótikus stílusú Szent Márton- székesegyházában sok magyar királyt itt iktattak be hivatalosan.

A városban való tájékozódást igen csak megkönnyíti az, hogy itt minden közel van egymáshoz, s a Duna is állandó támpontként segíti a turistát. Főbb látnivalók: a vár, az alatta futó macskaköves városrész, a Mihály-kapu, a főtér, a Szent Márton-székesegyház és a Prímás Palota.

A pozsonyi vár a város látképének meghatározó része. A Dunára néző négyszögű, négytornyú vár monumentális udvarára négy kapun keresztül léphetünk be: a Bécsi-kapun, a Koronatorony kapuján, a díszes Corvin-kapun, a Duna felöli szakaszon pedig a Győzelmi-kapun át közelíthetjük meg. A várhegy már a késő kőkorszaktól lakott volt, s első ismert lakói a kelták voltak. A Római Birodalom határát is ez jelölte ki, a „Limes Romanus” négyszáz éven keresztül itt húzódott végig.

A 10. században a Magyar Királyság részeként, erődöt építettek a várhegyen, majd a 15. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú várat emeltek a husziták elleni védekezésül. A 16. században Habsburg Ferdinánd reneszánsz stílusban, majd a következő évszázadban a Pálffyak barokk stílusban építtették át a várat. Mária Terézia uralkodása idején a vár Albert herceg részére lett bebútorozva, akinek a műgyűjteménye később Bécsbe került, s jelenleg az Albertina Múzeumban csodálható meg. 

II. József uralkodása alatt a várban papi szeminárium működött, később kaszárnyaként funkcionált egészen a 1811-ben sújtó tűzvész idejéig. A várat 1953 és 1968 között újíttatta fel a szlovák műemlékvédelmi hivatal, s jelenleg a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.

A vár alatti macskaköves utcasor Pozsony leghangulatosabb városrésze, amelyet a Mihály-kapun keresztül érdemes megközelíteni. Érdemes betérni a kapu tövében található Fegyvermúzeumba, s rövid sétával eljuthatunk a klarissza-rendi apácák templomához, s a 34 méter magas Jagelló-toronyhoz. Pozsony leghíresebb sétálóutcája elején álló kapu 51 méter magas, tetején Szent Mihály szobra áll. A sétálóutcában kellemes környezetben, fagyizók, cukrászdák, kávézók és éttermek sora áll rendelkezésünkre, de a pusztán sétálni vágyók is megtalálják a számításaikat.

A várral szemközt, a belváros oldalában található a Szent Márton-dóm, amit turistaként nem lehet elkerülni Pozsonyt járva. Sajnos elhelyezkedése nem épp ideális, hisz egy forgalmas főútvonalra néz, de oldalában így is rengeteg turista nézelődik. A háromhajós dóm egy román templom helyén épült a 14–15. században. A dóm tetejét a magyar Szent Korona 1 méter magas, 300 kilogrammos mása díszíti. Buda eleste után itt koronázták meg a magyar királyokat, 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és nyolc királynét.

Az Óváros középpontjában található Pozsony főtere, melyet szép polgárházak és a gótikus- reneszánsz régi Városháza teszi igazi látványossággá. A Városháza épületében Történelmi és Igazságszolgáltatás-történeti Múzeum és egy középkori kínzókamra látható. A közelben álló Prímási Palota klasszicista stílusban épült Batthyány József érsek számára. A rózsaszínű, impozáns épület bejárati termében emléktábla található az 1805-ös pozsonyi béke emlékére, a belső udvaron pedig sárkányölő Szent György szobra látható.

Az első emeleten található tükörteremben írták alá a napóleoni Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti pozsonyi békét 1805-ben Napóleon austerlitzi diadala után, de V. Ferdinánd is itt írta alá 1848-ban a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt A palotában a Pozsonyi Városi Galéria képei kaptak helyet, de megismerkedhetünk a mortlaki angol királyi szövőmanufaktúra 17. századi egyedi falikárpitjaival is.

Bővebb információk és forrás: www.geografia.hu, www.magyar.bratislavaguide.net
Képek forrása: www.pozsony.utazni.info

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?