Krakkói pillanatok „Vivaldival”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Május 17-én indultunk Budapestről busszal Lengyelországba. A programunk Krakkó, Wieliczka és Zakopane volt.  A déli órákban érkeztünk Krakkóba.  Kedves idegenvezetőnk, Éva útközben nagyon sok érdekes dolgot mesélt Szlovákiáról, majd Lengyelországról.  Krakkóba érkezve a déli órákban elkezdtük városnéző sétánkat. Kaptunk fülhallgatós készüléket, amely nagyon praktikus a városnézések során, hiszen a sorban hátul haladókhoz is eljut az információ. Aranka, a helyi idegenvezető érdekes magyarsággal köszöntött bennünket. Sétánkat a Wawel dombon kezdtük, vagyis a várnegyedben.  A székesegyház kapujában érdekes legendaként megnézhettük annak a sárkánynak a csontját, amely valamikor réges-régen, még a történelem előtti időkben pusztította az itt lakókat. A városalapító, akit Kraknak hívtak azonban leleményes cselt eszelt ki, hogy elpusztítsa a sárkányt. Kénes vizet adott a sárkánynak, az megitta és szörnyen  égett a gyomra, ezért csak vedelte és vedelte  a vizet, olyan sok vizet megivott, hogy végül is szétpukkadt. A valóságban feltételezhető, hogy mamutcsontról van szó.

Belépve a katedrálisba csodálatos látvány tárult elénk. A székesegyház a lengyel királyok koronázó temploma volt 1320-tól 1733-ig, s sokan közülük ma is itt alusszák örök álmukat. Láthatjuk Nagy Kázmér síremlékét, aki 1370-ben hunyt el. Síremléke Süttői vörös márványból készült.

Hedvig és Várnai Ulászló síremléke szintén a magyar történelemre emlékeztet. Hedvig Nagy Lajos királyunk legkisebb lánya volt, akit már négy évesen eljegyeztek Habsburg Vilmos herceggel. De amikor Nagy Lajos lengyel királlyá koronázták, felbontották a korábbi eljegyzést és Hedvig 12 évesen a lengyel Ulászló felesége lett. Hedvig sokat tett a városért, a szegényekért és a betegekért.  A Jagelló-Egyetemet is felvirágoztatta. II. János Pál pápa 1997-ben szentté avatta.

A Báthory-kápolnában Báthory István erdélyi fejedelem síremléke, akit a lengyelek királyukká választottak.  Egy gyönyörű reneszánsz kápolnában Öreg Zsigmond, Zsigmond János és Jagelló Anna síremléke kápráztatja el a látogatót. Sírjaik a templom kriptájában láthatók.

Szinte lehetetlen lenne felsorolni mindazt a kincset, amely a székesegyházban található. A templomot megcsodáltuk, ezután a Zsigmond toronyban megmásztunk néhány lépcsőt, s annak ellenére, hogy nem kellett nagyon sok lépcsőt megmászni, a kilátás mégis gyönyörű volt a környékre. Megérinthettük a kívánságokat teljesítő harangot is.

Innen továbbhaladva a volt királyi palota csodás reneszánsz udvarába értünk. A 16. századi épület ma múzeumoknak ad otthont. Megtekinthetők a királyi lakosztályok, a kincstár, fegyvertár és egy orientális gyűjteménynek is otthont ad.  A királyok nyomában jártunk, majd a középkori óváros felderítésére indultunk.  Sétánk során megnéztük a Collegium Maius gyönyörű épületét, amely a Jagelló Egyetem legrégebbi épülete, ma is egyetemi célokra használják. Időben érkezvén megnéztük és meghallgattuk az egyetem történetével kapcsolatos személyek figuráinak megjelenését a felső ablakokban zenével kisérve. Naponta ötször van az órajáték megtekintésére lehetőség.

Majd az egyetem épülete szobrokkal díszített botanikus udvara nyújtott kellemes pihenési lehetőséget. Ezután elértük a Fő teret, amely az első pillantásra lenyűgöz. Az árván álló egykori városháza tornya rögtön magára vonja a figyelmet, a tér közepét elfoglaló Posztócsarnok reneszánsz épülete mágnesként vonzza a fotózni szeretőket. Úgy gondolhatnánk, hogy a tér minden csodája szemünk elé tárult, de átérve a csarnok árkádjain újabb csodát pillanthatunk meg, a Mária templomot, amely a lengyel építészet szimbólumává vált. Tornyai szomorú legendát mesélnek. Két testvér fogadást tett, hogy melyikük épít magasabb tornyot. A tornyok az építkezés során hasonlóan magasodtak, amikor elhatározta az egyik, hogy márpedig az ő tornya lesz magasabb, ezért megölte fivérét. Így sikerült megnyerni a versenyt. De amikor elkészült a torony lelkiismerete szerint ő is leugrott a toronyból. Az ő tornya a Hejnal torony, amelynek trombitaszava egy másik legendát idéz. A trombitát óránként lehet hallani, amely hirtelen megszakad. Egy középkori trombitásra emlékeztet, akit amikor eltalálta az ellenség nyílvesszője, a trombitaszó elcsendesült. A magasabb torony 81, az alacsonyabb 69 méteres .A tekintélyes gótikus épület csodás barokk belsőnek ad otthont. Nagy kincse a világ legnagyobb gótikus oltára. A szárnyas oltár bibliai jeleneteket ábrázol, és minden délelőtt kinyitják, majd a templom zárásakor becsukják. Mivel zárás előtt érkeztünk, abban a szerencsében lehetett részünk, hogy láthattuk a lenyűgöző oltárt nyitva, majd zárva is.

Krakkó középkori városfalából mára már szinte semmi sem maradt meg. Az egykori várost körülvevő erődítmény helyén park gyűrű veszi körül az óvárost védve azt az újkor hatásaitól. Kis szerencsén múlott, hogy a Flórián kapu és a Barbakán túlélte az újkori városrendezéseket, mivel ezeket is le akarták bontani, de szerencsére voltak akik megvédték, hogy számunkra is látható legyen.

Bizony nagyon elfáradtunk, de a történelem , az építészet és a kultúra csodái megérik a fáradságot.

Ezt a szép utazást, kellemes városnézést a Vivaldi Travel tette lehetővé, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni..

Folytatása következik.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?