Főoldal » Lengyelország kulturális fővárosa – Krakkó

Lengyelország kulturális fővárosa – Krakkó

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Európa egyik legjobban épen maradt középkori városa különböző történelmi korok emlékét őrzi, s 2000-ben az Európai Kultúra Városává választották. 2006-ban Krakkó az öt legnépszerűbb európai város között volt, 2007-ben pedig az „Orbitz” amerikai internetportál használói „a világ legdivatosabb városává” nyilvánították. A város teljes neve Krakkó királyi főváros. Az egyetlen olyan város Lengyelországban, melynek szabad használnia a lengyel címert a saját címerében.

A helyi legenda szerint egy Krak nevű foltozóvarga alapította a várost, majd később ő lett Krakkó első hercege is, miután megölte a Wawel barlangban élő, szüzeket felfaló kegyetlen sárkányt. Erre a történetre emlékeztet a vár aljában a Visztula partján látható nagyméretű sárkány, amely félóránként igazi tüzet lehel. Krakkó műemléki városközpontja a Wawellel együtt felkerült az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára.

Krakkó a Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

A dombon áll a Nagy Kázmér király által, egy 10. századi erőd és templom romjaira építtetett királyi vár és székesegyház. Itt koronázták meg a lengyel királyokat, s itt születtek a legfontosabb állami döntések. Minden Krakkóba látogatónak feltétlenül meg kell tekintenie a Székesegyházat, a Királyi palota reneszánsz kerengőjét, valamint a palotatermeket. A várat a 16. században egy árkádos udvar körül újjáépítették, s jelenleg 71 helyreállított szobája van.

Egyedüli látványosság a világ egyetlen máig fennmaradt 16. századi arrasi faliszőnyege, amely reneszánsz korban élt flamand takácsmesterek munkáját dicséri. A Székesegyház nemcsak csodálatos műemlék, hanem egyben ma is működő templom, sajátos nemzeti Pantheon, ahol sok király, nemzeti hős és a romantika korában alkotó költő sírja található, de különös figyelmet érdemel az itt látható reneszánsz Zsigmond-kápolna is.

Krakkó központi piactere a régi városrészben található. Európa legnagyobb középkori főterén emelkedik a 14. századi Posztócsarnok, a Városháza tornya és a Mária-templom, amelynek tornyából minden órában trombitán játszott közismert krakkói dallam hangzik fel, a hejnal, amelynek az a jellegzetessége, hogy nincs vége, hirtelen félbeszakad. Ezzel állítanak emléket annak a kürtösnek, akinek a torkát a tatárok nyílvesszeje fúrt át, éppen akkor, amikor a riadót fújva figyelmeztetni akarta a város lakosságát a közelgő támadásra. A lengyel rádióban a déli harangszó helyett itt ezt a félbeszakadt trombitaszót játsszák le.

A Posztócsarnok földszinti részét krakkói kézművesek és iparosok portékáit árusító pavilonok foglalják el, az emeleti részben pedig a Nemzeti Múzeum részlegének kiállítása tekinthető meg. A Főtér látnivalója közt szerepel még a kis középkori Szent Adalbert-templom, amely a lengyelországi román kori építőművészet egyik legrégebbi emléke. A Főtér fölé emelkedik a Városháza tornya, amelynek földalatti pincerészében máig megőrződtek az egykori kínzókamrák, a színpad és a kávézó.

1364-ben itt alapították a legrégebbi lengyel egyetemet, a Jagelló Egyetemet, ahol többek között Kopernikusz is tanult, aki azt hirdette, hogy a Föld forog a Nap körül. Ma különösen érdekes látnivaló az Egyetem középkori épülete, a Collegium Maius, ahol egyedülálló csillagászati eszközökből álló gyűjteménnyel ismerkedhetünk meg.

Krakkó egyik leglátványosabb városrésze a Kazimierz, amely évszázadokon át a zsidó kultúra bölcsője volt, majd a II. világháború után hanyatlásnak indult. Az elmúlt években azonban az itt forgatott Schindler listája című film hozta népszerűségnek köszönhetően felújították az épületeket. Több száz éves műemlékeivel és egyedüli hangulatot arasztó városképével vonzza a turistákat. A városrészben turista táblák segítenek tájékozódni, kék színnel a zsidó valláshoz kötődő nevezetességeket, zölddel a keresztény valláshoz kapcsolódó helyeket jelölik.

A városba ellátogatva számos kulturális rendezvényen vehetünk részt, és természetesen megismerkedhetünk a helyi hagyományokkal, úgy, mint például:

az Emaus: a premontrei rend templománál húsvét hétfő napján rendezett búcsú, a név egy bibliai falu nevét jelöli, ahova a feltámadott Krisztus ment

PaKA: a fiatal lengyel kabarék fesztiválja áprilisban

Rövidfilmek Országos Fesztiválja: ekkor adják át az Arany Sárkány díjat, ez a legrégibb filmfesztivál a világon, a neve ellenére, a fesztiválon nemcsak lengyel filmeket mutatnak be, ezért ez lehetővé teszi a fesztivál nemzetközi versenye győzteseinek, hogy pályázzanak az Oscar-díj jelöltségére rövidfilm és animáció kategóriákban, megrendezésére májusban kerül sor

Lajkonik: a hagyomány szerint Lajkonik buzogányának érintése szerencsét hoz a szerelemben, Lajkonik ugyanolyan ismert szimbóluma Krakkónak, mint a waweli sárkány, az ünnepet júniusban tartják

Utcaszínházak Nemzetközi Fesztiválja: az effajta színház színpada az utca, az Óváros utcái, a színészek pedig bevonják a járókelőket a játékba, a színpad a piactéren áll, ahol színre viszik az előadásokat, megrendezésére júliusban kerül sor

Képek forrása: www.krakkoiutazas.hu, www.targi.krakow.pl, www.krakow-poland.com

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?