Erdélyi szász erődtemplomok

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A XII. század közepe táján, II Géza magyar király több mint 2500 német telepest hozott az országba, hogy fejlesszék és védjék Erdély délkeleti részét, az ‘erdővidéken túli területeket’, egy, a Kárpátok által határolt termékeny fennsíkot, mely a mai Románia területén fekszik. Ők képezték a német telepesek első hullámát, akik a szász települések alapköveit helyeztek el.

Ugyanebben az időben jelennek meg Erdélyben a teuton lovagok is, akiket a Palesztinát visszafoglaló arabok üldöztek ki a Szent Földről. A francia ciszterci szerzetesek rendje két kolostort épít, melyek komoly hatással lesznek a később felépülő szász templomok stílusaira. A templomok kezdetektől fogva komoly szerepet játszottak az új közösségek életében, melyeknek időközben sikerült lerakniuk egy új társadalom alapjait. Ekképpen az újonnan betelepített régiók viszonylag rövid idő alatt egy komoly szociális és gazdasági fejlődésen mentek át. Erdély termékeny földje azonban, a Nyugat és Kelet határán való fekvése miatt, viharos időszakot is átélt. A XIII. század közepén a szász településeket a mongol portyázók rendszeresen feldúltak. A szászok utolsó menedékként a templomok épületeibe húzódnak, mindegy megelőzve Luther szavait: “Erős várunk nekünk az Isten “. A hely adottságai és a közösség gazdasági helyzetéből kiindulva, a templomok sorozatos módosításokon estek át, melyek fő célja az erődítés volt, a templom falai minél jobb menedéket nyújtsanak ostrom esetén. A templomok csak 5 évszázaddal később, az utolsó török hadjárat (1788) után térnek vissza a kizárólagos vallásos szerephez. A viharos idők ellenére, a szászok jó gazda és kézműves szelleme további gazdasági és politikai fejlődést hozott. A falvak fejlődtek, a fiatalokat gyakran külföldre küldték tanulni, így a közösségek mindig értesültek a legújabb tudományos felfedezésekről. A II. világháború megrázza egész Európát, és egyúttal a vég kezdetét jelenti az erdélyi szász közösségek majd 800 éves történetének. Az erdélyi szászok száma folyamatosan csökken a háború?? utáni deportálások következtében, majd a tömeges kivándorlások miatt, melyeket a kommunista rendszer kényszerített ki. Ebben az időszakban egy Németországgal kötött megállapodás megkönnyítette a szászok kivándorlását. 1989 után, a Ceauşecu rendszer megdőlésével megnyíltak a határok és kezdetét vette a kivándorlások utolsó hulláma. A tömeges kivándorlások után csak egy pár idős házaspár maradt, akik megpróbálnak gondoskodni a templomaikról. Kevés kivétellel, az erődített templomok egyre csak romosodnak, az értéktárgyak egy része tolvajok és régiségkereskedők kezére kerül. A falu öregjei a látogatóknak a letűnt, szép időkről mesélnek, egy kihaló nép történetét. Az UNESCO világörökségi listájára 7 került fel a 150 templom közül.

Forrás (szöveg és kép): http://www.erodtemplomok.ro/trademarks_heritage/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?