Legyen a vendégem egy török kávéra

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők vitték Jemenbe, ahol elkezdték termeszteni, majd Mocha kikötővárosán keresztül ellátták az egész arab világot kávébabbal és hamarosan kedvelt itallá vált az egész térségben.

Több legenda is született a kávé felfedezéséről. Az egyik szerint etióp pásztorok legeltették kecskéiket és feltűnt nekik, hogy amikor az állatok egy bizonyos bokor piros gyümölcseit fogyasztják, olyankor éjszaka nagyon élénkek. Elmondták a közeli kolostorban lakó szerzeteseknek, akik utána szívesen fogyasztották, mert így tovább fenn tudtak maradni az esti imádságra. A legenda szerint a szerzetesek jöttek rá, hogy a csodatermést, ha megfőzik, akkor a hatás hasonló, de ízletesebb.

Egy másik érdekes legenda szerint, amikor Mohamed súlyosan megbetegedett, Gábriel arkangyal küldött neki egy italt, amely fekete volt, mint a Kába-kő, és amikor a próféta megitta azonnal meggyógyult, sőt hatalmas ereje lett. Ezután képes volt negyven vitézt kiemelni a lováról és ugyanennyi hölgyet boldoggá tenni.

A törökök az 1530-as években meghódították Jement és így náluk is elterjedt a kávéfogyasztás. 1554-ben Konstantinápolyban (ma Isztambul) nyitották meg az első kávéházat. A kávéház vendégköre különböző rétegekből állt, jártak ide kereskedők, hivatalnokok, dervisek. A kávéház hamarosan az értelmiség találkozóhelye lett.

De az egyházi előkelőség vitatta, hogy a kávé élvezete megfelel-e a Korán előírásainak. IV. Murat szultán 1633-ban bezáratta a kávéházakat, néhányat le is romboltatott, megtiltotta a kávéfogyasztást, s még halálos ítélettel is sújtotta az ellenszegülőket. IV. Mehmet szultán visszavonta őse intézkedéseit, így a 17. századra a kávé élvezete az egész oszmán birodalomban és minden réteg körében elterjedt.

A kávé kultúrának nagyon fontos szerepe lett a szultáni udvarban. Hogyha a követet, vagy a vendéget nem kínálták meg kávéval, az azt jelentette, hogy valamilyen oknál fogva nem értékelik eléggé az illetőt.

A keleti kultúrákban a széttört kávéport vízzel felforralták többször és szűrő, ill. filter nélkül töltötték ki. A törökök mézzel és különböző aromákkal ízesítették a kávét. Ópium is került a kávéba.

 A kávé híre Európát a 16. században érte el, de csak a 17. században érkeztek az első kávészemek. Bécsben valószínűleg az oszmán terjeszkedéssel összefüggő diplomáciai kapcsolatok által jutott el a „mágikus” ital alapanyaga.

Európában az első kávéház Velencében nyílt meg 1645-ben. Ezt követte Londonban 1652-ben a következő, majd Marseilles-ben 1959-ben. A kávéházak a társadalmi élet színterei lettek, ahol politikáról, társadalomról, művészetről beszélgetek. Az egyházi előkelőségek megpróbáltak tenni a kávé elterjedése ellen. Az iszlám tiltja a bor fogyasztását, a katolikus egyházi körökben pedig úgy gondolták, hogy a törökök által oly kedvelt italt, az „ördög italát” be kell tiltani. Ezért felszólították VIII. Kelemen pápát, hogy átkozza ki az egyház a kávét. De a pápa maga is kedvelte, így nem értek el a kezdeményezésben különösebb eredményt.

Képzeljük el, mi lenne velünk, hogyha ez a finom ital tiltott italok közé tartozna!

Szerző Schmidt Valéria az alábbi oldal adatainak felhasználásával:

http://www.tuerkenbeute.de/kun/kun_eur/TulpeUndKaffee_de.php

Fotók:


http://rozsa53.blogspot.hu/2011/11/torok-kave.html


http://www.holmagazin.hu/cikk/a-fekete-leves–a-kavefozes-tortenete


http://www.museum.hu/?gt=ex&gi=10757&pi=0

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?