Magyar Nemzeti Múzeum

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az ország első és egyben legnagyobb közgyűjteménye állandó kiállításon mutatja be Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig.
Számos felbecsülhetetlen kincset őriz.

A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított múzeumban ma több mint 1 millió régészeti, numizmatikai, történeti és képzőművészeti műtárgyat tartanak nyilván. Ebből válogatták az állandó kiállítások gazdag anyagát, amelyeken a múzeum bemutatja Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig, illetve a magyar föld népeinek történetét i. e. 400 000 és i. sz. 804 között.
Nagyon gazdag kőtárainak anyaga is.
A múzeum alapítása 1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez.

Az önálló épület
A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Az 1848-as forradalom
A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartjuk.

A múzeum története napjainkig
A XIX. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

A múzeumkert
A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd egy évvel rá Kazinczy Ferencé. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, az alapító gróf Széchényi Ferenc, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1893 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanum-ról származik. A kert ma is aktív színtere a város kulturális életének, itt kerül megrendezésre minden évben a Múzeumok Majálisa.

A kirándulási ajánlat adatai:
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest és környéke régió Budapest

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?

Magyar Nemzeti Múzeum

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Magyar Nemzeti Múzeum létrehozása gróf Széchényi Ferencnek, a századforduló tehetséges, európai műveltségű arisztokratájának köszönhető. 1802-ben engedélyt kért és kapott I. Ferenc császártól, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az első gyűjteménye 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Így a múzeum Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézményévé vált a British Museum és a Louvre után.

A gyűjtemény első otthona az egykori pálosok pesti rendháza lett. Az intézmény közvetlen felügyeletét a királyi helytartó, József nádor látta el, aki azon fáradozott, hogy egy alkalmas épületet hozzon létre, de ez eleinte nem valósult meg. Később a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el.

Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, így jelentősen gyarapodott a gyűjtemény. Köztük volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez.

A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1836. évi országgyűlésen ajánlották fel a szükséges összeget. Tervezésével József nádor a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízta meg. Az építkezés 1837–1847 között folyt, amelyet megzavart az 1838-as árvíz. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti, müncheni szobrász készítette. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Az épület jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A múzeum kertjében zajlottak le a pesti ifjúság és a nép megmozdulásai; a díszteremben ülésezett a 1848-as népképviseleti országgyűlés felső háza. Innentől fogva a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképévé is vált.

A szabadságharc leverése után a múzeumot súlyos adókkal sújtották. Javulás a kiegyezés (1867) után mutatható ki, ugyanis saját költségvetéssel rendelkezett a múzeum, bebútorozták a termek nagy részét, melyekbe még a gőzfűtést is bevezették.

A 19. század második felében olyan kiváló tudósok fordultak meg előadóként, mint Hampel József, Kubinyi Ágoston, Pulszky Ferenc vagy Rómer Flóris. Munkásságuk révén a múzeum európai színvonalra emelkedett, amelyet a dinamikusan fejlődő gyűjtemények is jeleznek. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott, így ennek kapcsán az 1870-es években önálló intézménnyé (a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával) vált 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum.

1926–27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

Az épületet a II. világháború idején számos találat érte; tetőzete, ajtói és ablakai elpusztultak. A gyűjteményekben is felbecsülhetetlen károkat okoztak a támadások. Szerencsére viszonylag hamar sikerült helyreállítani a nagyobb károkat, és már 1948-ban megnyílt az első kiállítás, amelyet közel egymillióan láttak. 1952-re helyreállt a teljes felújítás, de 4 évvel később újabb találatok érték. A helyreállítás két-három évet vett igénybe.

A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet, ahol az elmúlt 150 évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. A kert ma is aktív színtere a város kulturális életének; itt kerül megrendezésre minden évben többek között a Múzeumok Majálisa és a Múzeumok Éjszakája című rendezvények.

Állandó kiállításai:

A Koronázási Palást

Kelet és Nyugat határán – A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig

Középkori és kora újkori kőtár

Lapidárium – Római kőtár

Magyarország története az államalapítástól 1990-ig – Középkor

Magyarország története az államalapítástól 1990-ig – Újkor, legújabbkor

Tudós magyarok, akik a 20. századot csinálták

Időszaki kiállításai:

XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás

Virtuális kiállításai:

Kelet és Nyugat határán – A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804-ig

Végtelen utazás… Utak térben és időben

Filiái:

Nemzeti Örökségvédelmi Központ

Esztergom – Vármúzeum

Sárospatak – Rákóczi Múzeuma

Vértesszőlős – Régészeti Bemutatóhelye

Visegrád – Mátyás Király Múzeuma

Adatai:

1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.

06-1/338-2122

www.hnm.hu

info@hnm.hu

főigazgató: Dr. Csorba László

Források:

Korek József (1988): A muzeológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 87–91.

Budapest múzeumai: Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Iparművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum. Corvina Kiadó, Budapest. 1984. 6.

http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_eptort.html; (2010. 12. 21.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.

Vélemény, hozzászólás?


Warning: Unknown: write failed: No space left on device (28) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/var/www/clients/client0/web5/tmp) in Unknown on line 0