Ezt látni kell! – Riegersburg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

„Die stärkste Festung der Christenheit” – „A kereszténység legerősebb erődítménye” – így nevezte Raimund Graf von Montecuccoli hadvezér a törökök elleni szentgotthárdi csata győztes vezére Riegersburg várát.
A meredek bazaltszikla 482 m tengerszint feletti magasságban emelkedik, a völgyhöz képest pedig 200 m magasan. Tökéletes hely volt a várépítéshez, hiszen minden irányban nagy távolságokra lehet ellátni.

Eredetileg a 13. században két vár állt itt és két különböző család birtokolta. Az alsó vár tulajdonosa a felső várat ellenőrzés alatt tudta tartani, és szükség esetén az utat is el tudta zárni a felső vár felé. Ez nagyon jól megfelelt az akkori stratégiának; így tudták korlátozni más nemesi család hatalmát, a saját hatalmukat pedig növelni.

A 15. században a Walsee család birtokában volt a vár. A várhegy észak-nyugati részén kialakították az „Eselsteig”-ot („szamárlépcsőt”), másik közlekedési lehetőséget biztosítva támadás esetén.
A század végétől viharos, bizonytalan korszak következett. Pestisjárvány, éhínség és háborús támadások a vidék elnéptelenedéséhez vezettek. A török is fenyegette a vidéket és Mátyás király is meghódította Stájerország nagy részét, a közeli Radkersburgot és Fürstenfeldet, de Riegersburgot nem sikerült bevennie.

1908-ban Elisabeth Katharina Wechsler tulajdonába került a vár, aki Belső-Ausztria udvari haditanácsadójához, Hans Wilhelm von Gallerhez ment férjhez. A nép „Gallerin”-nek és „die schlimme Liesl”-nek ( szörnyű Bözsinek) nevezte, mivel mindenkivel harcban állt, veszekedett és Riegersburg befolyásos főpapjával is folyamatosan ellentétben állt.
Az ő ideje alatt került sor a vár nagyszabású kiépítésére, a mai formáját szinte akkor nyerte el.
Férje Galler báró halála után a Gallerin újra házasodott, de új férje is meghalt a törökök elleni 1664-es csatában  Szentgotthárdnál. A várban még ma is látható az a zászló, amelyet az osztrákok vittek a csatába. De a bárónő nem maradt sokáig özvegy, 10 hónappal később újra férjhez ment a nála sokkal fiatalabb Hans Rudolf von Stadl báróhoz. A házasság azonban boldogtalannak bizonyult és a bárónő elvált tőle. Ez akkoriban még nagyon szokatlan dolog volt. Sokszor az egyház kiátkozásával végződött. 1672-ben meghalt Galler bárónő. Saját kívánságára a helyi templomban helyezték örök nyugalomra, de megtiltotta, hogy síremléket emeljenek neki, így pontos nyughelye ma is ismeretlen. Halála után vagyonát egyetlen lányára hagyta, az első házasságából született Reginára, aki Johann Ernst von Purgstallhoz ment feleségül. Regina férje, aki a boszorkányok bírájaként került be a stájer történelembe, fejezte be a vár építését. A vár 1817-ig a Purgstall család birtokában maradt, amikor a család férfiágon kihalt.
1817-ben 17 örökös személy birtokába került avár. Az örökség elosztása céljából árverezésre került sor. 1822-ben I. Johannes von Liechtenstein vásárolta meg 150 ezer guldenért. A vár a mai napig is a Liechtenstein család birtokában van, és sokat tesznek a vár megőrzéséért.

Ausztria egyik legszebb, legnagyobb és jó állapotban levő erősségét  3 km hosszú várfal, 11 bástya és 7 kapu védi. 2003 óta az északi oldalon lifttel lehet felmenni. A lift 90 másodperc alatt ér fel a várba. Gyalogosan is megközelíthet a város felől a régi gyalogúton kanyarogva, vagy az „Eselsteig”-on keresztül, amelyet az észak-nyugati oldalon véstek a sziklákba.

A vár kiállításai: “Legendás Riegersburg – legendás hölgyek”, valamint “boszorkányok és varázslók”.

Szerző: Schmidt Valéria

 

Címfoto: www.veste-riegersburg.at

Galériafotó: Schmidt Valéria

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?