Főoldal » Ivan Franko Lembergi Nemzeti Egyetem

Ivan Franko Lembergi Nemzeti Egyetem

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Nyíregyházi Főiskolán diplomáztam 2009-ben. A főiskola testvériskolája a Lembergi Egyetem, vagy hivatalosan az Ivan Franko Lembergi Nemzeti Egyetem, amely a legrégebbi, folyamatosan működő egyetem Ukrajnában. Az egyetemet 1661. január 20-án alapították, amikor Lengyelország királya, II. Kázmér János megengedte, hogy a jezsuiták kollégiumot hozzanak létre. Már korábban is próbálkoztak egyetem építésével, de nem jártak sikerrel, így Krakkóban megalapították a Jagelló Egyetemet, amely az egyik legkorábbi egyetem az egész világon.

1772-ben Lemberg Ausztria része lett, a Lembergi Egyetemet pedig átkeresztelték Állami Akadémiává. 12 évvel később II. József megadta az egyetemi engedélyt az intézménynek. Négy tanszéke volt: teológia, filozófia, jog és orvostan. Az egyetem legtöbb professzora német vagy a birodalom német nemzetiségi tagja volt. A latin volt az egyetem hivatalos nyelve, az ukránt és a lengyelt csak bizonyos ügyekben volt szabad használni.

1805-ben az egyetem zárva volt a napóleoni háborúk miatt. 1817-ben nyitották ki újra, a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv, a legtöbb professzor pedig középszinten oktatott. Sokan csak ugródeszkának tekintették a Lembergi Egyetemet ahhoz, hogy később továbbtanulhassanak.

Az 1848-as forradalmak az egyetemet is elérték. Két szervezetet alakítottak: az egyik az Akadémiai Légiósok, a másik pedig az Akadémiai Bizottság. Céljuk a lengyel nyelv hivatalossá tétele, és az iskola oktatási színvonalának emelése volt. A kormány erőszakkal válaszolt rá, amikor is 1848. november 2-án a város központját bombázták Hammerstein tábornok csapatai. Az egyetem épülete, különösen a könyvtár sérült meg leginkább a bombázások következtében. Ezután újra bezárták az intézményt.

Az iskolát korlátozott autonómiával nyitották újra ki 1850 januárjában. Két évtized múlva az osztrákok engedtek a nyomásnak, és 1871. július 4-én Bécs hivatalossá tette a lengyel és a szláv nyelvek használatát az egyetemen. Nyolc évvel később ezt újra megváltoztatták, ezúttal a hivatalos a lengyel lett, segédnyelvnek pedig a szláv és német került használatba. A vizsgákat csak olyan nyelven lehetett letenni, amilyet beszélt az adott professzor. Ez a helyzet zavargásokat okozott, ami odáig fajult, hogy egy filozófia szakos diák, Miroslaw Siczynski 1908-ban meggyilkolta Galícia lengyel kormányzóját, Andrzej Potockit. A tragikus esemény után arra a következtetésre jutottak, hogy létre kellene hozni egy Szláv Egyetemet, aminek megvalósítását azonban a tanárhiány hamar ellehetetlenítette. Időközben az egyetem Európa szerte elismert, és híres professzorokkal gyarapodott, pl. Wladyslaw Abraham, Zygmunt Janiszewski, Kazimierz Twardowski, Benedykt Dybowski, Marian Smoluchowsk.

1919 és 1939 között az egyetemet Kázmér János Egyetemnek nevezték az alapító tiszteletére. A varsói és a krakkói egyetemek után ez volt a harmadik legnagyobb tudományos központ az országban. Az egyetem első rektora a híres költő és politikus, Jan Kasprowicz volt. 1924-ben öt tanszéke volt az iskolának. Az1934/35-ös tanévben teológiára 222, jogra 2978, orvostanra 638, bölcsészre 892 és matematika-biológiára 870 hallgató járt. Ez összesen 5900 hallgatót tesz ki. Vallásuk alapján 3793 hallgató volt római – katolikus, 1211 zsidó, 739 görög – katolikus, 72 ortodox, 67 pedig protestáns.

1941 júliusában az egyetemet elfoglalták a németek, emellett legyilkoltak több lengyel professzort. A mészárlásban valószínűleg szerepet játszottak azok a nacionalista diákok, akik Adam Redzik, lengyel történésznek segítettek listát összeállítani a lengyel értelmiségiekről. 1944 nyarán újra kinyitották az egyetemet, a tanárok többsége lengyel volt, majd a következő hónapokban a városi lengyel lakossággal együtt őket is deportálták. A laboratóriumi, a könyvtári és a botanikus kerti munkákat tudták csak folytatni. 1945 márciusa végén az egyetem 799 hallgatóval bírt.

Néhány strukturális változás történt a II. világháború után. 1945-ben megnyitották a kémia kart négy tanszékkel. 1953-ban a filológia tanszéken belül megnyitottak egy újságíró szakot, 1959-ben pedig felállították az idegen nyelvi kart, angol és német nyelv közül lehetett választani. 1966-ban közgazdaságtan tanszéket alapítottak a kijevi egyetem mintájára, ami a következő szakokból állt: közgazdaságtan, nemzeti gazdaságtan, pénzügy, számvitel és statisztika és matematikai módszerek a közgazdaságtanban. 1975/76-ban 13 karral rendelkezett az egyetem. Ugyanebben az évben indították el az orosz nyelv és természettudományok karokat is. Az új karokkal és tanszékekkel új nevelési tendenciák alakultak ki, továbbá megnyitottak új épületet is, pl. a kémia tanszéknek a Lomonossov utcában.

A botanikus kert az egyik legrégebbi része az egyetemnek. 1970-ben renoválták és létrehozták a Növénybiológia Intézetet. A Tudományos Egyetemi Könyvtár könyveinek száma 1985-re ötszörösére nőtt a háború ideje alattinak. Már 1947-ben elindították az Egyetemi kiadót, ami 1989 óta független Svit kiadó néven működik. Az egyetem hallgatói közül sok kiváló tudós és író került ki, pl. O. Vyalov, B. Hnedenko, H. Savin, R. Bratun’, D. Pavlychko, R. Ivanychuk, R. Fedoriv, V. Luchuk.

1992 óta van lehetőség levelező tagozaton tanulni. Ukrajna függetlenségének kikiáltása (1991. augusztus 24.) az egyetemi életben is nagy változást hozott. 1990 óta Ivan Vakarchuk professzor az egyetem rektora. 1992-ben létrehozta a nemzetközi kapcsolatok és bölcsészettudományi tanszéket, továbbá az intézmény történeti kutatás tanszéket, 1997-ben az egyetemi előkészítőt, 1998-ban pedig a tolmács és a kontrasztív nyelvészet tanszéket. A legújabb karok 1997-ben jöttek létre, ilyen a Jogi Főiskolai Kar, a Humán Központ, az Irodalmi Tanulmányok, az Olasz nyelv és kultúra. 1991 és ’97 között 32 tudós mutatta be doktori disszertációját. 1998 februárjában a hallgatók létszáma 9384, levelező tagozaton pedig 3466. Évente több mint kétezer diák végez az egyetemen. Az egyetem legjobb esetben öt évig tart. A lembergiek jó kapcsolatot ápolnak különböző magyar, német, francia, osztrák, amerikai, orosz, cseh, portugál és román felsőfokú intézményekkel is. Az oktatók és hallgatók egyaránt részt vesznek különböző nemzetközi szemináriumokon, konferenciákon és egyéb tudományos rendezvényeken. Jelenleg több mint 700 posztgraduális hallgató folytatja tanulmányait külföldön.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?